Gödöllõi Gazdanapok - 2010

A szántóföldi bemutató napjára azonban szerencsére valódi nyáridõ várta a résztvevõket, akik az elõzõ napi idõjárás következményeit, a viharkárokat és eróziós árkokat is megszemlélhették a Szent István Egyetem szárítópusztai tangazdaságában.

Dr. Gyuricza Csaba tanüzemvezetõ szerint a mintagazdaság számára az elõzõ napi idõjárási szélsõség is „kedvezõ” volt, hiszen ilyen körülmények között tudják igazán bemutatni, láttatni a különbözõ természeti körülmények, eljárások, és a fajták közötti különbségeket. Idén ugyanis sajnos számolni kell azokkal a hatásokkal, amelyek egy átlagos évben nem jelennek meg. Ez most a bemutatón is látható és tapasztalható volt, ahol a növénytermesztés technológiai elemeihez kapcsolódóan a növényvédelmi, a tápanyag-utánpótlási, talajmûvelési kezeléseket, és technológiákat mutatták be, idén elsõsorban a kalászosokat.

A növénytermesztési aktualitások elsõsorban a biológiai alapok területén a kalászosokhoz és a repcéhez kapcsolódtak, de sok egyéb termesztéstechnológiát és növénytermesztési technológiai elemet is megismerhettek az érdeklõdõk a tápanyaggazdálkodás, a talajmûvelés, és a növényvédelem területén.



A jó néhány éve slágertémának számító energianövényekrõl most is sok hasznos információ hangzott el. Újdonságnak számított a gyepgazdálkodási bemutató. Ez a technológia is hozzátartozik ma a talajhasználathoz, hiszen 1,1 M ha a gyepgazdálkodási terület hazánkban – ez jelentõs hányad, és kellõen nagy érdeklõdés is mutatkozott a téma iránt.

Ez az esztendõ nagyon szélsõséges meteorológiailag, s bár általában az aszályos évekhez szoktunk, a túlzottan csapadékos idõjárás után érdekes volt megfigyelni a különbözõ kölcsönhatásokat és reakciókat a fajtáknál. A mintagazdaság számára a szélsõséges évjárat persze hasznos is lehet, mert a kölcsönhatások ilyenkor mutatkoznak meg igazán. S mivel számukra egyaránt fontos az oktatás, a szaktanácsadás, és a kutatás; ilyenkor tudják igazán megmutatni, illetve láttatni azokat az eredményeket, amit aztán a gazdálkodók a késõbbiekben megfontolhatnak vagy alkalmazhatnak a gyakorlatban. A tanüzemben alapelvnek tekintik, hogy olyan módszereket és technológiákat mutassanak be, amelyek elõremutatóak, kissé meghaladják a korunkat, tehát inkább a jövõben szeretnének utat mutatni a növénytermesztésben.

A Gazdanapok ünnepélyes keretet adott Birkás Márta professzor asszony új könyvének bemutatására is. A Talajmûvelõk zsebkönyve valódi újdonság, amelyet a szerzõ segítõ szándéka keltett életre. A klíma szélsõségessé válása hatással van a talajra is. De ugyanúgy éri a gazdálkodót és az általa termelt növényt is. Ezért fontos, hogy milyen kondícióban van: mennyire lazult, mennyi vizet tud befogadni, hogyan tudja azt tárolni. Sok fogás van, amivel ezt lehet javítani, ezek szerepelnek a zsebkönyben. A professzor asszony feladatának érzi, hogy a talajra figyelõ mûveléssel segítsen a gazdálkodóknak, akiknek viszont fontos, hogy ismerjék a talajukat. A könyvben szerepelnek a talajvizsgálati módszerek, s ha a gazda meg tudja állapítani, milyen állapotban van a talaja, azt is fogja tudni, mit várhat tõle.

A bemutatón részt vevõ cégek képviselõi egyaránt kiemelték elõadásaikban a szélsõséges idõjárási körülményeket, amelyek új kíhívások elé állítják az agrárium minden szereplõjét. Fontos, hogy a növényt a termõhelyi adottságok és technológiai háttér alapján kell megválasztani. Nem biztos tehát, hogy adott helyen feltétlenül a csúcshibridek adják a legjobb termést. A növényvédõ kezeléseket pedig idõben kell megtenni.



Az intenzív nemesítõi munka egyre jobb képességû hibrideket eredményez, de az idõjárás szélsõségeivel nem kalkulálhatunk. Idén például több tízezer hektár napraforgó nincs elvetve, vagy kimosta azt, illetve a növényvédõ szert a víz a talajból, és sajnos ugyanez érvényes a kukoricára is. –keresztes–