Dekalb Expedíció - a hibrideké a jövõ

A hibridek és az ahhoz kapcsolódó technológiák megjelenése jelentette az igazi mérföldkövet a repcetermesztésben – kezdte szezonnyitó elõadását egy dunai hajó fedélzetén Szanyi István a Monsanto Kft. ügyvezetõ igazgatója.

Európában a hibridrepcék vetésterülete évek óta növekvõ tendenciát mutat:

Németországban 2009-ben 1,5 millió hektár repcét termesztettek, ebbõl 64%- ot tettek ki a hibridek, Franciaországban az 1,4 millió hektár vetett terület már 46%-a hibrid, hazánkban a 291 000 hektár vetésterület 57%-án vetettek hibridet.

De mi a bizonyíték arra, hogy a hibridrepcék jobbak?



Érdekes összehasonlítást tárt elénk az ügyvezetõ, amelyben a búza és a repce termésátlagának változását mutatta be 1920-tól napjainkig.

Tudva lévõ, hogy búzában a hibridnemesítés idejekorán megtorpant, míg a repcében teret hódított. Ennek hatása megmutatkozik a termésátlag változásában is, így míg a búzáé a különbözõ technológiai fejlesztések ellenére is stagnál, addig a hibridrepcék termésátlaga – az érdemi területen való megjelenésüktõl számítva – évrõl évre erõteljesen növekedett.

Milyen tényezõk állnak e mögött?

A válasz a következõképp fogalmazható meg tömören: a hibridrepcékben rejlõ nagyobb genetikai potenciál mellett a jelentõsen nagyobb alkalmazkodó- és stressztûrõ képesség, valamint egy teljesen új technológiai lehetõség nyílt meg a termelõk elõtt, ami nagyobb termésmennyiséget, másfelõl nagyobb termésbiztonságot hozott. A bemutatott ábra jól szemléltette, hogy napjainkban a jellemzõ termésátlag repcében 2–2,5–2,7 t/ha, felülmúlva a korábbi 1,5 t/ha termésszintet.

A hibridrepce termesztéssel párhuzamosan sokan áttértek a szántásos mûvelésrõl a vízmegõrzõ talajmûvelésre. Ma már adott a lehetõség arra, hogy alacsonyabb tõszámot használjunk, kihasználva ezzel a hibridekben rejlõ elágazó- és termõképességet. Általános és alapvetõ technológiai elemmé vált az õszi gyomirtás, megjelent az õszi és tavaszi regulátorozás, sokkal hangsúlyosabbá vált a mûtrágya felhasználás, illetve a deszikkálás is biztonságosabbá tette a technológiát.

A Monsanto évek óta meghatározó és úttörõ szerepet tölt be a repce nemesítésében, és a hibrid repcék gyakorlati termesztésbe vonása Magyarországon ugyancsak a Monsanto nevéhez fûzõdik. A MONSANTO vezette be a gyakorlati termesztésbe az elsõ hibrid repcét (CODIX, 2000), amely teljesítményében jelentõs pozitív különbséget produkált az akkori legjobb fajtákhoz képest. Az azóta eltelt idõ alatt számos új hibrid került a piacra, amelyek folyamatosan javuló beltartalmi és agrotechnikai tulajdonságokkal rendelkeztek. 2004-ben a COLOMBO, de különösen az EXPLUS nyújtott kimagasló teljesítményt. 2006-ban az EXAGONE, 2007-ben pedig az EXOCET is képes volt elõdeit felülmúlni, az idén bevezetésre kerülõ új hibrid az EXQUISITE pedig az olaj és glukozinolát-tartalomban, kiegyenlítettségben és szárszilárdságban múlta felül elõdjeit.

A hibridrepcék fent említett elõnyeit támasztotta alá Dr. Kiss Erzsébet, a Monsanto fejlesztés vezetõje az ez évi tapasztalatairól szóló, képekkel illusztrált beszámolójában.

Hangsúlyozta: az a tény, hogy hazánkban a repce vetésterületének már 57%-át hibridek teszik ki, oda vezetett, hogy a nagyon száraz õsz és a hosszú, hideg, csapadékos tél ellenére tavasszal a repcetáblák pozitív képet mutattak. Egyértelmû, hogy a hibridek potenciáljukban többet tudnak, viszont a lényegük az adaptációban, a stresszhelyzetekhez való jobb alkalmazkodóképességükben rejlik.

Mint ahogy ez az év is bizonyítja, a hibridek kedvezõtlen évjáratokban is képesek megbízható terméseredményeket produkálni, ezáltal kisebb kockázat mellett termeszthetõk. Az idei év aktualitása a szokásosnál nagyobb Sclerotiniás fertõzés volt. A bemutatott képek meggyõzõen bizonyították a DK hibridek jobb ellenálló képességét a betegségekkel szemben a versenytársakhoz viszonyítva.