Az elmúlt néhány évben volt alkalmunk többször is beszámolni a DEKALB repcék kiváló termõképességérõl, vigoritásáról, alkalmazkodóképességérõl. Hadd említsem példaként az ExOCET 7,2 t/ha rekord-eredményét az üzemi kisérletben, amit aztán az üzemi termelésben is többször bizonyított 6t/ha feletti tábla-átlagokkal.
De említhetem az EXOTIC kiváló szárazságtûrérét, amit a 2007-es rendkívül száraz évben bizonyított, vagy az EXAGONE következetesen nagy terméseit a különbözõ termelési feltételek között.
A közelmúltban a termõképesség és a minõség mellett nemesítési célként a termésbiztonság kérdésköre került elõtérbe. Ez könnyen megérthetõ, hisz a hazánkban uralkodó rendkívül szélsõséges klimatikus viszonyok, az eltérõ termesztési feltételek és különbözõ szintû technológiák mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a termésingadozás még a 2000 utáni években is – az utóbbi 1 – 2 év jelentõs technológiai fejlõdése ellenére is – 61 % ! (Dr. Pepó Péter).
Jogos tehát az igyekezet, hogy minden olyan értékmérõ tulajdonságon javítsunk, melyek a biztonságosabb termés elérését szolgálják. ide tartozik a télállóság, a betegség- ellenállóság, vagy a pergési ellenállóság is, mert ezek mind a repcefajták- hibridek potenciális termõképességét segítik realizálni.
Az idei évben a betegség-ellenállóság került elõtérbe, hisz ez az évjárat minden eddiginél jobban kedvez a betegségek fellépésének. Nos, ha az országot járjuk, bizony gyakran szomorú kép tárul elénk: a repcéket már eddig is súlyos Sclerotinia fertõzés érte, melyet aztán gyorsan megtetézett a szaprofita Alternária, és ki tudja még, hogy a késõbb jelentkezõ Phomás szártõfertõzések milyen szintet érnek el?!
Az említett 3 betegség hazai körülményeink között a 3 legveszélyesebb közé tartozik.
Nálunk a leggyakrabban a Scleritinia Sclerotium támad, ami nem is csoda, mert ez egy igazi polifág, sok gazdanövényes kórokozó. A gomba számára kedvezõ feltételek között – amikor is a léghõmérséklet 20 – 25 c° fölötti, a páratartalom 80 – 90%, a talaj nedvességtartalma pedig magasabb 30 %-nál – a betegség futótûzszerûen terjed, egyik növényrõl a másikra. Elõször csak egy-egy elkülönült fertõzött növény tûnik ki az állományból, késõbb nagyobb foltokká terbélyesedik a fertõzés, és a fehér foltok – a beteg növények – jól láthatók a még egészséges zöld tömegben. Ezekben a beteg növényekben – mivel a szállítóedények a szárban elhalnak – megszûnik a víz és tápanyagszállítás, ami az egész növény gyors elhalását okozza. Nagyon agresszív, mely rendszeresen megjelenik most már a repcében is, és a fertõzõdés mértékétõl függõen jelentõs károkat okozhat a termés mennyiségében és minõségében is. Irodalmi adatok szerint is, a veszteség elérheti akár az 50 %-os mértéket is.
A tét tehát nem kicsi, amikor fajtát választunk, hisz a védekezés legeredményesebb és leg-költségkímélõbb módja a magas szintû toleranciával rendelkezõ fajta/hibrid kiválasztása. A Sclerotíniával szemben tökéletesen ellenálló (rezisztens) genotípust ezidáig még nem sikerült elõállítani, de a forgalomban levõ termékek között óriási különbség van a betegséggel szembeni toleranciában. Errõl gyõzõdhettünk meg az elmúlt hetek szemléi során, amikor is kísérleteinkben vezetõ hibridjeink nagyszerû fölényét állapíthattuk meg a versenytársakkal szemben ebben a tulajdonságban is!
Beszéljenek a képek, melyeket a múlt héten készítettünk a sárkeresztúri kísérletünkben! A látottak- tapasztaltak csak megerõsítik az MgSZH hivatalos kísérleti jelentéseiben eddig közzétett, valamint a korábbi években az üzemi fejlesztési kísérleteinkben mért jó eredményeket.
A Phomás fertõzõdések egzakt mérésére a betakarítás utáni tarlón végzett vizsgálatok a legalkalmasabbak. Reméljük, hogy ott sem kell csalódnunk, annál is inkább, mivel tudjuk, hogy ezidáig egyedüliként a Monsanto nemesítõinek sikerült rezisztencia-gén (RLM7) beépítésével nagyfokú ellenállóságot kifejleszteni az új generációs hibridjeinknél. Ilyen az ExOCET, az EXAGONE, a DK EXPLAT, a DK EXQUISITE pedig úgynevezett poligénikus rezisztenciával rendelkezik.
Természetesen sokat segíthetünk növényeink egészségi állapotán a szakszerû agrotechnikával – pl. nagyon fontos a vetésforgó betartása – még akkor is, ha a repce 2 év utáni visszavetése gazdaságilag csábító lehetõségnek is tûnik!
De olyan évekre számítva, mint az idei, nyugodtabban alhatunk, ha betartjuk a legalább 4 évet. Az okszerû mûtrágyázás, a kívánatos tõszám, az idejében elvégzett fungicides védekezés – mely a nyugati országokban már régóta a technológia elmaradhatatlan eleme! – mind-mind a kisebb fertõzõdés, a kisebb kár irányában hat.
De miért ne élnénk a legegyszerûbb és leghatékonyabb lehetõséggel, amit a DEKALB hibridek nyújtanak? Érdemes hát odafigyelni a repcék egészségi állapotára is a soron lévõ fajtaválasztások során!