MENÜ

Sertésdizentéria - ez is takarmányozási kérdés?!

Oldalszám: 68
2014.02.17.

A hatékony sertéshús-termeléshez egészséges emésztõrendszerrel rendelkezõ állatok szükségesek. A hibás takarmányozás vagy fertõzések okozta emésztési problémák azonnal negatív irányban befolyásolják a sertések egészségét és a vállalkozás nyereségességét is.

 


 

Az antibiotikus hozamfokozók bizonyítottan támogatták a bélcsatorna egészségét, így az ileitisz nem volt kérdés, amíg a tilozint be nem tiltották, ugyanis a Lawsonia intracellularis-t az tartotta kontroll alatt. További antibiotikus hozamfokozókat is betiltottak, pl. a szalinomicin-Na-ot, pedig ez képes volt a Brachyspira hyodysenteriae-t, a sertés dizentéria kórokozóját kontrollálni.



A sertésdizentéria elsõsorban a vastagbelet támadja meg. Elsõsorban 30–80 kg-os sertésekben jelenik meg. A tünetek szürke vagy barna hasmenés. A kórokozó kimutatható a bélsárminták laborvizsgálatával. A kórokozó szájon át történõ felvételével terjed. A B. hyodysenteriae a trágyában 2 hónapig is életben marad.



A külsõ védõrétegük megvédi a kórokozókat a gyomorsavtól és a takarmány-savanyítóktól is, így átjutnak a bélbe. Kolonizálódnak a vastagbél nyálkahártyáján, osztódnak, majd behatolva a bélhámsejtekbe, tönkreteszik azokat. Ez okozza a véres hasmenést és a vérvesztést.



Ezekkel a baktériumokkal nehéz a dolgunk, mivel a takarmányon keresztüli hatékony megelõzés nehézkes. Egyrészrõl külsõ nyálkarétegük megvédi a baktériumokat és másrészrõl sokkal nehezebb bármit is eljuttatni a hátulsó bélszakaszba, ahol a kórokozó felszaporodik.





A sertésdizentéria, ugyanúgy mint más emésztõrendszeri megbetegedések, multifaktoriális megoldást kiván. Fontos szerepe van az állatorvosi gyógykezeléseknek, a fertõtlenítéseknek, valamint a légy- és rágcsálóirtásnak, csakúgy mint a takarmányadag összeállításának és a takarmányadalékoknak.



A dizentéria takarmányon keresztüli kontrollja korlátozott, de lehetséges pozitívan befolyásolni a betegség lefolyását és súlyosságát a „bélbarát” takarmányozás segítségével:



1) Minél jobb a takarmányadag emészthetõsége és minél kevesebb az emésztetlen keményítõ mennyisége, annál kisebb a dizentéria kialakulásának veszélye. Ha az állatokat rizsre és állati fehérjékre alapozott könnyen emészthetõ adagokkal látjuk el (bár ezek alkalmazása nem gyakorlatias), akkor a dizentéria elõfordulása ritkább, mint amikor árpára alapozott adagot etetünk. A legtöbb dizentériás eset akkor tapasztalható, amikor a takarmány búza, árpa és csillagfürt keverékébõl áll. Az erjesztett kukorica (szilázs) is pozitív hatású, köszönhetõen természetes összetételének, valamint alacsony pufferkapacitásának és részleges „elõemésztettségének”. Az alacsonyabb fehérjetartalmú adag minimalizálja a vastagbélben az erjedéshez rendelkezésre álló fehérje mennyiségét is.



2) A dizentéria elsõsorban a gyengébben evõ állatoknál jelentkezik, ez hangsúlyozza a jó minõségû tápanyag fontosságát. Mesterségesen fertõzött malacoknál, melyek a fertõzés elõtt és után 2-2 napig éheztek, a megbetegedési ráta 60%-ról 100%-ra emelkedett. Számos stresszfaktor, amelyek a takarmányfelvételt csökkentik, segítik a dizentéria kitörését.



3) Minél többféle a fermentálható anyag a takarmányban, annál jobb a környezet a Brachyspira baktériumoknak az osztódáshoz, a megbetegítéshez. A magas rosttartalmú és könnyen emészthetõ takarmány segíti a Brachyspira szaporodását.



4) Az alacsony pH a vastagbélben (pH6) gátolja a Brachyspira növekedését, míg a magasabb pH elõsegíti a dizentéria kialakulását. A gyomor pH-ja nincs hatással a Brachyspirara és a dizentéria kialakulására sem. Észbe kell vésnünk, hogy nehéz a vastagbél pH-ját befolyásolni szerves és szervetlen savakkal. A legtöbb szerves sav, fõleg a takarmányban adagoltak, csak az emésztõrendszer elsõ részében hatékonyak, pedig itt a legellenállóbb a Brachyspira a külsõ nyálkarétege miatt. Az egyetlen módszer, hogy sikeresen bevigyünk savanyítót a vastagbélbe, és ott csökkentsük a pH-t, ha a savakat egy „folyamatosan felszabadító vivõanyagon” (SRM) juttatjuk be, mely fokozatosan szabadítja fel a savakat az emésztõtraktus teljes

hosszában, beleértve a vastagbelet is.



5) Azok a takarmányadalékok, amelyek alkalmasak a takarmány emészthetõségének javítására, csökkentik a tápanyagok eljutását az emésztõtraktus hátulsó részébe és ezáltal gátolják a Brachyspira megtapadását. A fitogenikumok egyik jól ismert tulajdonsága, hogy növelik a takarmány emészthetõséget és csökkentik az ammónia felszabadulását a vastagbélben. Továbbá vannak olyan adalékok, amelyek segítik a bel nyálkahártyájának regenerációját, amely jelentõsen karosodik a Brachyspira által.