Az alkalmi foglalkoztatás évközi változásai II. rész

A közteher mértéke és bevallása

Az egyszerûsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségre fõszabály szerint a személyi jövedelemadóról szóló, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Eltérõ szabályok alkalmazandók ugyanakkor valamennyi idénymunka esetén, illetve akkor is, ha a természetes személy munkáltató a háztartási munkát végzõ alkalmazottat legfeljebb 31 napra kötött munkaszerzõdés alapján foglalkoztatja, és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a 10 munkanapot nem haladja meg. Ilyen esetekben a munkáltató a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér 30 százalékával megegyezõ összegû közterhet köteles fizetni. Ezen felül a kifizetéssel öszszefüggésben további személyi jövedelemadó és járulékfizetési kötelezettség sem a munkáltatót, sem pedig a munkavállalót nem terheli. Ez esetben a munkavállaló az egyszerûsített foglalkoztatás alapján kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsághoz a munkavállalónak – ha egyéb jogviszonya sem alapozza meg az igénybevételt – havonta 4950 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Abban az esetben pedig, ha a munkáltató legfeljebb évi

10 000 munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, akkor az elõzõekben foglaltak alkalmazása helyett választhatja azt is, hogy a tárgyév július 12-éig egy összegben közteherelõleget fizet. Ezt a választását minden évben május 15-éig (2010-ben kivételesen július 12-éig) köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni. A közteherelõleg összege a közteherelõleg-alap (a törvényben meghatározott speciális számítással megállapított elõlegalap) 12 százaléka. A befizetett közteherelõleg és a ténylegesen fizetendõ közteher különbözetét a munkáltatónak a bevallással egyidejûleg kell megfizetnie, illetve az esetleges többletet is a bevallással egyidejûleg igényelheti vissza.

Az egyszerûsített foglalkoztatás ellenõrzése

Az OMMF közleménye szerint a munkaügyi hatóság által feltárt feketefoglalkoztatás hozzávetõleg kétharmada AM könyvvel történt visszaélésekbõl adódott. Az új szabályozással a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy megszûnjenek az alkalmi munkavállalói könyvvel megvalósítható visszaélések, visszaszoruljon az ily módon elterjedt feketefoglalkoztatás.

Az egyszerûsített foglalkoztatás jogszerûségének ellenõrzése 

- A papíralapú AM könyv kitöltését felváltja a bejelentési kötelezettség, melyet a munkavégzés megkezdését megelõzõen kell megtenni (ugyanúgy, mint a hagyományos, Mt. szerinti munkaviszonynál). Ez fõszabály szerint azt jelenti, hogy – a növénytermesztési idénymunka kivételével – bármely rövid idejû munkavégzés esetén a jogviszony létesítését a munkáltatónak be kell jelentenie az adóhatóságnak. Ebbõl következõen a munkaügyi felügyelõ ellenõrizni tudja, hogy a munkáltató legalizálta-e a foglalkoztatást. 

- A bejelentési kötelezettség mellett az ellenõrzést segíti az is, hogy a munkavállalóval munkaszerzõdést (un. Blankettaszerzõdést) kell kötni. Ez tartalmazza – a bármely munkaszerzõdésben rögzítendõ adatokon túl – azt is, hogy az egyszerûsített foglalkoztatásnak mely formájában állapodtak meg a felek, például, hogy mezõgazdasági idénymunkáról vagy alkalmi foglalkoztatásról van-e szó. 

- Ha nem szükséges munkaszerzõdést kötni – növénytermesztési idénymunka vagy alkalmi munka esetén maximum 4 napos foglalkoztatási idõtartamig – akkor egy speciális jelenléti ívet kell vezetnie a munkáltatónak (ez szigorú számadású nyomtatvány), amely az ellenõrzés számára ugyancsak alátámasztja a foglalkoztatás tényét. 

- Az ellenõrzés változatlanul kiemelkedõen fontosnak tekinti a munkavállalók nyilatkozatát is.

Krenovszkyné Lovász Andrea

Okl. adószakértõ