Van remény a barnamezõs területek hasznosítására!

A probléma vizsgálatára a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézete, a Debreceni Egyetem Agrár és Mûszaki Tudományok Centruma KIK Karcagi Kutatóintézete, és két gazdasági szervezet, az Elgoscar-2000 Kft. és a Biocentrum Kft. létrehozott egy konzorciumot. Az NKFP_07_4-BIOFINOM pályázat keretein belül azt vizsgálják, hogy az ilyen területek hogyan hasznosíthatók a fenntarthatóság alapelveit és a környezetvédelem szempontjait is figyelembe véve. Emellett a felmérések hiányosságai miatt célul tûzték ki, hogy részletesen feltérképezik Kelet-Magyarország barnamezõs területeit, és egy jól használható adatbázist készítenek.

A barnamezõs területek újbóli hasznosítása nemcsak környezetvédelmi, hanem jelentõs gazdasági kérdés is. Egyrészt ezek a területek kihasználatlanul állnak, miközben mezõgazdasági területeket vonnak be ún. energianövények termesztésébe, másrészt a talajban lévõ szennyezõ anyagok egyre inkább a felszíni és felszín alatti vízbázisokat, és ezáltal egészségünket fenyegetik. Így felmerült a biofinomítás lehetõsége, azaz egy olyan öszszetett technológia alkalmazása, amely a zöld növényi biomassza vegyipari és energetikai felhasználását célozza meg melléktermékek keletkezése nélkül. Ráadásul a növényi transzspiráció (a víz elpárologtatása a növények sztómáin, azaz gázcserenyílásain át) és a gyökérzet talajerózió (azaz a csapadékvíznek a talaj szerkezetére és a termõréteg mennyiségére gyakorolt pusztító hatásának) gátlása révén a szennyezõ anyagok vízbázisokba jutása is lassítható.

A kutatómunka során két, a szennyezõ anyagok tekintetében eltérõ terület hasznosíthatóságát vizsgálta a konzorcium: Debrecenben a volt katonai reptér üzemanyagtároló telephelyén egy szénhidrogén származékokkal szennyezett terület, és Gyöngyösoroszi határában, a Mátrai Ércbányák szárazvölgyi zagytározóján, ahol a határérték többszöröse a nehézfém-koncentráció. A projekt célja, hogy olyan növényeket találjanak, amelyek elviselik a szenynyezéseket, azonban hajtásukba nem, vagy csak kis mértékben halmozzák fel, és a termesztett biomasszát gazdaságosan felhasználhatóvá tegyék magas hozzáadott értékû anyagok elõállításával, kivonásával, azaz az ún. biofinomítás módszereivel. Tehát olyan technológiai folyamatok pilot szintû kidolgozását és bemutatását tervezik, melyek barnamezõs területeken elõállított növényi biomassza feldolgozására épülnek.

A munka során több, mint 100 növény fajt/fajtát neveltek a célterületeken a konzorcium tagjai, majd tesztelték a kivonható hasznos anyagok (antimikrobiális, antioxidáns hatóanyagok stb.) jelenlétét, és vizsgálták a fermentatív feldolgozás (bio-tejsav, illetve bioetanol elõállítása) valamint az energetikai felhasználás lehetõségeit. A termeszthetõségi és beltartalmi mérések mellett folyamatosan nyomon követték a szennyezõ anyagok jelenlétét a biomasszában és a feldolgozás során keletkezõ egyes frakciókban. A kutatások során olyan növényeket választottak ki, melyek jól tûrik a szennyezõ anyagok jelenlétét, és megfelelõ feldolgozási technológiákkal a teljes biomasszájuk gazdaságosan, melléktermékek nélkül felhasználható. Ezek a növények életciklusuk során termelnek értékes hatóanyagokat is, melyek megfelelõ eljárással kivonhatók a szennyezõ anyagoktól mentesen, és piaci potenciáljukból következõen nyereségessé tehetik az eljárást.

Ugyan a jelenlévõ szennyezettség miatt a biofinomítás során elõállított termékek folyamatos minõségellenõrzése szükséges, ennek költségvonzata ellenére a felvázolt melléktermékek nélküli technológiával a barnamezõs területek akár gazdaságosan hasznosíthatók lehetnek a környezet további terhelése nélkül.

Bõvebb információ: http://www.agronaplo.hu/termekinformaciok/309

Dergez Ágnes • Bordás Diána • Dr. Kiss István • Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási

Közalapítvány Biotechnológiai Intézete