MENÜ

Tovább gazdagodik a DEKALB repce portfolió

Oldalszám: 34-36
2014.02.18.

Még ugyan alig vagyunk túl a bizonytalanságokon, már ami a kedvezõtlen szezonindítást jellemezte: a száraz õsz okozta egyenetlen keléseken, a felemás fejlõdési állapotokon, a hosszú kemény télen, még éppen csak fel tudtuk mérni a tavaszi induló állapotokat, és mi máris optimistán nézünk az elkövetkezõ termesztési idõszak, majd az azt követõ új évad elé.

 

Tesszük ezt azért, már nemcsak a belsõ információs rendszerünkbõl nyert kép biztatóbb, mint reméltük, hanem az országos felmérések adatai is azt sugallják, hogy a repce helyzete és kilátásai talán jobbak, mint reméltük.



Ha elemezzük az FVM március 18-án közzétett felmérését a repcevetések állapotáról, azt találjuk, hogy bár volt ennél már jobb tavaszkezdés is, de végül is a vetések több, mint 70%-a kapott jó, vagy közepes minõsítést. Ez azért kellemes meglepetés, mert az õszi állapot nagyon vegyes volt: a Dunántúl egyes részeit leszámítva, általában nagyon nehéz helyzettel kellett a repcetermesztõknek szembenézniük, hisz az õszi szárazság szinte lehetetlenné tette a megfelelõ minõségû magágyak elkészítését, aminek egyenes következménye lett a rossz, egyenetlen, lépcsõs kelés és a heterogén fejlettségi állapot.





Amíg a kedvezõbb csapadék ellátottságú nyugati tájakon a túlfejlettség, addig a keleti országrészeken a megszokottnál sokkal fejletlenebb állapotú repcék adtak aggodalomra okot a tél beálltakor.





A tél hosszabb és keményebb volt az elmúlt néhány esztendõénél, szerencsére azonban a kritikusan hideg napokban-hetekben hótakaró védte az állományokat. Ez a magyarázata annak, hogy a várakozással ellentétben szinte alig tapasztalható fagykár, ha volt is kipusztulás, az inkább a hónyomás vagy a kipállás következménye.



Kísérleteinkben is, hasonlóan az országos helyzethez, nem a tél, hanem az õszi rossz indulás bélyege látszik: egyes esetekben bizony még nagyon fejletlen a növény, de ami bizakodásra ad okot, az az, hogy a tõszám többé-kevésbé egyenletes, és ha alacsony is, elegendõnek látszik egy jó termés kialakulásához. Abban bízhatunk, hogy a repce rendkívül életrevaló növény, sokszor bebizonyította már, hogy csodákra képes. Ne feledjük, hogy köszönhetõen a hibridek terjedésének, a repcetermõ területek nagyobbik részén hibridek találhatók. Olyan hibridek, melyeknek alkalmazkodóképessége, kiegyenlítõképessége, életrevalósága, vigora sokkal erõsebb, mint fajtarepcéké. Olyan hibridek, melyekbõl elegendõ 15–17 növény négyzetméterenként, hogy akár rekordtermések szülessenek. Ne felejtsük, hogy a tágabb térállás kedvez a repce elágazásának, terebélyesedésének, és így a nagyszámú becõkezdemény kifejlõdésének.



Természetesen segíteni kell a repcét ebben a kritikus állapotban, mert magára-hagyva, és nem kiszolgálva a lehetõség csak álom marad. Most kell minden létezõ agrotechnikai beavatkozással, táplálással, védelemmel ellátni a növényt, hogy jól induljon és megerõsödjön.





Egy ilyen kedvezõtlenül induló év nagyon felnagyítja a technológiai hibákat vagy fordítva, a technológiai elõnyöket. Érdemes odafigyelni rájuk, és levonni a megfelelõ tanulságokat.

 

 


 

 





Számomra is megdöbbentõ volt pl. a különbség egyik legjobb kísérleti gazdaságunkban, a Nagyszénási Öt- meg Egy Kft. területén beállított öntözött kísérletünk, és az egyébként hasonló bánásmódban részesült öntözetlen repceföldek állapota között, ami egyértelmûen az öntözés, vagy pontosabban az õszi kelesztõ öntözés jótékony hatását bizonyítja. Ugyanitt jó volt tapasztalni a Monsanto kísérlet közvetlen szomszédságában beállított versenytárs fajtasor állapotához képest a DK kísérleti fajtasor határozott fejlettségbeli elõnyét, ami a genetikai alapok jelentõségére hívja fel a figyelmet. Ezen a vidéken, de természetesen nem kiváló kísérleti gazdánk földjén láttam olyan búza-árvakeléses repcét, ahol már nem lehetett eldönteni, hogy eredendõen repcét vagy búzát akartak-e termeszteni. Az õsszel úgy voltak vele, hogy majd tavasszal meglátják, érdemes lesz-e a repce arra, hogy a gyomirtásra áldozzanak. Hát most már hiába akarták, próbálkoztak a kora tavaszi gyomirtással, a megerõsödött búzát nem lehet kiirtani a repcébõl. Ez arra figyelmeztet, hogy mint mindent, a gyomirtást is akkor kell elvégezni, amikor az még a legkönnyebb és leghatásosabb. Ezért hangsúlyozzuk, hogy az õszi gyomirtás – fõleg egy ritkább, fejletlenebb állományban – sorsdöntõ fontosságú lehet.





Azt is megfigyelhettük, hogy ahol az õsszel regulátorral kezelték az állományt, sokkal egészségesebb, nagyobb gyökértömeget találtunk, mint ahol ez elmaradt. Fõleg azokban az esetekben fontos ez, amikor viszonylag korán és hibridet vetünk, mert a gyorsan fejlõdõ, vigoros hibrid hajlamos lehet a túlfejlõdésre, ami nem kívánatos a tél beállta elõtt. Az ilyen, õsszel túlfejlett táblákon az elsõ tavaszi szemléken sokkal több eldobott, lesárgult levelet találhattunk, mint az ideális tõrózsás állapotban áttelelõ táblákon.



S hogy mit tehetünk a hátralevõ idõszakban, amivel elõsegíthetjük repcéink megerõsödését és töretlen fejlõdését? Nos, azt mondhatjuk, hogy nagy kihívás, de szép feladat lesz a termesztõknek, hogy amit a természet idáig egy kicsit elrontott, azt most õk szakmai tudásukkal és a szükséges anyagi befektetésekkel még orvosolhatják!



Kezdjük mindjárt a fejtrágyázásokkal, ami részben talán már mindenütt meg is történt. De a repce a tavaszi idõszakban folyamatosan kívánja a tápanyagellátást, ezért a N és fõleg a S-nel, esetleg B-ral és Mg-mal, egyéb mikroelemeket is tartalmazó másodszori fejtrágyázás a szárbainduláskor, majd egy harmadik a virágzáskor, minden bizonnyal jótékonyan növeli a jó termés kialakulásának esélyeit.



Szárbainduláskor egy másodszori regulátorozás ugyancsak pozitív irányban befolyásolhatja a repce termésképzõ szerveinek kialakulását. Mint ismeretes, a tavaszi regulátor a fõhajtás visszafogásán, a szártagok rövidítésén, az elágazások fejlesztésén keresztül gyakorol kedvezõ hatást egy zömökebb, erõsebb, terebélyesebb állomány kifejlõdésére, ezen keresztül pedig egy egészségesebb, erõsebb szárú, több elágazást és azon több becõt fejlesztõ állomány kialakulására.





A gondos növényvédelem a repcénél normál esetben is meghatározó fontosságú, hát még egy gyenge állapotból induló állomány esetében! Az elsõ inszekticides kezeléseknek már meg kellett történniük, vagy ha még nem, a lehetõ legrövidebb idõn belül kerüljön rá sor, hisz a repceormányosok már a 8–9C°-os felmelegedéseknél aktivizálódnak és támadnak. Ha a felmelegedés gyors lesz, hamarosan megjelennek majd a fénybogarak és egyéb ormányosok, tehát a táblák folyamatos ellenõrzése és a kívánt beavatkozások azonnali elvégzése ugyancsak hozzásegíthet bennünket az ígéretesebb aratás bekövetkezéséhez.



S bár még talán korainak tûnik az érésrõl és a betakarításról beszélni, de arra is készüljünk fel, hogy a megtermett repcét minél hiánytalanabbul tudjuk majd betakarítani, ahhoz pedig szükségünk lesz majd az egyenletes érést elõsegítõ érésgyorsítóra és a kipergést megakadályozó ragasztó anyagra, természetesen a mûszaki feltételekrõl – oldalkaszák! – nem is beszélve.





Tehát tennivalónk és általuk lehetõségünk is van jócskán, hisz a második „félidõ” még hátra van. Ha odafigyelünk, és kiszolgáljuk a növényt, még sok minden jóra fordítható.

 


 

 





S amiért mi, itt a Monsantónál még inkább optimisták lehetünk, az az a folyamatosan fejlõdõ genetikai háttér, mely minden évben erõsödik, fejlõdik, s ami mindig valami újat, valami extrát kínál. Ha visszaemlékszünk az EXAGONE, majd a minden addigi sikert elsöprõ EXOCET történetére, úgy érezhetjük, hogy tényleg tettünk már valamit a sikeres és megszerethetõ repcetermesztésért. Ez a két hibrid olyan hiteles és stabil bázist teremtett a hibridek hazai fellendüléséhez, ami ebben az évben már oda vezetett, hogy a hibridarány ma Magyarországon 60%! De a fejlõdés töretlen, és tavaly õszszel elõzetes „kóstolóra” néhányan hozzájutottak a frissen minõsített DK EXQUISITE-hez, mely típusában eltér az elõzõektõl, de teljesítményében tovább javította azok képességeit. Ez a hibrid kevésbé robosztus, inkább vékonyabb hajtások és elágazások jellemzik. Viszont az elágazóképessége hihetetlen: tavaly, néhány kísérletünkben leszámoltuk. és sok helyen 20–28 oldalágat találtunk, de a rekordot Szekszárdon mértük, ahol 42 oldalhajtást fejlesztett egyetlen növény. Jó körülmények között ez a momentum nagyon nyomósan játszik közre a rekordtermés kialakulásában. Kiváló betegség-ellenállóképessége és a minõsítés évei alatti száraz évjáratokban megmutatkozott szárazságtûrése pedig stabilitását alapozza meg. Az pedig már csak „pont az i-re”, hogy minõségi tulajdonságai, úgymint az olajtartalom és a glucozinolát-tartalom a korábban említett két mesterhibridet felülmúlva valóban a legjobb szintet képviseli. Elsõ tavaszi szemléink során szépen kiegyenlített, nagyon homogén állapotban találtuk a DK EXquisiite-et szinte minden kísérletben, most még nem erõsebb, mint eddigi legjobbjaink (EXAGONE, EXOCET), de az õ ideje késõbb, az elágazás és a termésképzés idején jön majd el.





Örömmel számolhatunk be arról is, hogy a következõ repceszezonra egy új hibriddel gazdagodik portfoliónk, ami arra utal, hogy a nemesítés tovább dolgozik, szelektál, keresztez, manipulál a világ leggazdagabb genetikai forrásanyagával – hozzáadva az évtizedes múltra visszatekintõ tudást és tapasztalatot. Nemesítõink arra törekednek, hogy a világ repcetermesztõit olyan fajtákkal – a jövõben egyre inkább hibridekkel – lássák el, melyek az adott földrészeken,vagy nagy termesztési körzetekben uralkodó éghajlati és egyéb környezetei feltételeknek és az ottani termesztési kívánalmaknak megfelelnek.

 


 

 



A fejlõdés lépcsõfokait az mutatja, ahogyan a portfolió egyre választékosabb, és egyre sokszínûbb lesz. Figyelembe véve a különbözõ repcetípusok iránti igényt – érésidõben, morfológiai megjelenésben, teljesítményben, technológiai igényességben, stabilitásban –, arra törekszünk, hogy a különbözõ igények szabta szegmensek mindegyikében legyenek élet- és versenyképes hibridjeink: robosztusak, generatívak, féltörpék, aszálytûrõk, ellenállók, tipikus intenzívek a legjobb körülmények közé vagy stabilak és alkalmazkodók.





Idei portfolió – újítónk a DK EXPLANT – CWH113 kódszámmal – a hazai kísérletekben nyert minõsítést, ami mindig egy biztos pontot jelent a fajta értékét illetõen, hisz 2 vagy 3 éven át a hazai körülmények között vizsgázott, és itthon, a hazai mezõnyben vívta ki magának az Állami Minõsítés fokozatot. Korábbi érésû, mint a már bemutatott hibridek, ami már maga is egy jó pont, hisz nagyon kevés korai érésû hibrid elérhetõ a piacon! Ideális körülmények között – lásd a 2008-as kedvezõ évjárat MGSZH kísérleti eredményeket! – kiemelkedõ, a St-ek átlagához mérten 15,3%-os terméselõnnyel másodikként és közel 20%-os olajtermés-elõnnyel listavezetõként végzett az állami kísérletekben a korai hibridek csoportjában. A kevésbé ideális 2009-ben is az átlag fölötti termés és olajtermés jellemezte. Saját kisparcellás kísérleti hálózatunkban mindkét évben a legjobbak között végzett, és az elsõ éves nagyüzemi kipróbálás során tavaly a teljes harmadik biozónában – az ország egész területe ide tartozik a három észak-keleti megye kivételével! – az elõkelõ második helyen végzett termésben. Mindkét évben kiemelkedõen jó korai fejlõdési erély, az átlagosnál sokkal jobb betegség-ellenállóság, nagyon jó olajtartalom és átlag körüli glükozinilát-tartalom, erõs, megbízható szár, kiváló pergésellenállóság jellemzi. Bár az idei évben sem volt rá lehetõségünk, hogy bizonyítsuk, nemesítõink elvárásai és tapasztalatai alapján egyike a legjobb télállóknak! Az idei évben elvetett fejlesztési kísérletekben is õsszel is és most, kora tavasszal is nagyon bíztató képet mutat.





Azt gondoljuk, hogy e két új hibriddel – két középkésõi és egy korai! –, melyek már idáig is felhívták magukra a figyelmet és kiérdemelték az Európai Unió Fajtalistájára való felkerülést – eltérõ genotípusukkal és habitusukkal tovább növelik a DEKALB portfolió értékét. Arra törekszünk, hogy a tenyészidõ hátralévõ részében minél több további információt tudjunk meg ezekrõl a hibridekrõl, melyeket a fajtaismertetésben és pozicionálásban majd tovább adhatunk termesztõinknek.






Összefoglalva
a repce állapota pillanatnyilag nem rózsás, de reményteljes. A kereslet várhatóan nõ – nemcsak hazánkban kell némi veszteséggel számolni, hanem több országban is jelentkeztek belvízkárok, vagy a fejletlen, egyenetlen állapotok miatt kiszántások - ami egyértelmûen terméskiesést, és ezzel együtt árnövekedést okoznak majd.



A repce piaci ára most is stabil, és ha nem is növekszik, csak így marad, már akkor is a repcét rentábilis növénnyé teszi. Érdemes tehát a repcét jól, magas színvonalon termeszteni, mert akkor lesz igazán jövedelmezõ.



És érdemes lesz a fajtakínálatra továbbra is odafigyelni, mert a DEKALB portfolió újra további kedvezõ meglepetésekkel kecsegtet. Kövessük nyomon a legfrissebb híradásokat, információkat, kísérleti eredményeket, hogy az elérhetõ legkörültekintõbb döntést hozzuk majd meg a fajtaválasztásnál!