Az árutõzsdék fejlõdése

Az Agro Napló e számában áttekintést nyújtunk az árutõzsdék fejlõdésérõl, a várható forgalmakról, megalapozva ezzel a jövõben tárgyalásra kerülõ üzleti lehetõségeket.





Az árutõzsdék kialakulásáról, történelmi fejlõdésükrõl az Agro Napló internetes oldalán adtunk áttekintést.

A cikk a következõ internetes oldalon érhetõ el: http://www.agronaplo.hu/hirek/5013  





A rendszerváltással párhuzamosan 1989. augusztus 15-én alakult meg a Terménytõzsde Kft. Alapító tagjai nagyobb bankok, két kereskedelmi vállalat és az Agrimpex voltak bizakodó várakozásokkal, melyeket a múltra építettek. A régió új, nagy árutõzsdéjét kívánták megalapozni és ehhez amerikai tõzsdei és kormányzati segítséget is kaptak. A kereskedés 1989. október 25-én kezdõdött kukoricával és takarmánybúzával. Új fénykorát 1997-re érte el a magyar árutõzsde. 2005. november 2-án a Budapesti Értéktõzsde magába olvasztotta a Budapesti Árutõzsde Rt-t és a BÉT egyik szekciójává vált. A terménykereskedés továbbra is folyamatban van, bár az utóbbi 5 év forgalma (1. ábra) alapján a hazai árutõzsde nem nyújt kiemelkedõ teljesítményt. A kevéssé sikeresség fõ okát abban kell keresni, hogy a magyar mezõgazdasági résztvevõk nem használják ki a benne rejlõ lehetõségeket.

Magyarország uniós csatlakozásával bevezetésre került a közös intervenciós rendszer is. A megszabott minimum árak befolyásolták a világkereskedelem által kialakított nemzetközi árakat. Ez a tendencia az árutõzsdén minimum árat szabott az intervencióban részt vevõ terményeknek. Az EU így jelentõs mértékben segítette a magyar gazdákat. A kukoricára azonban az intervenciót megszünteti az EU. 2007. június 12-én ültek össze a mezõgazdasági miniszterek és közösen megállapodtak abban, hogy 3 éves ütemben, a 2007/2008-as gazdasági évtõl 0-ra redukálják az intervenciós felvásárlásokat. Így a magyar kukorica ismét versenyképes áron kerülhet mind az EU belsõ piacára, mind a harmadik országok felé történõ export piacokra.

A Budapesti Értéktõzsdén az áru- szekció forgalma az elmúlt években havi bontásban változó ugyan, de 2008-at kivéve nincs kimagasló eredmény. A kukorica forgalma az intervenció elvesztése miatt feltehetõen nõni fog az árutõzsdén, bár 2010. márciusi lejáratig ezt a tények nem támasztják alá (2. ábra).

Ugyanezt az öszszesítést a búza vonatkozásában a 3. ábra mutatja be. Az idei márciusi határidõs forgalmak egyik gabonaféleségre sem mutatnak kimagasló értékeket.

Ebbõl kiindulva nem várható átlagosnál nagyobb forgalom az áruszekcióban, hacsak az idõjárás közbe nem szól. Nehéz megbecsülni a várható termés nagyságának pontos ismerete nélkül az idei szezon forgalmának alakulását. Ám nem csak akkor kell az árutõzsdei forgalmat aktivizálni, mikor nagy a felesleg a piacon, vagy esetleg hiány van, hanem folyamatosan, hiszen az árutõzsdét eszközként kell használni termékeink piaci árazásához.

Az árutõzsdék az elmúlt évtizedekben elválaszthatatlan részét képezték, képezik és képezni fogják a mezõgazdaság alakulásának. Térnyerésük és sikerük nem véletlen, hiszen az agrárium résztvevõi a tõzsdei platformok segítségével biztosítani tudják nyereséges mûködésüket a világ minden táján. Hazánkban a háború óta felnõtt nemzedéknek nem állt módjában a tõzsdei tudást alkalmazni, hasznosítani, de a jövõt tekintve a sikerre éhezõ mezõgazdasági vállalkozóknak fel kell ismerni az árutõzsdékben rejlõ lehetõségeket és ezeket kiaknázva építeni üzleti tevékenységüket.

Tömösi Attila

okl. agrárközgazdász