Miért jobb a biobrikett? A fûtõanyagok ára évrõl évre emelkedik, az állami támogatás mértéke ezzel szemben folyamatosan csökken. Magyarország a földrajzi adottságaiból adódóan nem bõvelkedik a fosszilis energiahordozókban, fokozottan ki van téve a világpiaci áraknak. A helyzet azonban nem reménytelen, hiszen rengeteg kihasználatlan alternatíva van hazánkban, amit az állam és az Európai Unió is támogat.
Magyarország vállalása a megújuló energiahordozók tekintetében
Az Európai Parlament irányelve szerint 2020-ra vonatkozó célkitûzése, hogy a megújuló energiahordozók aránya uniós szinten elérje a 20%-ot. Figyelembe véve a tagállamok sajátosságait, az EU elvárása 2020-ra Magyarország tekintetében 13%. Hazánkban 2005-ben ez az érték 4,4%, 2008-ban 6,1% volt.
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium által kibocsátott elõjelzés szerint hazánkban a legnagyobb kiaknázatlan lehetõséget a biomassza jelenti. Kiemelten fontos szerepe van a mezõgazdaságban, mivel a mezõgazdasági melléktermékekbõl és hulladékokból nyerhetõ energiahordozók újabb bevételi forrást jelenthetnek. Kisebb gazdaságoknál, illetve õstermelõknél pedig saját felhasználásra is elõállítható a fûtõanyag, erre kínál megoldásokat a Landasin-Agrogazda Kft.
A brikettálás folyamata
A brikettálási folyamat lényege az adott anyag térfogatának csökkentése (vagyis a sûrûségének növelése), ezáltal kedvezõbb fizikai tulajdonságokat kapunk (könnyebben tárolható, mozgatható, kezelhetõ a brikettált anyag). Az eljárás végeredménye a brikett, általában 5–10 cm átmérõjû, 10–40 cm hosszú henger vagy hasáb. Ömlesztve, illetve 10– 15–20 kg-os zsákos kiszerelésekben kapható brikettáló üzemekben, tüzépeken, építõanyag-áruházakban.
Mit lehet brikettálni? Elsõsorban fát, faaprítékot, fûrészport, szalmát, energiafüvet, kukoricaszárat, repceszárat, napraforgóhéjat, tönkölypelyvát, nádat, földimogyoróhéjat, illetve egyéb mezõgazdasági hulladékokat is.
Két fontos kritériuma van a jó minõségû brikett alapanyagnak: megfelelõ nedvességtartalom és aprítékméret. Az ideális nedvességtartalom 10–14% közötti, ez a megfelelõ tárolás mellett elérhetõ. A megfelelõ aprítékméret eléréséhez pedig a Landasin-Agrogazda Kft. kínál 200, 500 és 1000 kg/óra névleges teljesítményû darálóberendezéseket. Az alapanyag ezután kerülhet a présbe. A csigás rendszerû, fûtött préshüvelyes berendezések névleges teljesítménye 200, 250 és 400 kg/óra. A magas nyomás és a préshüvely fûtésének hatására az apríték felmelegszik, a felszabaduló lignin pedig „összeragasztja” a brikettet, egyéb adalékanyag hozzáadása nem szükséges.
A biomasszából így elõállított biobrikett eltüzelhetõ minden fa-, szén- és vegyestüzelésû kazánban, kandallóban, cserépkályhában.
Környezetvédelem és gazdaságosság
A biobrikett CO2-semleges, vagyis annyi károsanyag szabadul fel elégetése során, amennyit a növény élete során megkötött. Megújuló energiaforrás, minden évben helyben újratermelõdik. A szalmából készült brikett 100%-ban természetes, kémiai összetétele a szárított szalmáéval azonos. Fûtõértéke magas, 14–16 MJ/kg, szemben a tûzifa 12–14 MJ/kg értékével (a frissen vágott fa fûtõértéke magas nedvességtartalma miatt csupán 7 MJ/kg!) Tûzifa esetén a nedvességtartalom széles tartományon belül mozoghat, helytelen tárolása esetén akár vásárlás után is megnõhet.
A biobrikett tárolása egyszerûbb, mint a fáé, nem kell vágni, hasogatni. A szénnel szemben a biobrikett kezelhetõbb, tisztább, helyigénye kisebb. Hamutartalma 5–7%, ami a szénsalakkal szemben szintén környezetbarát, természetes növényi tápanyag, ezért kiskertekben, szántóföldeken kiszórható.
A biobrikett ára 2010 elején kiszereléstõl és összetételtõl függõen nettó 28–45 Ft/kg.
Kocsis Árpád • Landasin-Agrogazda Kft.
www.agrogazda.hu • [email protected]
H-8000 Székesfehérvár, Takarodó u. 2.