Nitrogén mûtrágyázás - kora tavaszi munka

Nálunk a legelterjedtebb szilárd nitrogén mûtrágyák az ammónium-nitrát, a mészammon-salétrom (MAS) és a karbamid. Míg az elsõ kettõ ugyanabban a formában tartalmazza a nitrogént, (ammónium- és nitrát-ionok formájában) addig a karbamidban amid-nitrogén van, ami egészen más tulajdonságokkal bír.

Tekintsük át egy kicsit a talajban lévõ nitrogénformákat! A talajban lévõ nitrogén 95%-a szerves vegyületekhez kötve van jelen, és csak 5%-a szervetlen, azaz a növények számára elérhetõ. A szervetlen nitrogén legnagyobb része nitrát, és csak kis része ammónium; így a kultúrnövények a nitrogén több mint 90%-át nitrát formájában tudják felvenni. Ha a nitrogént nem nitrát, hanem karbamid (amid-nitrogén) formájában juttatjuk ki, a karbamidnak elõször át kell alakulnia nitráttá ahhoz, hogy a gyökerek fel tudják venni a talajoldatból. Az amid-nitrogén átalakulása idõigényes folyamat, amely során elsõként ammóniagáz (NH3) és széndioxid (CO2) keletkezik, majd az ammónia nitráttá alakul. Gyors, azonnali nitrogén-hatás érdekében ezért célszerûbb inkább ammónium-nitrátot vagy MASt kijuttatni. Amennyiben – kedvezõtlen körülmények miatt – az amid-nitrogén átalakulása során az ammónia nitrifikációja gátolt, a gáz halmazállapotú vegyület egy része a talajból a légkörbe távozik, ez az úgynevezett gázalakú veszteség.

Az egyes vegyületek közötti különbözõ átalakítási folyamatokat mikroorganizmusok végzik, melyek mûködéséhez megfelelõ pH és hõmérséklet, valamint oxigén szükséges.



A megfelelõ szerkezetû, jól levegõzött talaj tehát a nitrogén felvehetõségének szempontjából is kiemelt jelentõségû, másrészt a nitrogénveszteség minimalizálásában is fontos. A denitrifikáció ugyanis – amikor olyan baktériumok szaporodnak fel a talajban, amelyek a nitrátot visszaalakítják N2 molekulává, azaz légköri nitrogénné – fõleg tömõdött, csekély oxigéntartalmú talajokon jelentkezik. Jelentõs, 8–15% veszteséget is okozhat vízzel borított területeken is, ahol a talajok víztartalma meghaladja a 80%-ot. A folyamat 5°C felett indul meg, ezért enyhe télvégi idõjárás és belvíz esetén számolnunk kell ezzel a nitrogénveszteséggel.

Egy másik lényeges szempont a nitrogén ­mûtrágyák talajsavanyító hatásának mértéke. A N-mûtrágyák savasan oldódnak, ezért a talaj kémhatásának megõrzése érdekében idõnként szükséges fenntartó meszezést végezni. A mészammon-salétrom, ahogy a neve is mutatja, az ammónium-nitrát mellett tartalmaz meszet is, ezért csak negyedannyira savanyítja a talajt, mint a másik két nitrogén mûtrágya. A mésztartalom miatt a MAS nagy biztonsággal alkalmazható még kedvezõtlen idõjárási feltételek (pl. kevesebb csapadék) mellett is.



A Linzer Agro Trade vállalatcsoport mészammon-salétrom mûtrágyája a LINZER NAC 27N, amely az ammónium-nitrát mellett 12,5% meszet (CaO) tartalmaz. A LINZER NAC 27N (közismert nevén Linzisó), kiváló minõségû, kiegyenlített szemcseméretû mûtrágya, amely egyedülálló szórási tulajdonságokkal rendelkezik. Szórási tesztek alapján akár 48 méteres munkaszélesség mellett is egyenletes szórásképet biztosít.

Terméshozam és hatásbiztonság tekintetében a LINZER NAC egyaránt megbízható eredményt ad. Termékünkkel kapcsolatban keresse bizalommal értékesítõ kollégáinkat!



Vári Rita • Linzer Agro Trade Hungary Kft. • www.linzerware.com