A magyar zöldség-gyümölcs ágazat tavalyi mérlege

A kedvezõtlen idõszak ellenére Magyarországon továbbra is stratégiai cél a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztése, különös tekintettel annak technológia, technikai és integrációs területeire. Az ágazat egészén belül bõvíteni kell a védett és intenzív termelést (például: növényház, jégháló, öntözés, stb.), a piaci kínálat koncentrációját (a TÉSZ-ek másodlagos szervezõdése), valamint javítani kell a foglalkoztatás feltételeit is.

Az elmúlt évek egyik legelõremutatóbb ágazatfejlesztési programja Magyarországon a zöldség-gyümölcs termelõi szerveztek (TÉSZ-ek) rendszerének kiépítése volt. E területen hazánk – talán egyedülállóan Európában – néhány év alatt alakította ki a termelõi szervezetek hálózatát. A TÉSZ-ek mûködési feltételeinek megteremtése nagy erõfeszítéseket kívánt az ágazat szereplõitõl. A kezdeti gyors és dinamikus fejlõdést azonban lelassította a gazdasági világválság, mely kedvezõtlenül hatott az ágazat korábban elindult fejlõdésére is.

A korábbi idõszak és a jelenlegi válság tapasztalatai rámutatnak arra, hogy az ágazat mûködését biztosító jogrendszert, valamint a sikeres szakmaközi munka feltételeit szintén javítani kell.

Piaci körkép

A tavaly elõtti év végén hazánkba begyûrûzõ gazdasági válság nagy hatást gyakorolt a magyar mezõgazdaság valamennyi piaci szereplõjére. A magyar zöldség-gyümölcságazatban a termelõi oldalon 2009 elejétõl a forint gyengülése mellett egy 6-8 százalékos inputanyag áremelkedéssel kellett számolni, egyes anyagok esetében nem volt ritka a 20 százalékos emelkedés sem. A hazai zöldség-gyümölcstermékek termelõi ára az elõzõ évhez viszonyítva több terméknél is csökkent, amit tovább fokozott a kifizetések szokásosnál is hosszabb elhúzódása, így a termelõk komoly likviditási nehézségekbe kerültek.

A 2009 elsõ félévében az Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból, az EMVA-ból finanszírozott, 2008-ban meghirdetett kertészet korszerûsítése pályázat kedvezõtlen bírálati eredményei tartották „lázban” az ágazat szereplõit. A benyújtott fejlesztési pályázatoktól a szakma többek között a hajtatásban elõállított termékmennyiség megduplázásának lehetõségét várta.

Zöldség ágazat

Az egyes zöldségfélék magyarországi átlaghozamai az elmúlt években az Európai Unió többi zöldségtermelõ tagállamaihoz viszonyítva többnyire a középkategóriában helyezkedtek el, ami összességében versenyhátrányt okozott. Az elmúlt 4-5 évben a hazai zöldségtermesztésben gyakran tapasztalható volt - és ez komoly problémát jelentett - a hozamok évenkénti hullámzása, Mindez fõként a szétaprózódott birtokszerkezetre, a termesztéstechnológiai eltérésekre, az öntözés nem megfelelõ szintjére vezethetõ vissza. Ezek a tényezõk az árutermelõ gazdaságokban nem egyformán érvényesülnek, így az egyes zöldségfajok és üzemek évenkénti eredményei között nagy eltérések voltak. Az EMVA-ból finanszírozott, 2008-ban és 2009-ben – a vártnál sokkal lassabb ütemben – megindult fejlesztések az intenzív termelés erõsödését vetítik elõre.

Az ipari zöldségfélék jövõjét a nyersanyag színvonala határozza meg. A jövõben el kell kerülni az elmúlt években gyakran tapasztalat 50, esetenként 100 százalékos termelési volumen ingadozást – mert ennek kezelése feldolgozói oldalon szinte lehetetlen így minden esetben piaci zavarokat okoz –, és törekedni kell a nagy mennyiségben is egységes, jó minõségû, és a világpiaci árakkal is versenyképes nyersanyag elõállítására. Ehhez a termesztéstechnológia folyamatos megújítása szükséges (fajták, öntözés), ezzel biztosítva a tervezhetõ, stabilan magas hozamokat. A termelõi oldal fejlesztése mellet a feldolgozói oldal korszerûsítése sem maradhat el, aminek a magasabb hozzáadott értékû áruk versenyképes elõállítását kell szolgálnia. A fejlesztéseken túl a jövõben szükséges a piaci szereplõk integrációjának erõsítése is.

Zöldség-Gyümölcs termelésünk alakulása az elmúlt években

Fruit and Vegetables production in Hungary last years

Gyümölcs ágazat

A tavalyi évi piaci kilátásainkat a bevezetõben említetteken kívül nem elsõsorban nemcsak a kereslet és kínál, hanem fõként szubjektív tényezõk alakították, növelve a termelõk és minden magyar piaci szereplõ kiszolgáltatottsági érzését. A múlt évi szezonban elfogadhatónak csak a kifogástalan minõségben és a legkedvezõbb gyümölcsmérettel kínált hajtatott és korai szamóca, a korai és középérésû cseresznye (elsõsorban export-relációban), az étkezési, egalizált csomagolású, export meggy – „elsõ fele” -, a korai szilvák, az étkezési piaci célú méretes kajszi az egész szezonját, a közép-kései és kései színes méretes õszibarack és a megfelelõ gyümölcsméretû körte piacát ítélhetjük sikeresnek.

Folytatódott a kompótmeggynek, a lémeggy „második felének”, a középérési és kései szilvának, az átlagos minõségû étkezési almának és az ipari gyümölcsöknek, különösen az ipari almának a mélyrepülése, piaci krízise. Elfogadhatatlan, hogy a krízishelyzet kezelésére sem az Európai Uniónak, sem az uniós korlátok miatt a magyar agrártárcának nincs mûködõképes kríziskezelõ rendszere. Meggyõzõdésünk, hogy a megoldáshoz nem kerülhetõ meg az EU-ban 1997-ben e problémák megoldására hozott intézkedés újraélesztése, amely a valóságos piaci igények és az ültetvények felületének harmonizálására dolgoztak ki, és minden akkori tagállam számára pályázható megoldási segítséget nyújtott. A 27 tagúvá bõvült EU gyümölcspiacán anarchikus helyzetet teremtett az áruk szabad áramlása elvét követõ, tréfásan alacsony áron történõ múlt évi tárolt, dél-tiroli, osztrák, német alma korlátok és árszabályozás nélküli ráengedése a szüreteleji, friss étkezési gyümölcspiacra. Ezt magyar részrõl nem tarthatjuk európai megoldásnak, mert az fõleg az újonnan csatlakozott országokat sújtja.

Trendek a feldolgozóiparban

Az egzakt becslésekre és számításokra alapozott árumérleg alapján a Magyarországon termesztett zöldség-gyümölcs 50 százalékát feldolgozzák. Összességében megállapítható, hogy a hûtõ- és konzervipar termelése csökkent, termékszerkezete a piaci tendenciákat követve, egyszerûsödött. A hûtõ- és konzervipar termékszerkezetének egyszerûsödésével a készáruvá elkészített bogyósgyümölcsök csökkentek a legjelentõsebben, de emellett a feldolgozott csemegekukorica, gyökérzöldségek, vöröshagyma feldolgozása is mérséklõdött.

Magyarország uniós csatlakozása a piaci lehetõségek bõvülésén túl számos problémát is hozott a hazai hûtõ- és konzerviparnak. Az Európai Unión belüli szabad kereskedelem hatására új piaci szereplõk jelentek meg, akik kihasználva a magyar fogyasztók árérzékenységét olcsó termékkel árasztották el az élelmiszer-kereskedelmi láncokat. Ez negatív árversenybe kényszeríti a hazai termelõket és feldolgozókat, aminek hatására napjainkra már a termelõi ár, a beszerzési ár és a bolti ár között semmilyen ésszerû összefüggést nem fedezhetõ fel. Ez a tény mind a termelõknél, mind pedig a feldolgozóknál jelentõs profitvesztést okoz. A hûtõ- és konzervipari aktív külkereskedelmi tevékenységével magyarázható, hogy a forint árfolyam ingadozása nagyon befolyásolja teljesítõképességét. Az árfolyam ingadozásból származó termelési költségek növekedését a külpiacokon az erõs árverseny miatt nem érvényesíthetõ.

Mártonffy Béla, a

Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet,

a FruitVeB ügyvezetõ igazgatója