Visszaesõben a világ napraforgóolaj-termelése

Becslések szerint a világ napraforgó-termelése a 2009/2010. gazdasági évben 30,8 millió tonna körül alakul, 10 százalékkal marad el az elõzõ szezonban betakarított mennyiségtõl. A legfontosabb napraforgó-termelõk közül Oroszországban 2009 õszén 6,2 millió tonna (egy esztendõvel korábban 7,3 millió tonna), míg Ukrajnában valamivel kevesebb, mint 6,6 millió tonna (egy esztendõvel ezelõtt mintegy 7 millió tonna) mag került a raktárakba. Az Európai Unióban közel 6,7 millió tonna napraforgót takarítottak be, a 2008. évi rekordmennyiségnél 3 százalékkal kevesebbet (1. ábra).

A szezon eleji, még viszonylag jelentõs óévi készleteknek (a 2008/2009. gazdasági évi zárókészlet összes felhasználáshoz viszonyított aránya 11,3 százalék volt, míg az azt megelõzõ szezonban mindössze 4,8 százalék) és a bõséges új termésnek köszönhetõen a Közösségben nem csak a mag feldolgozása, de kivitele is megugrott 2009 utolsó negyedévében – fõleg Románia és Bulgária részérõl Törökországba, Pakisztánba és Dél-Afrikába. Elemzõk szerint azonban a tartalékok gyors megcsappanása miatt az EU napraforgó feldolgozása 2010 februárjától, de legkésõbb márciusától számottevõen visszaesik, nem éri el az egy esztendõvel korábbi szintet. A folyó gazdasági év második felében az ex­port lassulásával, erõteljes csökkenésével lehet számolni.

A napraforgómagból rendelkezésre álló készletek nem csak az Unióban, de világszerte megfogyatkoztak, ezért az olajgyártás globális szinten akár 3,4 millió tonnával visszaeshet a 2010. január és szeptember közötti idõszakban. A változás azért is drasztikus, mert az elõzõ év utolsó negyedévében a napraforgóolaj-termelés még 0,5 millió tonnával nõtt a 2008. év ugyanezen idõszakához képest. Oroszországban, Ukrajnában és az Európai Unióban egyaránt lényegesen több napraforgóolajat préseltek. (Példának okáért: Ukrajna termelése az elõzõ naptári évihez képest 49 százalékkal nõtt 2009-ben, elérte a 2,7 millió tonnát.) A feldolgozóipar napraforgó iránti étvágyát a termény és a belõle kinyert olaj árának kedvezõ aránya mellett az is fokozta, hogy Európában tavaly kevesebb szójababot tudtak feldolgozni.

Míg tehát az elmúlt évben inkább kínálati nyomást lehetett érezni a piacon, 2010 elsõ félévében a napraforgómag és származékai árának emelkedése valószínûsíthetõ. Rotterdamban a napraforgóolaj tonnája 2009 decemberében 40, míg 2010 januárjában már 50-60 dollárral (USD) többe került a repcénél (2. ábra).

Az idén januárban a napraforgódara ára is felfelé mozdult el, tekintettel arra, hogy Ukrajnában és Oroszországban is többet használnak fel belõle (Ukrajnában a sertésállomány a gazdasági válság ellenére 9 százalékkal nõtt egy esztendõ alatt), így az ex­portárualap a Fekete-tenger térségben erõsen megcsappant. Az EU takarmánygyártói beszerzéseikkel 2010 elején még többnyire csak az azonnali fehérjeszükségleteiket fedezték, ezért a szójadara ára az idei tavasz elején elõreláthatóan nem csökken, következésképp az azt (részben) helyettesítõ napraforgódara sem lesz olcsóbb.

Az árak alakulását mindezen tényezõk mellett nagyban befolyásolja Argentína 2010. évi napraforgótermése. A dél-amerikai országban a növény vetésterülete számottevõen csökkent, és az idõjárás nem volt kedvezõ sem a vetési, sem a korai fejlõdési idõszakban. Az elõzõ évi 2,9 millió tonnához képest – ami szintén gyenge termés, hiszen 2008-ban 4,6 millió tonna napraforgót takarítottak be – az idén mindössze 2,3 millió tonna maggal számolnak. Emiatt az argentin olajütõk elõreláthatóan 1-1,1 millió tonnával kevesebb napraforgómagot dolgoznak fel 2010-ben. A várakozások szerint Oroszországban 1,1 millió tonnával, míg Ukrajnában 0,5 millió tonnával kevesebb napraforgómagot sajtolnak a 2009/2010. gazdasági év hátralévõ részében az elõzõ szezon ugyanezen idõszakához képest. A globális kibocsátás így 11,5 millió tonna körül valószínûsíthetõ a folyó gazdasági évben, ami – a magtermeléshez hasonlóan – 10 százalékos csökkenést jelent az elõzõhöz képest. Az árak emelkedése miatt a szovjet utódállamokban a napraforgóolaj fogyasztásának visszaesése és az azt helyettesítõ növényolajok (fõleg a pálmaolaj) behozatalának növekedése vetíthetõ elõre az elkövetkezõ hónapokban.

Magyarországon éves átlagban 1,2 millió tonna napraforgómagot termeltünk a 2004–2008 közötti idõszakban. A növényt 2009-ben 536 ezer hektáron takarítottuk be, a termés az ötéves átlagnál valamivel több, összesen 1,259 millió tonna volt, de 14 százalékkal elmaradt a 2008. évitõl (3. ábra).

E mennyiséggel az EU tagállamai között a második helyen álltunk Franciaország mögött, ahol 718 ezer hektárról 1,676 millió napraforgómag került a raktárakba. Szorosan utánunk Bulgária következett 1,214 millió tonnával (656 ezer hektár termõterület), míg a negyedik helyre Románia szorult 1,102 millió tonna napraforgómaggal (787 ezer hektár termõterület).

Országos hektárhozamunk a jobbtermésû években nemcsak megközelíti, hanem meg is haladja az EU-15 átlagát, de Franciaországétól – ha többesztendõs idõszakot vizsgálunk – elmarad. Miként az a fenti adatokból leszûrhetõ, a szomszédos Románia még igen jelentõs tartalékokkal bír e téren, és hosszú ­távon az EU vezetõ napraforgó-termelõje lehet.



Az újtermésû napraforgó betakarításától, vagyis 2009 szeptemberétõl egészen 2009 novemberéig (a cikk írásakor ez volt a rendelkezésünkre álló legfrissebb adat) összesen 183 ezer tonna napraforgómagot ex­portáltunk, 20 százalékkal kevesebbet, mint a 2008. év ugyanezen idõszakában. Ha azonban a 2009. év elsõ 11 hónapját nézzük, 677 ezer tonna napraforgómagot vittünk ki, 61 százalékkal többet, mint egy esztendõvel korábban. E mennyiség több mint háromnegyede három országba, Hollandiába, Olaszországba és Németországba került. E piacok, Ausztriával együtt, a magyar napraforgómag biztos vevõi lesznek 2010-ben is.

Potori Norbert (AKI)