Egy õstermelõ által vezetendõ nyilvántartások

- Azok a mezõgazdasági termelõk, akik a mezõgazdasági õstermelõi jövedelmüket átalányadózással állapítják meg, õstermelõi tevékenységébõl származó bevételeiket legalább az õstermelõi igazolvány részét képezõ értékesítési betétlapban kötelesek vezetni, de választhatják a bevételi nyilvántartás vezetését is. Az értékesítési betétlapon illetve a bevételi nyilvántartásban lévõ bevételeket negyedévente az adóelõleg, év végén pedig az adó végleges elszámolásához összesíteni kell. A bevételi nyilvántartás vezetését az választhatja, aki:



a) nem alkalmaz tételes költségelszámolást,



b) az általános forgalmi adó levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti,



c) a helyi iparûzési adó alanyaként állandó jellegû iparûzési tevékenység esetén egyszerûsítve határozza meg az adó alapját.



A bevételi nyilvántartásnak legalább a következõ adatokat kell tartalmaznia: sorszám; a bevétel megszerzésének idõpontja; a bizonylat sorszáma; a kifizetõ neve (elnevezése); a bevétel összege; a bevételbõl levont adóelõleg; a jövedelem.

- Azok a mezõgazdasági termelõk, akik a mezõgazdasági tevékenységükbõl származó jövedelmüket tételes költségelszámolással állapítják meg választhatnak, hogy nyilvántartási kötelezettségüknek naplófõkönyv, pénztárkönyv vagy bevételi és költségnyilvántartás vezetésével tesznek eleget. A nyilvántartás formáját a magánszemély adóévenként határozhatja meg, adóéven belül ettõl nem térhet el. A nyilvántartásokat az adóellenõrzési jog elévüléséig köteles megõrizni.

Az adóellenõrzési jog a bevallás benyújtásának évétõl számított ötödik év végéig tart. Például: a 2009. évrõl szóló személyi jövedelemadó bevallás benyújtása 2010. évben lesz, így az azzal kapcsolatos nyilvántartásokat 2015. december 31-ig kell megõrizni.

A naplófõkönyv: bármely más nyilvántartás helyett vezethetõ. A mezõgazdasági õstermelõ a naplófõkönyvet köteles úgy vezetni, hogy annak alapján minden õstermelõi tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy kiadást eredményezõ gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás) zárt rendszerben nyomon követhetõ legyen. E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás révén) történt.

A pénztárkönyv: vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét pénztárkönyv vezetésével teljesíti, ha más alapnyilvántartás vezetését nem választhatja.

A mezõgazdasági õstermelõ köteles a pénztárkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján minden, õstermelõi tevékenységével kapcsolatban felmerült pénzbevételt vagy kiadást eredményezõ gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás) zárt rendszerben nyomon követhetõ legyen.

E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás) révén történt. (ábra)

A pénztárkönyvnek legalább a következõ adatokat kell tartalmaznia: sorszám; a gazdasági esemény idõpontja; a bizonylat sorszáma; a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés, tárgyi eszköz beszerzése, nyújtott vagy kapott kölcsön); bevételek, ezen belül külön feltüntetve: az adóköteles bevételeket, a fizetendõ általános forgalmi adót, a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendõ bevételek; kiadások, ezen belül külön feltüntetve a költségként elszámolható kiadásokat a következõ bontásban: anyag- és árubeszerzés, a közvetített szolgáltatások értéke, az alkalmazottak bére és közterhei, egyéb költségként elszámolható kiadás; a költségként el nem számolható kiadásokat a következõ bontásban: beruházási költség, a levonható általános forgalmi adó, egyéb, költségként el nem számolható kiadás.

A bevételi és költségnyilvántartás: a mezõgazdasági termelõ az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét – választása szerint – bevételi és költségnyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben:



a) az általános forgalmi adó levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti,



b) állandó jellegû iparûzési tevékenység esetén, mint a helyi iparûzési adó alanya, egyszerûsítve határozza meg az adó alapját.

A bevételi és költségnyilvántartásban kizárólag az adóköteles bevételeket és a költségként elszámolható kiadásokat rögzítheti.

A bevételi és költségnyilvántartásnak legalább a következõ adatokat kell tartalmaznia: sorszám; a gazdasági esemény idõpontja; a bizonylat sorszáma; a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés); a kifizetõ neve (elnevezése); a bevétel összege; a bevételbõl levont adóelõleg; a költség összege; a jövedelem.

Krenovszkyné Lovász Andrea