A levéltrágyázás szerepe a tápanyagellátásban

A tápanyagellátás tervezéséhez jelentõs segítséget nyújtanak a napjainkra számos esetben kötelezõen elõírt talaj- és növényvizsgálatok, melyek segítségével relatíve egzakt módon meg tudjuk határozni a termesztett növényeink fejlõdéséhez elengedhetetlen tápanyagok mennyiségét és azok egymáshoz viszonyított optimális arányát.

Az üzemi tápanyagellátás legáltalánosabb, bevált módja a talajon keresztül végzett tápanyagellátás (szerves- és mûtrágyázás). A talajtulajdonságoktól és környezeti adottságoktól függõen azonban számos esetben még a legkörültekintõbb trágyázás sem biztosítja növényeink optimális tápanyag ellátását a vegetációs idõ során. Különösen igaz ez a mikroelemekre, melyek talajon keresztül végzett pótlása túl azok aránytalanul magas költségigényén, hatását tekintve bizonytalan, mivel felvételük számos befolyásoló tényezõ hatása alatt áll. Ilyen esetek orvoslásához nyújthat hatékony segítséget a levéltrágyázás. A trágyázás e módja gyakorlatilag a növény lombozatán keresztül történõ tápanyagellátást jelenti. A levéltrágyázás, eredményességét tekintve mintegy 8-20%-kal hatékonyabb lehet a hagyományos trágyázásnál. Minden olyan esetben javasolható az alkalmazása, mikor gyors és hatékony beavatkozásra van szükség az állomány állapotának megõrzése/javítása érdekében. Annak ellenére, hogy a lombtrágyázás kiváló eszköz a gazda számára, jegyezzük meg, hogy csak kiegészítõ trágyázásként javasolható az alkalmazása. A növények levélzeten keresztül történõ tápanyagfelvétele hatékony, ugyanakkor csupán viszonylag kis tápanyagmennyiségekre korlátozódik. A levéltrágyázás kiválóan alkalmas arra, hogy a növény életfolyamatinak kedvezõ irányba terelése által hatékonyan egészítse ki a talajon keresztül végzett tápanyagellátást. A megfelelõ idõpontban, a megfelelõ tápanyagmennyiséggel végzett kezelés segít a környezeti stresszel, kórokozókkal és károsítókkal szembeni ellenálló képesség növelésében.

Abban az esetben, ha egy tápelem relatív, vagy abszolút hiányban van a termõhelyen és a talajba adagolt trágyaanyagok hasznosulásáig jelentõs veszteségek keletkeznének, célszerû a hiányt levéltrágyázással pótolni. A jellemzõ hiánytünetek megjelenése esetén mindenképpen indokolt a gyors beavatkozás.

Az állomány látens tápelem hiányának feltárására vizuális tünetek hiányában laboratóriumi vizsgálatok elvégzése szükséges. A laboratóriumi vizsgálatok értékelésénél vegyük figyelembe, hogy pontos diagnózis felállításához a talajvizsgálati eredmények elemzése mellett a megfelelõ vegetációs idõpontban vett növényminták vizsgálata is szükséges lehet. A vizsgálati eredmények értékelése így már nagy biztonsággal feltárhatja termesztett növényeink esetleges tápelem hiányait.

A gyorsan fejlõdõ állomány tápanyagigénye sokszor meghaladja a gyökerek tápanyag felvevõ képességét. Gyakori eset, hogy kedvezõtlen talajállapot esetén (tömörödés, eliszapolódás), illetve extrém idõjárási körülmények hatására (szárazság, túl hideg idõjárás, kimosódási veszteségek) a tápanyagfelvétel gátolttá válik. Egyes tápelemek relatív túlsúlya is indukálhatja bizonyos növényi tápanyagok hiányát. A sok szénsavas meszet tartalmazó, lúgos kémhatású területeken végzett foszfortrágyázás például gátolja termesztett növényink cinkfelvételét, így ilyen esetekben mindenképpen kiegészítõ cinktrágyázás válik indokolttá.

A talajok kémhatása (1. ábra) is jelentõsen befolyásolja termesztett növényeink tápláltsági állapotának alakulását. A túlzottan magas, illetve alacsony pH értékek egyaránt kedvezõtlenek a növényi tápelem felvétel szempontjából (2. ábra).

A növények mikroelem igénye és a kedvezõtlen talajtulajdonságok közötti összefüggést a táblázat mutatja be.

A levéltrágyázás optimális idõszakának ismerete mellett elengedhetetlen a kijuttatás legkedvezõbb idõpontjának a betartása is. Ahhoz, hogy a tápanyagok minél nagyobb hányadát hasznosíthassák a növények és ezzel párhuzamosan a levelek indokolatlan károsodását is elkerüljük rendkívül fontos a kijuttatás idõpontjának helyes megválasztása.

A gyors sztómás bejutás, így a jobb hasznosulás érdekében akkor célszerû levéltrágyázni, mikor a növény sztómái nyitottak. Ez leginkább a kora reggeli órákban van így, ezért a kora reggel végzett levéltrágyázás javasolható.

A trágyaanyag megválasztása során vegyük figyelembe, hogy a különbözõ tápelemek és ezen belül a különbözõ vegyületek felszívódása jelentõs különbségeket mutat. Ezek ismerete különösen csapadékos idõjárás esetén lehet célravezetõ.







A levéltrágyákat a mikroelem-hiányos állományok tápláltsági állapotának javítására széles körben alkalmazzuk. A mikroelemek pótlása mind szervetlen sók, mind pedig kelatizált vegyületek formájában hatásos.

Kedvezõ esetben a levéltrágyák keverhetõek a növényvédõ szerekkel. Több levéltrágya keverése esetén azonban a növény, valamint a szóróberendezés esetleges károsodásának elkerülése érdekében mindenképpen indokolt elõzetes keverési próba elvégzése.

Dr. habil. Kalocsai Renátó PhD.

címzetes egyetemi docens

ügyvezetõ igazgató



UIS Ungarn Laborvizsgálati és Szolgáltató Kft

Mosonmagyaróvár, Terv u. 92

Tel: 003696 566 480

Fax: 003696 566 481

Mobil: 003670 944 6962

Mail: [email protected]  

www.uis.hu