MENÜ

Néhány gondolat a szõlõ trágyázásáról

Oldalszám: 81
Dr. Zsom Eszter 2014.02.21.

Az elmúlt napokban zárta kapuit a Szõlészet Pincészet kiállítás, mely 2010.01.27-30. között az Agro + Mashexpo-val párhuzamosan került megrendezésre. A kiállításon a termelõkkel folytatott beszélgetések tanulságaiból adunk közre néhányat.

 

 

Többen kérdezték, hogy elegendõ-e, ha csak levéltrágyázzák szõlõjüket?

A szõlõ a tápanyagokat elsõsorban a gyökerein keresztül veszi fel, míg a levélen keresztüli tápanyagfelvételnek a tápelem-hiány gyors és átmeneti megszüntetése esetén van jelentõsége, mivel levélen keresztül nagyságrendekkel kisebb mennyiségû tápanyagot képes a növény felvenni, ezért a levéltrágyázás alapvetõen nem pótolja a talajon keresztüli táplálást.

Sokakban felmerült a kérdés, hogy vajon mennyiben függ a bor minõsége a szõlõ trágyázásától? Voltak, akik radikális véleményüknek adtak hangot és véleményük szerint nem függ össze. Azonban bizonyított tény, hogy a jó minõségû bor alapja a szakszerûen trágyázott ültetvény. Így a harmonikus növénytáplálásnak elsõdleges célja a fürttermés mennyiségének és minõségének optimalizálása, ami változhat a termesztési cél függvényében (rosé, vagy fehér, asztali, vagy minõségi bort akarunk készíteni). Ennek a célnak az eléréséhez biztosítanunk kell, hogy a talajban a makro-, és mikro tápanyagok könnyen felvehetõ formában és a szõlõ igényének megfelelõen álljanak rendelkezésre. A tápelem hiányok és aránytalanságok sok esetben klorózishoz, kocsánybénuláshoz, növekedési és minõségi zavarokhoz vezethetnek.

A szõlõ trágyázásának mellõzése végzetes következménnyel járhat, mivel jelentõsen csökken a talaj tápanyag készlete, ezáltal csökken a tõkék teljesítménye, a növények stressz tûrõ képessége, a tõkék betegség ellenállása, valamint romlik a borok minõsége.

Ezért a telepítést megelõzõ alaptrágyázás, s azt követõen a fenntartótrágyázás nélkülözhetetlen a kiegyenlített, jó minõségû nagy termés biztosításához.

Általános trágyázási szokásokról is esett szó, sokak sokszor elmondták, hogy bevett szokásként 3x15-ös mûtrágyát szoktak szórni nitrogén kiegészítéssel. Igazából nekik érdemes megfontolni, hogy milyen haszonnal járna, ha nagyobb összhang lenne a kijuttatott tápanyagok között.

Nézzük meg, milyen kedvezõ hatása van a káliumnak a gyakorlati termesztõk számára:

- növeli a fagyvédelmet, azaz csökkenti az ültetvény fagykárosodását,

- növeli a szárazsággal szembeni ellenálló-képességet,

- részt vesz a savanyagok tompításában, a pufferképesség kialakításában, ezáltal javítja az íz és zamatanyagok arányát.

- növeli a kártevõk és a kórokozókkal szembeni ellenálló-képességet, különösen a lisztharmattal szembeni ellenálló-képességet, továbbá szerepe van a peronoszpóra és a szürkerothadás kialakulásának csökkentésében is.

 


 

Többen jelezték, hogy élni szeretnének a szõlõültetvények kivágásához nyújtott támogatással és meg szeretnék újítani ültetvényüket. Nekik már a telepítés elõtt gondolniuk kell a talajok tápanyaggal történõ feltöltésére, aminek számos hatása van:

- elõsegíti a tõkék korai termõre fordulását,

- szakszerû talajerõ-gazdálkodással a terület fajlagos hozama és a termésminõség egyaránt növelhetõ,

- növeli a termésbiztonságot, a termésingadozást csökkenti,

- kedvezõen befolyásolja a must minõségét és a bor organoleptikus értékét,

- fokozza a szõlõvesszõk beérését, a tõkék stressz-tûrését (aszály, fagy),

- számottevõ a hatása a tõkék élettartamára,

- az alaptrágya, mint beruházás, a második termõév többletjövedelmébõl kamatostól megtérül,

- növeli a minõségi borszõlõtermesztés versenyképességét.

Mint tudjuk, a szõlõtalajok többsége Magyarországon évszázadok óta szõlõtermesztéssel hasznosított erodált területen található, vagy sovány homoktalajokon, ahol az okszerû K trágyázás elengedhetetlenül szükséges. A szõlõ határozottan klorid érzékeny növény, így új ültetvény létesítésekor ezt figyelembe kell venni. Készlettrágyázásra káliumszulfát tartalmú trágyát célszerû választani. Amennyiben gazdasági meggondolásból erre nincs lehetõség, a klórtartalmú káliumot a telepítés elõtt legalább két évvel kell a talajba juttatni, hogy a téli csapadékkal a klór a mélyebb talajrétegekbe mosódjon. De ha a szulfát tartalmú trágyát választottuk, essék néhány szó a kénrõl is, mely a nitrogéntrágyázás hatékonyságát javítja és kiemelt szerepe van a klímastressz tûrésben. Ezen túlmenõen termelõi tapasztalatok szerint a szulfát formában adott K készlettrágya:

- javítja a szõlõ egészségügyi állapotát (fõleg botrytis ellen)

- növeli a must cukortartalmát

- kékszõlõben növeli a tannin és a színanyag-tartalmat

- kijuttatása esetén elkerüljük a klorid okozta problémákat.

Igazából megvallva, kénhiány ritkán fordul elõ szõlõnél, mivel trágyázására túlnyomórészt szulfát-tartalmú trágyákat használnak. Azonban a gombaölõ szerek hatóanyagaként kijuttatott kén önmagában nem képes biztosítani a szõlõ számára szükséges mennyiségû kénpótlást.

Dr. Zsom Eszter