MENÜ

Repceszemle - õszi bemutatók országszerte

Oldalszám: 30
2014.03.03.

Az õszi káposztarepce egyre nagyobb szerephez jut a magyarországi vetésforgóban. A növény fontosságának növekedésével együtt nõ a termesztésével kapcsolatos információ mennyisége is. Ugyanakkor a betakarított termés mennyiségének ingadozása továbbra is a legfájóbb pontja maradt a hazai repcetermesztésnek.

 








 

Az elmúlt pár év tapasztalatai is megerõsítik, hogy megfelelõ termésszint csak az õsszel elkezdett tudatos növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhetõ el. Az idei õszi rendkívüli idõjárási körülmények hatásának bemutatására rendkívüli szántóföldi szemlét szerveztek október közepén a Repce termesztés-technológiai kézikönyv 3. kiadásában együttmûködõ cégek.



A Saaten-Union Hungária Kft. képviseletében Dr. Forgács Mihály termékfejlesztési vezetõ elmondta, hogy a cég az idén 10 helyen állított be repce fajtasort. Ezek közül csak három helyszínen volt október elejére bemutatható állapotban az állomány, abból is egy helyszínen intenzíven öntözni kellett a repcét. A három helyszín Szarvas, Hegyfalu és Lengyeltóti volt. Mindhárom helyszínen a vetésre augusztus legvégén, illetve szeptember elsõ hetében került sor, ennek megfelelõen a repce fejlettsége is 7–9 valódi leveles állapotban (BBCH 17-19) volt. Fejlettségi erélyt tekintve különösen a hegyfalui kísérletben volt szembetûnõ a hibridek és a szabad elvirágzású fajták közötti különbség. A nyolc hibrid és két szabad elvirágzású fajta 1-1 hektáros parcelláin a vetési irányra merõlegesen lettek beállítva a Dow Agrosciences Hungary Kft. által képviselt különbözõ gyomirtási technológiák. Hoffmann Péter a cég fejlesztési munkatársa a lengyeltóti helyszínen kiemelte a különbözõ pre-, korai poszt-, és posztemergens megoldások elõnyeit, illetve hátrányait, amelyek közül az idei évben inkább a kelés utáni kezelések látszottak sikeresebbnek a területeken kialakult gyomflóra ellen.

 


 


 

 

A gabona árvakeléseket mindhárom helyen már a bemutató elõtt le kellett kezelni szelektív egyszikû-írtó szerrel (Paladin). A három helyszín közül kettõ esetében ítélték meg úgy a helyi szakemberek, hogy a csávázás ellenére állománypermetezéssel (Nurelle D) is védekeznek a repcebolha és a repcedarázs álhernyó ellen. Ennek köszönhetõen a bemutató idõpontjában nem volt jelentõsebb lombfelület vesztesége a növényeknek. Szintén két helyszínen még nem hajtották végre az õszi regulátoros kezelést (Folicur Solo), ennek helyes idõpontját a Bayer Hungária Kft. képviselõje a növény 6-8 leveles idõpontjában határozta meg. Az alkalmazandó dózis tekintetében Légrádi Miklós (a lengyeltóti helyszín házigazdája) kifejtette, hogy ha esetleg túl alacsonyan sikerült azt meghatározni, akkor még mindig érdemes „rádolgozni” akár egy második õszi kezeléssel, ugyanis a gombaölõ hatóanyag mennyisége összeadódik a növényben.

 


 

 

Szintén szembetûnõ különbség volt tapasztalható az intenzívebb fejlõdésû hibridek és a visszafogottabb fajtarepcék között a regulátor-hatás látványosságát tekintve. Egy helyszínen – Szarvason – a kis káposztalégy kártételét is meg lehetett állapítani, ugyanis a tábla szélérõl találomra kihúzott növények egyikén-másikán látható volt a lárva okozta kártétel.



– an –