Miért fontosak a gyakorlati termesztõknek a tartamkísérletek?

A legtöbb esetben a hatások és kölcsönhatások csak hosszú távú adatsorokból értelmezhetõek különösen akkor, ha különbözõ talajtípusokat és klimatikus feltételeket hasonlítunk össze. Ezek az információk értékesek a gazdálkodók, szaktanácsadók, döntéshozók és kutatók számára mind lokális, mind pedig szélesebb és általános vonatkozásban egyaránt.

A szántóföldi tartamkísérletek olyan élõ laboratóriumként foghatók fel, amelyek lehetõvé teszik a mezõgazdasági környezet fizikai és biológiai paramétereinek megbízható tanulmányozását, alapvetõ információkat nyújt a tudósoknak és a politikai döntéshozóknak ahhoz, hogy a mechanizmusok változásait nyomon követhessék. A legtöbb kisparcellás kísérlet azért létesült, hogy vizsgálja a vetésforgó, monokultúra, szerves- és mûtrágyahatások, mikroelemek, meszezés, talajmûvelés, vízháztartás, növényvédelem, új fajták tápanyag-reakciói és több tényezõ kölcsönhatásainak kérdését. Hasonló célokból állították be a hazai tartamkísérleteket is.



Az EU és Magyarország növénytermesztési kutatásaiban nagyon sok közös vonás fedezhetõ fel mind a kutatási témák, mind pedig az intézményhálózat, illetve a finanszírozás elvei terén. Ugyanakkor a megvalósítás folyamata már nem ilyen egységes: a nyugat-európai országokban is általában a növénytermesztési kutatásokat az egyetemek és az ezekhez integrált tájkutató intézetek vagy önálló kutatóközpontok végzik. A kutatóintézetek vagy államilag fenntartottak, vagy privát cégek által finanszírozottak. Az agrotechnikai kutatások egy része nonprofit jellegû, pl. trágyázási, vetésforgós, talajhasználati vizsgálatok, míg a fajtanemesítés és növényvédõ szerekkel kapcsolatos kutatások általában profitorientált jellegûek. Nyilvánvalóan ott, ahol a kutatási eredmények közvetlenül térülnek meg (új növényvédõ szer, új fajta, új gép stb.) a kutatások anyagi háttere biztosított. Más a helyzet azoknál a kutatásoknál, amelyek esetében a költségek nagyok, de az értékelhetõ eredmények csak több évismétlés után tehetõk közkinccsé, és ezek az eredmények is publikációkban mindenki számára ingyen hozzáférhetõek (trágyázási tartamkísérletek), ugyanakkor a nemzetgazdaság számára fontosak.Az alkalmazotti szintû agrotechnikai kutatások eredményei akkor hasznosíthatók a gyakorlatban és a szaktanácsadásban igazán, ha a kutatóhelyek a tájegységekben találhatók. Ennek egyik legkiválóbb példája az OMTK (Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek) hálózata. Milyen célt szolgálnak a magyarországi tartamkísérletek? A hazai tartamkísérletek kialakulása, azok eredeti célja gyakorlati és tudományos szempontból nyilvánvalóan más és más. Egy tulajdonságuk azonban közös. Mindegyik tartamkísérlet olyan hipotézis alapján nyert kialakítást, amely alkalmassá teszi azt hosszabb távú vizsgálatok elvégzésére, és azok alapján egzakt adatok birtokában az ökológiai folyamatok megismerésére, e folyamatok trendjeinek meghatározására. Az évek variabilitása és a klimatikus tényezõk hatása a növénytermesztésre csak természetes körülmények között, szántóföldi tartamkísérletekben tanulmányozható megbízhatóan ahol az egymást követõ termesztési évek nemcsak statisztikai ismétléseket jelentenek, hanem minden év újabb és újabb információkat nyújt. Egy tartamkísérlet minél idõsebb, annál több új eredményt tartogat a számunkra.



„Minél távolabbra nézünk vissza a múltba, annál messzebbre látunk a jövõbe” mondta Churchill nem egészen ilyen összefüggésben.



Mit jelent az, hogy kisparcellás szabadföldi tartamkísérlet?



A szabadföldi kisparcellás tartamkísérletek több éven át (legalább 10 év) változatlan helyen, ugyanazon a parcellákon, ugyanazon tényezõk (pl. mûtrágya, talajmûvelés, tõszám, szervestrágyák, talajkondicionálók stb.) és ezek kezelései – mennyiségi és minõségi egységei – több ismétlésben, véletlenszerûen vagy szisztematikusan elrendezve, elõzetes tervezés után kerülnek beállításra. A parcellák közötti eltérés évente 100 m-ként csak 10 cm lehet (0,1%). Az eredmények megbízhatósága statisztikailag igazolható. Az egyes kezelések hatásai évrõl-évre eltérõek lehetnek az évjárathatás miatt, ezért hosszú távon a klimatikus tényezõk hatásai is követhetõek.



A tartamkísérletekben leggyakrabban vizsgált szempontok (tényezõk); talajmûvelési rendszerek, mûtrágyázási eljárások, a vetésforgók trágyázásának hatása a talajtermékenységre, fajta produktivitási vizsgálatok, valamint a gépesítés és a kemizálás alapproblémái, továbbá klimatikus és ökológiai hatások vizsgálata. A fentiek támpontot adnak a tájgazdálkodás megvalósításához.



A tartamkísérletek leglényegesebb közös tulajdonsága, amely elkülöníti az összes többi kísérlettõl az, hogy a kísérleti kezelések hatását változatlan megfigyelési egységeken, a parcellákon több egymást követõ idõpontban (években) figyeljük meg és értékeljük. A talajokban bekövetkezõ változások megbízhatóan csak itt tanulmányozhatóak, mint a szervesanyag dinamikája, a P-feltöltõdés stb.

A grafikonon egy keszthelyi tartamkísérlet kiemelt kezeléseinek adatsorait mutatjuk be a fentiekben elmondottak alátámasztásául. Az itt ábrázolt több éves adatsorokból a teljesség igénye nélkül az alábbi lényeges megállapítások tehetõk:



• A búza és a kukorica termése mûtrágyázás nélkül jelentõsen csökkent, vagyis a vizsgált barna erdõtalaj természetes produktivitása gabonaféléknél 2-3 t/ha. A korábbi rendszeres mûtrágyázásból származó tápanyag-felöltõdés 10 év után kimerült;

• A két növény terméseredményei a kísérletünkben szereplõ, és itt kiemelt maximális mûtrágya adagnál, búzánál mintegy 5-6 t/ha, kukoricánál 8-10 t/ha az évek átlagában;

• A rendszeresen trágyázott kezelésekben a 35 év alatt növekvõ trend figyelhetõ meg, amely adódik az alkalmazott fajták és hibridek genetikai haladásából, továbbá a pozitív tápanyag mérlegbõl következõ tápanyag akkumulációból.

• Az évjárathatás jelentõs termésingadozást mutat, amelybõl megállapítható, hogy az évingadozás kukoricánál nagyobb mint a búzánál, az évi átlagos eltérések a rendszeres mûtrágyázás esetén sem kisebbek, de magasabb termésszinten valósulnak meg. Az adatok kockázatelemzésekhez is felhasználhatóak.

A tartamkísérletek jelentõségérõl és szükségességérõl összefoglalva megállapítható, hogy hosszú távú hatások csak évtizedek után értékelhetõek. Az utóbbi évtizedek agrotechnikai haladása a terméseredményekben (agrokemikáliák, genetikai haladás stb.) ez alapján mérhetõ, a további fejlesztések erre alapozódnak. Tápanyagmérlegbõl levezethetõ egyensúlyi állapotok vagy eltérések megbízhatóan becsülhetõek. A különbözõ kísérleti helyek kiértékeléseinek összehasonlítása alapján ellenõrizhetõ a klímaváltozás hatása. Számítógépes növénytermesztésimodellek adatbázisa, továbbá alapul szolgál a fenntartható talajhasználati rendszerek kidolgozásához.

dr. Kismányoky Tamás