Az idei termés nem zsírozza meg a kenyeret!

Az elõadó a rendezvényen ismertette és elemezte a világ jelenlegi gabonatermesztését valamint -fogyasztását az EU 27-ek és Magyarország vonatkozásában. A világon 2009-ben a valaha volt legnagyobb terméssel lehet számolni a mintegy 670 millió tonnányi mennyiséggel, amely mindössze 3–3,5%-kal marad el az elmúlt évben regisztrált 678 millió tonnától.

Ez azonban hazánkban közel 20–25%-os terméskiesést jelent, hiszen 5,6 tonna helyett mintegy 4,4 tonna hektáronkénti mennyiséggel számolhatunk. Az elmúlt 2–3 évben Magyarországon vagy a termés volt jó, vagy az ár volt magas. Az idei esztendõben azonban kicsi a termés és alacsony az ár is. A termelõ a költségeit így vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen tudja visszahozni. Ugyanis ha az összes támogatást figyelembe vesszük, mintegy 150 ezer forintból nem lehet gazdálkodni egy búzaföldön.

A világ búzafogyasztása ma jóval kisebb mint a termelés – emiatt növekszik a készlet, amely mára mintegy 180–182 millió tonnányit jelent. Emiatt megállt a piac, hiszen ha kevesebb a kereslet a búzára, és nagy a készlet, akkor mindenki szabadulni igyekszik tõle. A malmok korábban mintegy 60–70 százalékot, most mindössze 20 százalékot vesznek át. A kereskedelem is visszafelé számol – a fuvarköltséget figyelembe vevõ kalkuláció a kereskedõi igényt csökkenti. A takarmányipar pedig, – ahogy a malomipar is –, csak akkor veszi meg a búzát, amikor éppen szüksége lesz rá.

Ez a tendencia azonban nagyon veszélyes. Korábban ugyanis a kereskedõk és a feldolgozók megvették a búza jelentõs részét, tehát õk rendelkeztek raktárral. Ma a gabonaipar úgy gondolkodik, hogy neki nem szükséges fuvarozni és tárolni – tároljon a termelõ. Ezt a termelõre rászabadítani azonban veszélyes, hiszen szeptember végére rászakad a termelõi körre a kukorica- és a napraforgó készlet is.

Az EU 27-ek 10%-os csökkenésû igényére a magyar termelõi kör nem készült fel. Dönteni kell tehát, hogy melyik készlet maradjon raktárban. Az elmúlt években a szomszéd országokból vásároltak tõlünk gabonát, így értékesíthetõ volt a termelt mennyiség. Most a hitelezés sújtja a hazai gazdálkodókat (ahogy a románokat és a lengyeleket is) az unióban a németek és a franciák tudják csak tartani a szintet.

A hitelekhez egyébként nehéz hozzájutni és garanciákat kell letenni, amely lehet ingatlan is – ezt azonban a korábbi 60–65% helyett ma a bankok 40% értékben számítják be. Garancia volt a hitelek mellett korábban a közraktár is, de jóval óvatosabbak lettek a bankok is ebben az évben. (Tavaly egyébként egy kivétellel a közraktárak is „bedõltek”.)

A másik garancia a vevõállomány lehetett, amelyet 60–65%-ban fogadtak el. Mára azonban a legbiztosabb vevõket is mindössze 40–45%-ban számítják be, ha egyáltalán elfogadják õket a bankok, amelyek igencsak próbálnak óvatosak lenni a hitelek kihelyezésénél. A malmi búza azonban nem eurobúza minõségû, és értelmezési gond van e tekintetben a bankokkal. A baj azonban az, hogy a pénz nem mozdul. Ha ugyanis nem pumpálnak pénzt a rendszerbe, a gazdaság nem fog megmozdulni.

Ukrajna és Oroszország viszont új kereskedelmi módszerekkel dolgoznak, amely megzavarja a piacot. Az EU-ba 65%-ban Ukrajna szállítja be a búzát: telepakolt hajókkal közelítik az észak-afrikai partokat, veszélyeztetve a franciák biztos piacait is. Ukrajna komoly versenytársa lesz a mi búzánknak is.

A hazai vetésterületünk stabilan 1,1 millió hektár körüli, amelyen 5–6 millió tonna búza termelhetõ, (ebbõl a belsõ felhasználás 2,4 millió tonna). Exportra csak a jó minõségû gabonát tudjuk kivinni. Sok termelõ õrzi még a tavalyi búzáját is, várva, hátha az értékesítési ár magasabb lesz.

A mezõgazdasági ágazatot úgymond meg kell mozgatni, egyébként nagy gond lesz hazánkban. Ha rászoktatjuk a feldolgozói kört arra, hogy nem kell közvetlenül vásárolnia, akkor veszítettünk. Még mindig vannak azonban lehetõségeink, hiszen óriási adottságaink vannak. Területünk 60%-a megmûvelhetõ, amelybõl profitálnunk kellene! Koncepciót kell viszont kidolgoznunk arra, kinek is kell termelnünk! Elképesztõen sok a jelenleg 140 fajta termelt búza (Kanadában 3 fajta van!) – így nem állítható ki egységes, homogén szállítmány. El kell dönteni tehát, hogy a malomiparnak vagy exportra termelünk-e.

A Pannon-búza program talán segítség lehet ebben.

Az elõadás teljes hanganyaga: www.agronaplo.hu/hanganyagok/125

Képgaléria: www.agronaplo.hu/kepgaleria/73

 



BIOSILD TOP a Summit-Agro új kalászos csávázószere



A rendezvényen Jáger Ferenc mutatta be a közönségnek az új kalászos csávázószert.

A Summit-Agro BIOSILD márkaneve mögött Magyarországon hosszú évek óta egy megbízható kalászos csávázási megoldás, illetve termék a Biosild BD áll. A Biosild BD a piacon 2009. november 18-ig szerezhetõ be, felhasználása viszont 2010. március 18-ig lehetséges.

2010-ben kerül piacra az új BIOSILD, a Biosild TOP. Hatóanyagai a tiofanát-metil és a tetrakonazol. Dózisa a mai elvárásoknak megfelelõen alacsony, mindössze 1,0 l/t.

Fungicid hatása kiváló, kórokozóspektruma igen széles, tapadó- és szinezõ képessége a gyakorlati igényeknek maximálisan eleget tesz.

Minden maggal terjedõ és a mag felszínén elõforduló kórokozó ellen hatékony védelmet biztosít. Kiemelkedõ a Fuzáriumok elleni hatása. A hatóanyagainak köszönhetõen a kivetett mag hosszú idõn keresztül, az eredeti koncentráció ezerszeresére hígulva is tökéletes védelmet kap pl. a Fusarium graminearum ellen. A csírázást, kelést bizonyítottan nem gátolja.

A Biosild TOP az idén számos vetõmagüzemben és termelõüzemben éles körülmények között vizsgázik, hogy méltó utódja legyen a Biosild BD-nek.

Summit-Agro õszi kalászos vírusblokkoló program



Elsõsorban õszi árpában gyakori probléma a vírusvektorok pl. a levéltetvek, a kabócák vektortevékenysége révén a vírusfertõzés. A vírusfertõzött állomány 10 év átlagában 10-70%-kal kisebb termést ad. E probléma ellen nyújt megoldást az állománykezelésre javasolt 3 komponensû csomag, melyben MOSPILAN 20 SP, FOSFONIN FLOW és SPUR kapott helyet.

A MOSPILAN 20 SP igen hosszú hatástartamú kontakt és felszívódó hatással egyaránt bíró rovarölõ szer. Taglózó hatása gyors, hatástartama 14–18 nap, még 5°C alatt is hatékony és a csócsárolót is eredményesen irtja.

A FOSFONIN FLOW a „folyékony erõ” egy egyedülálló formulációjú, magas foszfortaltalmú lombtrágya. A benne lévõ foszfor igen gyorsan szívódik fel és kapcsolódik be a kultúrnövény energetikai rendszerébe. A vele „tuningolt” növény gyökérképzõdése kiemelkedõen javul, amely a télállóság, illetve végsõ soron a következõ évi termés záloga.

A SPUR egy korszerû, sziloxán bázisú hatásfokozó adalékanyag, ami a hatóanyagok terülését, tapadását és felszívódását biztosítja.

A vírusblokkoló program keretében összeállított 10 ha-os egységcsomag több sajátossággal bír. A benne lévõ MOSPILAN-ra a Summit-Agro visszavásárlási kötelezettséget vállal. A csomagban a FOSFONIN FLOW 25%-os árengedménnyel kapott helyet, a SPUR pedig ingyen biztosított.