Országos szántóföldi gyomfelvételezés - ötödször!

Az Ötödik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés 195 felvételezési helyen történt meg búza és kukorica kultúrákban. Az adatok összegzésével az alábbi eredményeket kaptuk.

Õszi búzában

továbbra is az ebszékfû a legfontosabb gyomfaj. A parlagfû feljött a második helyre. Szerencsére melegigényes fajként mire tavasszal kikel már nem ké­pes nagy gondot okozni a búzában. Késõi tarlóhántás esetében,a betakarítás során lekaszált tövek rövid idõn belül tömegesen vi-rágoznak. A  nagy széltippan jelentõsége nõtt, borítása 20 év alatt csaknem megkétszerezõdött. A ragadós galaj fontossága csökkent, viszont még így is az ötödik legjelentõsebb gyomfaj búzavetésekben. Az évelõ gyomfajok borítása továbbra is magas. Az õszi búza legfontosabb tíz gyomnövénye között szerepel a mezei acat, az apró szulák és a tarackbúza.

A kukoricavetések

három meghatározó gyomnövénye a kakaslábfû, a parlagfû és a fehér libatop. Nyár elején még a kakaslábfû a legfontosabb faj, a nyár végi kukoricában viszont már a parlagfû szerepel a legnagyobb borítással. A magról kelõ egyszikû fakó muhar, termesztett köles, pirók ujjasmuhar és zöld muhar jelentõs elõretörését figyeltük meg. Tovább folytatódott a selyemmályva és a napraforgó árvakelés felszaporodása. A tarackbúza és a mezei acat fontossága növekedett, míg az apró szulák jelentõsége csökkent.

A búza nyár eleji és kukorica nyár utói listák egyesítésével kapott összesítõ eredményeink szerint a parlagfû továbbra is szántóföldjeink legfontosabb gyomnövénye, borítása 5,33%-ra emelkedett. Az országos összesítést a kukoricavetések elsõ három gyomfaja, a parlagfû, a kakaslábfû és a fehér libatop magasan kiemelkedõ borítással vezeti.

Az utóbbi 20 évben tovább folytatódott a selyemmályva, a termesztett köles és a selyemkóró elõrenyomulása.

Az elkövetkezõ idõben a legfontosabb feladat a gazdasági- és humánegészségügyi szempontból rendkívül veszélyes parlagfû visszaszorítása. Emellett kiemelt figyelmet kell fordítani a többi inváziós, veszélyes és nehezen irtható gyomnövény terjedésének megakadályozására. Napjainkban több újabb gyomfaj felszaporodásával egyre nagyobb gazdasági kárt okoz. Közülük a mandulapalka visszaszorítására különösen oda kell figyelni.

A felvételezéseket nem gyomirtott területeken végezzük, így nem az egyes gyomnövényekkel ténylegesen fertõzött területek nagyságára kapunk adatokat, hanem arra, hogy milyen fertõzöttek lennének a területeink gyomirtás hiányában. Mindez kiemeli a hatékony gyomirtás szükségességét. Amennyiben nem védekeznénk a parlagfû ellen, szántóterületeink több, mint 5%-án parlagfû teremne.

dr. Novák Róbert, dr. Dancza István, Szentey László, dr. Karamán József