MENÜ

Az õszi káposztarepce legfontosabb gyomnövényei és a gyomszabályozás lehetõségei

Oldalszám: 39
Hornyák Attila 2014.03.10.

A repce hazánkban a megbecsült növények közé került, amit a vetésterületi adatok mellett a termésátlagok is alátámasztanak! Ez a tisztelet magyarázható azzal, hogy a repce piaca biztosnak mondható, kitûnõ elõvetemény, a talajszerkezetet javítja és a termesztése mára már megoldott.

 

A mai õszi káposztarepce fajtáknál és hibrideknél, amelyeket dupla gabona sortávra, kis vetõmagmennyiséggel (4-5 kg/ha) vetnek, a fejlõdés kezdeti idõszakában, amikor még nem rendelkezik a kultúrnövény megfelelõ gyomelnyomó képességgel, elengedhetetlen (lenne) õsszel herbicidekkel megvédeni!

Mely gyomnövények jelenthetnek problémát és kihívást a repcetermesztõknek?

 


 

A területi adottságoktól függõen már õsszel is megjelenhet a tyúkhúr, a pásztortáska, az árvacsalán, a veronika fajok, a ragadós galaj, a nagy széltippan, a pipacs, az árvácska fajok, a pipitér fajok, a sebforrasztó zsombor, a parlagi ecsetpázsit, az ebszikfû, a vadrepce, a repcsényretek, a libatop fajok, a disznóparéj-félék, a parlagfû, az egynyári szélfû, a tarackbúza, a mezei acat, az apró szulák és nem utolsó sorban az árvakelésû gabonafélék.

A gyommentes, vagy alacsony gyomborítottságú repceállomány természetesen nem létezhet, ha csak abban az adott évben végzünk megfelelõ gyomirtást, amikor repcét termesztünk! Ezt a munkát (agrotechnika, vegyszeres gyomirtás) a megelõzõ években is folyamatosan magas szinten kell folytatnunk!

Hogyan is tudjuk az õszi káposztarepcében megoldani a gyomnövények irtását, szabályozását?

 


 

A vetést megelõzõ minden talajmûvelési eljárás célja a gyomirtás, illetve a talaj nedvességtartalmának megõrzése! Ennek érdekében az elõvetemény betakarítása után, amint lehet, a tarlóhántást és a tarló lezárását el kell végezni, annak érdekében, hogy a talajban lévõ gyommagok mielõbb csírázásnak induljanak, illetve minél több nedvességet megõrizzünk a talajban.

A vetés elõtti bedolgozásos technológia (PPI) alkalmazása a 2009-es évtõl nem létezõ lehetõség a repcetermesztõknél sem, mivel az Európai Uniós harmonizáció következtében, hazánkban is betiltásra került a trifluralin hatóanyagcsoport alkalmazása.

A vetés után, kelés elõtt (preemer­gen­sen) mind az egyszikû, mind a kétszikû magról kelõ gyomnövények ellen hatékonyan lehet védekezni vegyszeresen. Jellemzõje ennek a technológiának a rövid (néhány nap) felhasználási idõszak, mivel a vetést követõ néhány napon belül el kell végezni a permetezést, a repcén jelentkezõ fitotoxikus tünetek elkerülése érdekében. A hatékony gyomirtáshoz, a permetezést követõ 1-2 hétben legalább 10–15 mm csapadéknak is hullani kell, mégpedig alkalmanként legalább 5 mm-nek ahhoz, hogy a herbicidek megfelelõ mértékben ki tudják fejteni hatásukat! A csapadékon kívül, a megfelelõ gyomirtó hatás elérése érdekében, a tökéletesen elmunkált aprómorzsás talajfelszín is elõírás, amit sajnos a hazai talajok egy részén nem tudunk biztosítani, ezért ez a gyomirtási lehetõség, hazánk legtöbb repcetermesztõ területén, magas kockázattal jár. További kockázatot jelent a preemergens technológia azokon a területeken, ahol viszonylag alacsony a talaj szervesanyag-tartalma, a talaj kötöttsége, mivel egy nagy mennyiségû (30–50 mm) csapadék rövid idõn belüli hullásával, olyan intenzív lehet a gyomirtó szer hatóanyagok bemosódása a repce csírázási zónájába, hogy a kelõ repce-állományunk károsodást fog szenvedni! Ezek a károsodások, múló fitotoxikus tüneteket, de akár a repce hiányos kelését is eredményezhetik!

Õszi állománykezelések (korai poszt, poszt) az egy- és kétszikû gyomnövények ellen: a kezelések idõzítésénél a kultúrnövény és a gyomok fenológiáján kívül fontos a hõmérsékleti értékek figyelemmel kísérése is, mivel ez is nagyban befolyásolja a gyomirtásunk hatékonyságát!

A megjelenõ gyomnövények függvényében kell tudnunk kiválasztani a legoptimálisabb herbicidet az engedélyezett készítményekbõl!

 


 

 

Tavaszi állománykezelés: tavasszal, a nyugalmi idõszak után, ha szükséges, védekeznünk kell az egy- és kétszikû gyomnövények ellen. Természetesen mindig szem elõtt kell tartani az engedélyokiratban foglaltakat, különös tekintettel a kultúrnövény és a gyomnövények fenológiai korlátait, a készítmény(ek) gyomirtó spektrumát, illetve a vegyszerelsodródás veszélyeit!

Összefoglalva elmondható, hogy az õszi káposztarepcénél is, a teljes termesztési technológia (a bevált agrotechnikai-, mechanikai elemek, a megfelelõ fajták, hibridek, a hatékony növényvédõ szerek) rendelkezésére állnak a gazdáknak, „csak” ki kell tudni választani, és helyesen kell alkalmazni, a saját lehetõségeikhez mérten a legoptimálisabb technológiákat! Ha a termelõ körültekintõen kiválasztja a területet, ha a megfelelõ agrotechnikát alkalmazza, ismeri a terület gyomflóráját, tudja mely gyomnövények ellen kell majd mechanikailag és/vagy vegyszeresen védekezni, akkor minden adott ahhoz, hogy kiváló minõségû és a várt mennyiségû repcemagot takarítsa be a termelõ az adott területrõl!

Hornyák Attila, herbológus

Nógrád Megyei MgSzH NTI.