MENÜ

Jó évet zártak Mezõhegyesen és hasonlóra számítanak

Oldalszám: 46
2014.03.10.

Jó év volt a tavalyi a Mezõhegyesi Ménesbirtok Zrt. számára – állította Kun Mihály, a társaság vezérigazgatója az Agro Naplónak. Hozzátette: az idén hasonló teljesítményre számítanak a cégnél, ám a múlt évinél várhatóan kisebb lesz a nyereség a nehezebb gazdasági körülmények miatt.
A fennállásának 225 éves jubileumát ebben az évben ünneplõ gazdaság teljesítményérõl beszélgetett nemrégiben a vezérigazgatóval az Agro Napló munkatársa.

 




 





Agro Napló (A.N.).: Részletezve milyen évet zárt gazdasági szempontból tavaly a Mezõhegyesi Ménesbirtok?



Kun Mihály (K.M.): A múlt év a ménesbirtok történetében a legsikeresebb esztendõnek minõsíthetõ 225 év alatt. Ez azt jelenti, hogy 6 milliárd forintos árbevétel mellett 414 millió forintos adózás elõtti eredményt könyvelhetett el a társaság. Azt mindenképpen ki kell emelni, hogy a hibridkukorica vetõmag-elõállításban a tavalyi év során a hozam kiemelkedõ mértékû volt. Ez azt jelenti, hogy a hibridkukorica vetõmaghozam 3 ezer hektár átlagában 4,1 tonna volt hektáronként. Ez az üzletág a cég árbevételének 40–45 százalékát adja. A nyereségnek pedig még ennél nagyobb hányadát, több mint 50 százalékát.



A.N.: A hibridkukorica-vetõmagtermesztés miért kifizetõdõ Mezõhegyesen?



K.M.: Mi is, mint általában azok a vállalkozások, amelyek a mienkhez hasonló tevékenységet folytatnak, ugyanazokkal a multinacionális cégekkel állunk kapcsolatban. Ezeknek a cégeknek az átlagait azonban jóval meghaladja a mezõhegyesi átlagtermés. Ez három dolognak köszönhetõ. Az egyik: a technikai háttér, fõként az öntözés megléte. Ez nagy elõny. Továbbá a korszerû talajmûvelés. Ez nem jelent mást, mint energiatakarékosságot, és jó vízmegtartó képességet. Így egy nedves és tápanyagban gazdag talajba kerülnek a vetõmagok. A harmadik pedig az a szakmai tapasztalat, amely az évek során Mezõhegyesen felhalmozódott.



A.N.: Mióta termelnek Mezõhegyesn vetõmagot?



K.M.: A ménesbirtokon 1958 óta folyik hibridkukorica-vetõmagtermelés. A jó minõséget a vevõ számára egy nagyon szigorú szerzõdés biztosítja. A vásárlók ugyanis 90-92 százalékos csíraszám alatti minõségû tételeket át sem vesznek. A genetikai tisztaságot pedig maga a termeltetõ cég, valamint az MgSzH ellenõrzi. Így Mezõhegyesrõl csak a legkiválóbb minõségû hibridkukorica-vetõmagok jut­hatnak a termelõkhöz.

A társaság az összes, az általa elõállított tételt a multinacionális cégek magyarországi vagy külföldi vállalatainak adja el. A megtermelt vetõmagnak a 60 százaléka hazai, a 40 százaléka pedig külföldi piacra kerül.



A.N.: Az idei trendeket figyelembe véve 2009-ben milyen lehet az ellátás hibridkukorica-vetõmagból?



K.M.: Az idén érezhetõen csökkent a kukorica-vetõmag iránti kereslet. Ez azonban a mi gazdaságunkat nem érintette, hiszen mi minden évben több termeltetési ajánlatot kapunk, mint amit teljesíteni tudunk. Így részünkrõl ellátási gondok biztos, hogy nem lesznek. Továbbá megkezdõdött a hibridkukorica-vetõmag betakarítása is, az elsõ tapasztalatok azt mutatják, hogy akár 3,8–4,0 tonna hektáronkénti termés is lehet.

Ami cégszinten gondot okoz számunkra az a tejágazat mélyrepülése – mondta Kun Mihály. A vezérigazgató szerint ez a folyamat megkérdõjelezi az ágazat további rentábilis mûködtetését. Egy liter tejen most akár 20–30 forint is lehet a veszteség. Ezt már kigazdálkodni nem lehet, ez azt jelenti, hogy más ágazatok nyereségébõl kell elvonni a finanszírozáshoz szükséges pénzeket. Az elmúlt 5 évben mintegy félmilliárd forint veszteséget termelt a tejágazat Mezõhegyesen. Így ezen a dolgon mindenképp el kell gondolkodni.



A.N.: Visszakanyarodva a hibridkukorica vetõmag-elõállításhoz, miért esett vissza a vetõmag iránti kereslet?



K.M.: Ennek mindenekelõtt a magyar állattenyésztés teljesítményének visszaesésében és a gabonapiac hektikusságában keresendõ a fõ oka. Például 2007-ben még 55–60 ezer forint volt tonnánként a kukorica átlagára, a tavalyi évben pedig már csak 20–25 ezer forint. Az idei évet pedig még ki tudja…





A.N.: Mi lehet a fejlõdési irány?



K.M.: Ha a hibridkukorica-vetõmagtermelés árbevételét nézem, akkor Mezõhegyesen csak ezzel a tevékenységgel kellene foglalkozni. Ám ennek több praktikus korlátja is van. Egyrészt vannak termelési korlátok, másrészt pedig úgynevezett izolációs korlátok is léteznek.

Természetesen a vetõmag-termelésben azért még van fejlõdési lehetõségünk, például a vetõmagüzemi feldolgozó-kapacitásnak a mûszaki fejlesztése, valamint a szárítókapacitás bõvítése. Emellett a termesztéstechnológia területén pedig több új elem behozása a folyamatba jelenthet fejlõdést a jelenlegi szinthez képest. Például a GMO-technológiát szerintem látatlanban nem szabad elutasítani. Leszögezve ugyanakkor, hogy szigorúan be kell tartani mind a magyar mind az uniós elõírásokat ezen a területen.





A.N.: Milyen évet zárhat az idén a gazdaság?



K.M.: Úgy gondolom, hogy a tavalyihoz hasonló árbevételt ér el a társaság, de a tejágazat mélyrepülése miatt a nyereség várhatóan csökken majd.

 


 

– an –