A jó termés fontos garanciája a jól megválasztott vetõmag

Agro Napló (A.N.): Milyen vetõmagellátásra számíthatnak ez év õszén a gazdálkodók?

Takács Géza: (T.G.): Ebben az évben az aszály és a kedvezõtlen idõjárási tényezõk ellenére is elegendõ mennyiségû kalászos vetõmag áll a termelõk rendelkezésére. A 34 335 hektár õszi búza, 4 851 hektár õszi árpa és 1 696 hektár tritikálé szaporító területrõl származó termés mintegy 50 százalékos felújítási lehetõséget jelent. A vetõmag feldolgozás jelenleg már folyamatban van, és az eddigi eredmények alapján jó minõség várható.

A.N.: Lesz-e esetleg hiány valamibõl? Ha esetleg igen, mibõl és miért?

T.G.: Természetesen hiány elõfordulhat, de csak a legújabb fajtákból, amelyeknek a szaporítása még nem kezdõdött meg komolyabb mennyiségben. Térségi hiány is lehetséges, ez esetben a termelõknek messzebbrõl lehet beszerezni az általuk keresett, adott fajtát, amennyiben kizárólag azt igénylik. Ez esetben a fuvarköltség lehet magasabb, de ez nem jelent valós hiányt számukra.

A.N.: Milyen feltételek mellett kerülhetnének a magyar vetõmag-elõállítók a jelenleginél jobb helyzetbe?

T.G.: A vetõmag szaporítók a vertikum egy részét képezik, amely alatt klasszikusan a nemesítõk-szaporítók-kereskedõk együttmûködését értjük. Fontos lenne mindenki számára, hogy a felújítási arány – azaz a fémzárolt, igazolt származású vetõmag használata – emelkedjen. Ez nemcsak a vetõmag szakma érdeke, hiszen a termék „eredet igazolása” innen kezdõdik. Ez garantálja ugyanis, hogy a szóban forgó fajta biztosan az a fajta, amit termelni szeretnének a gazdálkodók, és a végtermék minõségére is döntõ hatással van ez a tényezõ. Nyilvánvalóan, ha a vetõmag-forgalom emelkedik a nemesítõk több licencdíj bevételhez jutnak, így megteremtõdik a fedezet a jobb fajták létrehozásának költségeire. Ez utóbbi miatt is fontos lehet még a jó minõségû fémzárolt vetõmag használata.

AN.: A Pannon Búza bevezetése jelent-e új kihívást a vetõmag-elõállítóknak?

T.G.: A vetõmag szaporítások követik a piaci igényeket, így nem kérdés, hogy a Pannon Búza Programhoz elegendõ vetõmag áll rendelkezésre már most is. A nemesítõk már régen dolgoztak azon, hogy ehhez a programhoz megfelelõ fajták legyenek. Nagyobb feladata van azonban a termelõnek: igazolt származású vetõmagot kell használnia, a termesztéstechnológiát okszerûen kell végrehajtania. Nem felejthetõ el: a vetõmag csak hordozója annak a genetikának, annak a lehetõségnek, amit „beleépítettek”. De a vetõmag minõsége és a technológia pontos betartása az együttes garanciája a fajtában rejlõ tulajdonságok felszínre hozatalának, azaz a lehetséges jó termésnek, és az ebbõl származó jövedelemnek.

A.N.: A hibrid vetõmagnál általános, hogy a vetõmagot csávázottan kapják a termelõk, hogy van ez a fajták esetében?

T.G.: A vetõmag használatánál alapvetõ fontosságának tartják a hozzáértõk a szakszerû fungicides kezelést. Ez a kalászosok esetében termelõi feladat. Természetesen a szaporítók felkészültek arra, hogy ezt a vetõmagot is így szállítsák. Fontos ez a munka, hiszen a betegségek egy része ellen hatékonyan csak jó minõségû csávázással lehet védekezni. A szakértõk általában azt ajánlják, hogy legalább két hatóanyagot tartalmazó készítményt használjanak a csávázásra. A csúcstechnológiát az inszekticides kezelés jelenti már a kalászos vetõmagvaknál is, azonban ennek költségei magasak, így csak az intenzív, igazán jó minõségû búza elõállítását tervezõ termelõknek ajánlható költséghatékony módon.

A.N.: Mekkora a magyar vetõmagpiac árbevétele éves szinten?

T.G.: Nincs értelme így feltenni a kérdést. Az adatvédelem ugyanis jelenleg olyan amilyen. Ezért erre vonatkozóan gyûjtés nincs. Ugyanígy nem tudható pontosan az sem, hogy mekkora összeget adnak ki a gazdálkodók Magyarországon vetõmagra. S a magyar vetõmag-termelõk belföldi piaci részarányára sem rendelkezünk felméréssel.



– an –