Sikeres gazdanap Gödöllõn

A Szent István Egyetem tangazdasága az ország egyik legnagyobb, a növénytermesztés technológiai elemeihez kapcsolódó bemutatótere. Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens, a tangazdaság vezetõje megnyitó beszédében megelégedésének adott hangot, miszerint a nagy létszámú közönség igazolja: képesek évrõl évre láttatni olyan eredményeket, amelyekért érdemes idelátogatni. Tudják és tanítják, hogy a szántóföldön a vízgazdálkodás a technológiai elemek (talajmûvelés, növényvédelem, tápanyag-utánpótlás, biológiai alapok) összhangjának megteremtésével kezdõdik. Sok esetben azonban nem elég a technológiai elemeket, a nedvesség-gazdálkodást alkalmazni – szükség van az öntözésre, de nem mindegy, hogy mekkora mennyiségben, illetve mikor kell a vizet kijuttatni. A hazai öntözés elszomorító helyzetben van, és ennek a rendezvénynek egyik célja volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a tarthatatlan állapotra.

A gazdák ezen az eseményen a vállalkozókkal és az egyetemi résztvevõkkel hármas egységben jelennek meg, és több százan találkoznak itt minden esztendõben. A nagy érdeklõdést az évrõl-évre visszatérõ, illetve növekvõ számú látogatói kör igazolja, hiszen mindig látnak, hallanak újat. Számos visszajelzés is érkezik a gazdálkodások minden területérõl, – a teljes év folyamán – ezek közül manapság az energianövények iránti érdeklõdés a legkiemelkedõbb. Ennek oka az, hogy a legkevesebb információ ezzel kapcsolatban áll rendelkezésre.

Dr. Csányi Sándor, a SZIE Mezõgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja köszöntõjében kiemelte, milyen fontos számukra, hogy a felsõfokú képzés-oktatás, a kutatás és a szaktanácsadás összhangban legyen. A tradicionális rendezvény példásan igazolja azt, hogy az egyetem keretei között is van tanüzem, ahol ez megvalósulhat. Ezek a sikeres fórumok olyan lehetõségek, amelyek az egyetem és a kar további hírnevét erõsítik.

Vízgazdálkodás és öntözésfejlesztés címmel Dr. Ligetvári Ferenc egyetemi tanár, korábbi környezetvédelmi miniszter tartott rendkívül érdekes és elgondolkodtató elõadást.

A KITE Zrt. üzletágvezetõje, Szabó Gyula a víz- és energiatakarékos öntözési megoldásokról, a minõségi öntözésrõl beszélt, – Schober Gyula, az IKR Zrt. termékmenedzsere pedig a növénytermesztés szolgálatában álló öntözõberendezésekrõl szólt a nagyszámú érdeklõdõhöz.

A szántöldi bemutató résztvevõi megtekinthették az öntözési technológiákat, részesei lehettek kalászosok, illetve repce fajtabemutatóknak. Megismerhették a kalászosok, a kukorica és a napraforgó alkalmazott növényvédelmi, valamint a környezetkímélõ tápanyag-gazdálkodás, nem utolsó sorban pedig az energianövények termesztésének technológiáit.

Petõházi Tamás, a Gabonatermesztõk Országos Szövetségének ügyvezetõ titkára szívesen vesz részt a Gödöllõi Gazdanapokon és a hasonló rendezvényeken. A 2004-ben alakult szövetségnek – amely egyébként több országos rendezvény szervezõjeként és társrendezõjeként vesz részt ilyen eseményeken – közel 3000 tagja van és összesen 1,5 millió hektáron foglalkoznak szántóföldi növénytermesztéssel.

A titkár véleménye szerint a helyi és országos rendezvények legfontosabb feladata, hogy a termelõk találkozhassanak egymással, a kutatókkal, az egyetemi tudósokkal és a jelenlévõ cégek legújabb technológiáit megismerhessék. Az információ ugyanis valójában itt ér leginkább célba. A jó rendezvények szervezõi mindig ügyelnek arra, hogy konkurencia is legyen a bemutatkozó cégek között, így valóban össze lehet hasonlítani két ajánlatot, ami rendkívül fontos a termelõ számára. Természetes igényük ugyanis, hogy több ajánlatot ismerhessenek meg, azokból tudjanak választani. Az, hogy az ilyen programok milyen jól teljesítik az elvárásokat, az érdeklõdõk számából is lemérhetõ. Ezek azok az elõrevivõ találkozók, ahol a termelõ tud tanulni. Rengeteg ugyanis a félinformáció az input piacról – itt azonban van lehetõség az egymás közti eszmecserére, a tapasztalatok megosztására és a várható termésmennyiség, illetve a felvásárlási árak megvitatására.

A mezõgazdaságra jelentõs hangsúly helyezõdik a továbbiakban is. Ez nem változott a válság következtében – hosszú távon a mezõgazdaság fontossága növekszik. S ahogy minden aszályos esztendõben, így idén is elõtérbe kerül az öntözés jelentõsége, ami termésbiztonságot jelent a gazda számára. Hazánkban sajnos a termésátlagok szezononként nagyon váltakoznak. Ennek fõ oka az, hogy hazánkban meglehetõsen szomorú képet mutat az öntözés állapota. Tudomásul kell vennünk, hogy a környezõ európai országok termelõi mind versenytársaink, ebben erõsítenünk kell.

Magyarországon azonban jellemzõ az agrárium tõkeszegénysége. A beruházásokat azonban folytatni kell, természetesen az anyagi lehetõségek reális felmérésével. A közelebbi célok egyike lehet a precíziós gazdálkodás elterjedése és az öntözés elterjesztése. Hosszú távon azonban az integrált gazdálkodás és a GMO jelenthetik az irányt – ezek azonban az egész társadalomra vonatkozó kérdések, amelyek komoly döntéseket igényelnek, amikben a közeljövõben nem lesz egységes vélemény.

Fontos megemlíteni azonban, hogy a több éve indult Pannon búza program a kutató intézeteken keresztül (ahol elõállították a termelésre alkalmas fajtákat), új dimenzióba lépett. A termesztéshez védjegyet lehet szerezni, és a hitelesítés szerint nemcsak a termék kap védjegyet, de a cég termesztési technológiája is minõsítve lesz, ami a jövõben reményeink szerint árprémiumot jelent majd a rendszerben résztvevõ termelõk számára. Hazánkban a búzaterületek mintegy 37 százalékán termesztenek a védjegyre alkalmas búzát.

Azok a termelõk, akik 2009. augusztus 20-áig jelentkeznek a Pannon búza védjegyre, jelentõs kedvezményben részesülnek: a költségek közül mindössze a minõsítést kell saját maguknak fizetniük az elsõ évben. A 2009/10-es szezonra jelentkezõ termelõknek is jár a kedvezmény, kérés esetén konzultációra is van lehetõségük a termelõknek. További információkért keressék fel a www.pannonbuza.hu oldalt.

 

Mészáros József, a Galgahévízi Általános Faluszövetkezet elnöke visszatérõ résztvevõje a Gödöllõi Gazdanapoknak. A rövid bemutatkozásból megtudtuk, hogy szövetkezetükben 1100 ha-t mûvelnek – 450 ha kalászos növény, 250 ha napraforgó, 160 ha repce, 160 ha kukorica illetve 80 ha olajretek megoszlásban. Malmi és takarmányozási célra egyaránt termelnek, az olajretket pedig vetõmagként értékesítik.

A tanácskozások és bemutatók szezonjában szívesen megfordulnak több rendezvényen is, érdeklõdnek, tapasztalatokat gyûjtenek. Nagyon fontosnak és hasznosnak tartják a lehetõséget a tapasztalatcserére, az új szempontok megismerésére, az eljárások illetve technológiák gyakorlati megtapasztalására.

A kísérleti eredmények elemzése – szakemberekkel, gazdatársakkal való megvitatása – valódi segítség, hiszen saját gazdaságban nincs mód az összehasonlító ismeretek közvetlen megtapasztalására. Márpedig a galgahévízieket érdeklik az ágazat kérdései: eljárásokat, technológiákat gyûjtenek, hogy piac- és versenyképességüket mindig új elméleti és gyakorlati tudással õrizzék meg. Így például lényegesnek tartotta az elnök megemlíteni azt, hogy milyen fontos információval szolgált korábban számára a vetésidõ-vetõmag szükséglet összefüggésében az eredmény, amely összefüggésben óriási különbségeket mutatott.

Saját gazdaságukban tehát mindig hasznát veszik azoknak a rendezvényeknek, amelyek aktuális kérdésekre válaszolva a gyakorlati munkájukat segítik és az optimális megoldásokra hívják fel a figyelmet.

Az elõadások hanganyaga a www.agronaplo.hu/hanganyagok/116 a fotók a www.agronaplo.hu/kepgaleria/65 oldalán találhatók