Az elmúlt tíz évben a repcetermesztés dinamikusan növekedett Magyarországon is. A repcemag kereslet növekedését elsõsorban az európai biodízel gyártás beindulása és erõteljes növekedése okozta. A hazai repce termõterülete megduplázódott és a termésátlag is növekedett, azonban a 2004. évi rekordtermés óta ez a mutató csökkenõ tendenciájú. Különösen nagy a visszaesés 2009-ben. A FAO és az FVM statisztikai adataiból készített grafikon az ábrán látható.
A 2009. évi termésátlag a terület 94%-ának learatása után 2125 kg/ha. Feltehetõen a még le nem aratott területek nem a legnagyobb termésûek, így a végeredmény egy kicsit még kevesebb is lehet. Az alacsony országos termésátlag mellett egyre nagyobb egyedi rekordokról értesülünk a jobb termelõktõl és a bemutató parcellák eredményeirõl.
Mi okozta a termésátlag ilyen jelentõs csökkenését 2009-ben, miközben úgy tûnik nincs biológiai vagy technikai akadálya a jobb teljesítménynek. Az okok idõjárási és közgazdasági természetûek. Az idei kevesebb termés „megalapozása” a 2008. évi repcefelvásárlással kezdõdött. 2008-ban a termelõk rekord magas repce árra szerzõdtek. Mindent megtettek a nagyobb termés érdekében (több mûtrágya, színvonalasabb növényvédelem stb.). Akik nem szerzõdtek, azok még magasabb árra számítottak. Az aratás kezdetétõl azonban az árak folyamatosan estek, sok esetben még a szerzõdött árakat sem lehetett realizálni. A csökkenõ árak és az õsszel nyilvánvalóvá vált gazdasági válság hatására a termelõk óvatosabbak lettek, igyekeztek kevesebbet, csak annyit költeni, aminek a megtérülését biztosnak gondolták, illetve a válság miatt a hitellehetõségek szûkülése és drágulása miatt a pótlólagos ráfordítások külsõ finanszírozása nehezebben volt megoldható.
Az idõjárás sem kedvezett a repcének.
A nyár vége és az õsz száraz volt a keléshez. A tél a korábbinál kicsit hidegebb volt. A késõi kitavaszodás és a gyorsan kialakult „tavaszi kánikula” nagyon kedvezõtlen volt a repce számára. A helyzetet súlyosbította az, hogy a fejtrágyázásokat késõbb lehetett elvégezni és utána nagyon sokáig nem esett esõ. Így a megkésett fejtrágya nagyon rosszul hasznosult, gyakorlatilag nem hatott. A tavaszi forróságban a repcét károsító rovarok sokszoros erõvel támadtak, csak többszöri védekezéssel lehetett megvédeni az állományt. Az aratás elõtt egyes térségeket szélvihar és jégesõ sújtotta.
Augusztus eleje van. Végeztünk a repce aratásával. Beszállítottuk a termést a felvásárlóhoz. Itt az ideje az új vetés elõkészítésének, a következõ évi jó termés megalapozásának.
Terület kiválasztása és a vetésváltás
A repce a leghosszabb tenyészidejû szántóföldi növényünk. Az õszi vetésûek közül a legkorábban kell vetni, így elõveteménynek korán lekerülõ, kevés tarlómaradványt hagyó növények a legalkalmasabbak, mint például a borsó és a korán betakarított zöldtakarmányok. Sajnos ezekbõl kevés van így a kalászosok a legáltalánosabban alkalmazott elõvetemények. A kalászosok közül a tavaszi árpa és tavaszi búza elõnyösebb, mivel az esetleges árvakelés télen kifagy.
Talajelõkészítés
A repcetermesztés az elõvetemény szakszerû betakarításával kezdõdik. Törekedni kell, hogy a szemveszteség minél kevesebb legyen. Az elhullott magvak különösen száraz nyár után erõsen gyomosítják a repcét. A szalma betakarítását gyorsan el kell végezni a mielõbbi tarlóhántás érdekében.
A korszerû kombájnok szalmaszecskázóval vannak felszerelve, így ahol nincs szükség a szalmára, ott azt szecskázva a talajra szórják és bedolgozzák a talajba. A repce elõtt lehetõség szerint takarítsuk be a szalmát, mert a túl sok bomló szerves anyag a repce kelésekor súlyos gyökérfekély kártételt okozhat.
A repce talaj-elõkészítését a legforróbb augusztus hónapban kell elvégezni. Száraz, csapadékhiányos idõjárás esetén ennek szakszerû kivitelezése igazi attrakciónak számít. A szántást kerülni kell, helyette sekély mûveléssel irtsuk a gyomokat és azonnal tömörítsük a talajt a nedvesség megõrzése érdekében. Csapadékosabb idõjárás esetén is vigyázzunk a mélyebb talajmûveléssel pl. a szántással. Ha mégis szántani kell a repce elõtt, akkor azt mielõbb el kell végezni, hogy legyen idõ a talaj ülepedésére. A szántás után azonnal el kell simítani a talaj felszínét és tömöríteni kell a nedvesség megõrzése érdekében. A legsúlyosabb hiba a talaj-elõkészítésben késõn, a vetés idejéhez közeli idõpontban végzett szántás. Ilyenkor a kora õszi csapadékhiány sokkal súlyosabb kárt okoz, mivel a szántott rétegbõl a víz hamar elfogy, és a szántással elroncsolt hajszálcsövesség miatt nincs nedvesség utánpótlásra lehetõség a mélyebb rétegekbõl.
Talajerõ-pótlás
Közvetlen a repce alá szerves trágyát nem tudunk adni, mivel nagyon kevés az idõ az elõvetemény learatása és a repce vetése között. A szerves trágya bedolgozását nem lehet víztakarékos módon megoldani. A legjobb megoldás a gabona elõvetemény elõtt elvégezni a szervestrágyázást. A mûtrágyázást a talajvizsgálatokra alapozott számítógépes szaktanácsadásra kell alapozni. A mûtrágya jelentõs költségtényezõ, és a jó megtérülése csak így biztosítható. Õsszel a foszfor és kálium mûtrágya teljes mennyiségét, és a nitrogén kisebbik részét juttatjuk ki. A tavaszi nitrogén fejtrágyát a lehetõ legkorábban kell kiadni, hogy az intenzív növekedés idõszakára az oldódjon és lejusson a repce gyökérzónájába.
Vegyszeres gyomirtás
Ma már számos gyomirtó szer közül választhatunk a talaj gyomfertõzöttsége és a szerek gyomirtási spektruma és fõleg a pénzügyi lehetõségünk szerint. Gyakori hiba az, hogy az õszi gyomirtást elhagyják, és tavasszal futnak fûhöz–fához segítségért, tanácsért. Ilyenkor már a lehetõségek nagyon korlátozottak, csak nagyon kis hatékonysággal lehet beavatkozni, ráadásul a gyomok tavaszig is nagyon komoly kárt képesek okozni.
A legjobb hatásúak a vetés után, kelés elõtt és a korai posztemergensen alkalmazott vegyszeres kezelések.
Fajta- és vetõmag választás
A repcetermesztésben a hibrid fajták megjelenése és nagyobb arányú elterjedése volt jellemzõ az elmúlt években és a kezdetektõl komoly dilemma az, hogy fajtarepcét vagy hibrid fajtát válasszunk. A hibridek a fajtakísérletekben mutatják elõnyüket, ugyanakkor a gyakorlatban sok esetben jobban teljesítenek a fajtarepcék. A korszerû intenzív repcetermesztés célszerûen hibridfajtát használ. Azt javasoljuk és ezt a Gabonakutató Nonprofit Kft. Növénynemesítõ Kutató Állomásán szerzett több évtizedes repcenemesítési és termesztési tapasztalataink is alátámasztják, hogy a hibrid fajták a nagyobb termésû, intenzív technológiához illeszkednek jobban. A 2 t körüli termésszinten nem a hibrid vetõmag választása lesz a leghatékonyabb eredménynövelõ tényezõ. Itt az alkalmazott technológia alapos revíziójára van szükség elsõsorban.
A repcenemesítés a kezdetektõl a minõségjavítás különleges iskolapéldája. Nagyon rövid idõ alatt sikerült nemesítõknek a repcébõl eltávolítani az erukasavat és jelentõsen csökkenteni a glükozinolát tartalmat. A hibrid fajták megjelenésével ez a tendencia egy kicsit lazult. Az elsõ hibridek jellemzõen nagyobb glükozinolát tartalommal rendelkeztek. Ma a fajtaminõsítés feltétele az, hogy a glûkozinolát tartalom nem lehet magasabb 25 mmol/g-nál. Új fejlemény, hogy az európai növényolajipari cégeket tömörítõ szervezet, a FEDIOL minden tagja a 2011-es betakarítástól megköveteli a beszállítóitól (legyen bármilyen eredetû), hogy kizárólag olyan 00-ás repcefajtákat termesszenek, illetve vásároljanak fel, melyek glükozinolát tartalma nem haladja meg a 18 mmol/g értéket (91% szárazanyag tartalomra számolva). Ez a fejlemény komoly következményekkel jár a fajta- és vetõmag használatot illetõen. A vetõmag szabvány nem tartalmaz a repce glükozinolát tartalmára vonatkozóan semmilyen követelményt. Ezért jól teszik a vetõmag vásárlók, ha a vetõmag forgalmazóktól elkérik a vetõmagminõsítõ bizonyítvány mellett a glükozinolát tartalomra vonatkozó hivatalos vizsgálat eredményét. A minõségbiztosítás és a nyomon követhetõség követelménye nem teszi lehetõvé a fajták ellenõrizetlen utántermesztését.
Õszi növényápolás
Ha a repcét jó minõségben sikerült elvetni, akkor már nem marad más feladatunk a tél beálltáig, mint a növényállomány ellenõrzése. Ha hosszú és meleg az õsz, szükség lehet a rovarkártevõk elleni védekezésre. Ha a tél beállta elõtt a repce töve ujjnyi vastagságú, leveleinek száma 10-12, nincs felnyurgulva a sûrû vetés miatt, akkor jó biztonságos telelésre és jó termésre számíthatunk. A regulátoros permetezés tovább javítja a repce télállóságát és a termelés biztonságát.
Falusi János
Gabonakutató Nonprofit Kft.
Növénynemesítõ Kutató Állomása
Táplánszentkereszt