A kötött agyag, szikes és javított szikes talajok alapmûvelési irányelvei

A talajmûvelés rendszerében az alapmûvelés a legmélyebb talajmunka, melynek célja a talaj rendszeresen mûvelt rétegében a növény igényének és a talaj védelmének megfelelõ fizikai állapot kialakítása. A talaj fizikai és kémiai tulajdonságai, pillanatnyi állapota (nedvességtartalom, tömörödöttség, gyomviszonyok), a visszamaradt tarló és növénymaradvány mennyisége, a növényi sorrend, a növény igénye és esetenként a talajvédelmi feladatok, melyek alapvetõen meghatározzák az alapmûvelés irányelveit, módszereit és eszközeit. Így a helyes alapmûvelési technológia nem nélkülözheti az adott talaj tulajdonságainak ismeretét.

Kötött agyag talajok



Mûvelésüket befolyásoló talajtulajdonságok



Nagy szerves és szervetlen kolloidtartalom, fizikai talajféleségük agyag, nehéz anyag (kötöttségük: KA 50-60, illetve 60<). Vízkapacitásuk, víztartó képességük nagy, de hasznos vízkészletük kicsi (a szántóföldi vízkapacitás 20–40%-a), vízáteresztõképességük gyenge, drénviszonyaik rosszak. A nagy agyagtartalom miatt nedvesen erõteljesen duzzadó, szárazon pedig zsugorodó, nehezen mûvelhetõ talajok. Víztelítettségbõl és tömõdöttségbõl eredõen gyakran levegõtlenek, biodinamikájuk vontatott. Szûk az a nedvességtartalom intervallum, amelynél megfelelõen mûvelhetõk. Agronómiai értelemben vett jó szerkezettel ritkán rendelkeznek.

A mûvelt réteg alatti „B” szintben káros sófelhalmozódás is elõfordulhat. Ide tartoznak elsõsorban a nehéz mechanikai összetételû réti talajok.





Alapmûvelésük irányelvei



A nyár végi és õszi vetésû növények alá elsõsorban a forgatás nélküli alapmûvelés (tárcsás vagy kultivátoros) javasolható. Az elõvetemény növények betakarítása után e kötött agyagtalajok gyakran mélyen kiszáradtak és tömörödött állapotúak, forgatásos alapmûveléssel száraz hantokat és rögöket hozhatunk a felszínre, melyek megfelelõ minõségû elmunkálása kétséges. Ezért a nyári szántásos alapmûvelés kerülendõ. Nyár végi, õszi vetésû növényeink többsége inkább a magágy minõségére érzékeny és nem a mûvelés mélységére. A jobb magágy forgatás nélküli alapmûveléssel biztonságosabban elérhetõ. A korszerû vetõgépek tarlómaradványra kevésbé érzékenyek, így nagyobb mennyiségû tarló- és növénymaradványt visszahagyó elõvetemények után is célszerûbb a szántás nélküli alapmûvelés. A tavaszi vetésû növények alá forgatásos alapmûvelést végezzünk. Az õszi szántásra a mûvelhetõségre kedvezõ nedvességtartalomnál kerüljön sor. A szántás mélységét a növény igényét is figyelembe véve úgy határozzuk meg, hogy káros talajréteget ne hozzunk a felszínre. A felszínhez közeli káros talajréteg esetén a mélyebb mûvelés középmély lazítással biztosítható. A mélylazítást a jobb repesztõ hatás érdekében száraz talajon végezzük.

A mélymûveléssel a talaj tömörödöttségét, levegõtlenségét szüntetjük meg, elõsegítve ezzel a jobb vízbefogadó képességet. A különbözõ szántáselmunkálók használatát csak indokolt esetben vegyük igénybe (osztóbarázdák behúzása, ormok egyengetése, rögtörés). Túlzottan nedves, „szalonnás” szántást hagyjuk nyitva. Az õszi szántást csak durván munkáljuk el. Kerüljük a túlmûvelést, a porosítást, a taposást, melyek rontják a talaj vízbefogadó képességét, és növelik a tavaszi magágykészítés menetszámát.

Szikes, javított szikes talajok



Mûvelésüket befolyásoló talajtulajdonságok



A szikes talajok legfontosabb jellemzõje a nátrium jelenléte a talajoldatban, kristályos só formájában, valamint kolloidok felületen adszorbeálva. A szikesek kedvezõtlen fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaik miatt hazánk legterméketlenebb talajai, melyeken javítás nélkül eredményes szántóföldi növénytermesztés nem folytatható. Szikes talajaink közül szántóföldi mûvelésre a réti szolonyecek, a sztyeppesedõ réti szolonyecek, valamint a másodlagosan elszikesedett réti, réti csernozjom és öntéstalajok alkalmasak. E talajok nagy kiterjedésben a Tiszántúlon találhatók. Szikes (szolonyec) talajaink sekély termõrétegûek, nehéz mechanikai összetételûek, tömõdöttek és levegõtlenek. Vízgazdálkodási tulajdonságaik igen kedvezõtlenek. Természetes vízkapacitásuk jelentõs, de hasznos vízkészletük csekély, vízbefogadó képességük, vízvezetõ képességük rossz. Nagy mértékû duzzadásra és zsugorodásra hajlamosak. Nedvesen csak kapilláris pórusok vannak (levegõtlen), víz hatására a talaj elfolyósodik, míg kiszáradva mélyen repedezik. Nehezen mûvelhetõ, nagy ellenállású talajok. A mûvelhetõség talajnedvesség intervalluma igen szûk (ún. perctalajok). A mûvelt réteg alatti felhalmozódási szintben káros sók találhatók.

Alapmûvelésük irányelvei



Szikes, javított szikes talajaink mûvelésének mélységét a káros sókat tartalmazó felhalmozódási szint mélységi elhelyezkedése határozza meg. Így forgatásos alapmûvelést a talajvizsgálatok által meghatározott mélységig végezzük. Az indokoltnál mélyebb forgatással felszínre hozott káros sók tovább rontják a talaj termékenységét, mûvelhetõségét. Mivel az alapmûvelés egyik célja a nedvesség és anyagforgalom javítása, fenntartása, így törekedni kell a talaj lehetõ legmélyebb mûvelésére.

A sekély termõréteg miatt a mélymûvelés egyetlen lehetséges módja a mélylazítás. Minden talajmunkát a kedvezõ mûvelhetõségi nedvességtartalomnál végezzünk. A mûvelhetõségnél nedvesebb talajon történõ gépmozgás, talajbolygatás jelentõs károsodást vált ki. Ha szükséges inkább az optimális nedvesség-határértéknél szárazabb állapotban mûveljük a talajt.

Nyár végi és õszi vetésû növények alá az alapmûvelést forgatás nélkül célszerû végezni. Száraz idényben, kötött szikeseken a sekély porhanyítással és középmély-lazítással kombinált nehézkultivátoros alapmûvelés lehet megfelelõ, amennyiben a terület nem túlzottan gyomos, és nem maradt vissza az elõvetemény után nagy mennyiségû, vonódott szármaradvány. Nedvesebb talajon, aprítatlan, sok szármaradvány esetén a tárcsás alapmûvelés javasolható. Tavaszi vetésû növények alá forgatásos alapmûvelést alkalmazzunk. A szántás mélységét a talaj forgathatósága határozza meg. A mélyebb rétegek állapotának javítására fordítsunk különös figyelmet. A sekély és középmély szántás mellett végzett mélylazítás jelentõsen javítja a termõhelyi feltételeket. Az õszi szántás elmunkálása a talajok nagy ülepedési hajlama miatt nem ajánlatos. Jobb minõségû, javított szikeseken legfeljebb az õszi szántás durva elmunkálása javasolható. Víz hatására elfolyósodó, javítatlan szikeseken az õszi alapmûvelés sem ajánlott.



Prof. dr. Izsáki Zoltán