Növényvédelmi helyzet és elõrejelzés

Az õszi vetésû növények nem fejlõdtek kellõen, a kalászosok nem bokrosodtak, kevés a kalászt hozó szár, alacsony a növény, kicsi a kalász. A sekélyebb termõrétegû, gyengébb minõségû talajokon megkezdõdött az alsó levelek felsülése. Pesszimista becslések szerint az Alföldön 30–50%-os termésveszteség látszik. Az õszi káposztarepce a gyors felmelegedés hatására hirtelen elkezdett virágozni, miközben alig fejlõdött ki elágazása, s ez kevés becõt jelent. Sajnos nem sokkal biztatóbb a helyezet a tavaszi vetésû növényeknél sem. Általában száraz magágyba kerültek a kapások magjai, a kelésük elhúzódó, egyenetlen, több helyen ritka lett. A kis növények növekedése is vontatott, hiányzik a csapadék.

Ebben az aggasztó helyzetben egy újabb ráadás, nem kis gond a növényvédelmi helyzet alakulása. Elsõ, amivel foglalkozni kell, a gyomirtó kezelések hatástalansága. Hazánkban, a kapás növényeknél a legelterjedtebb gyomirtási technológia a preemergens készítmények kijuttatása, amelyek hatáskifejtéséhez a kijuttatás után 10–15 mm csapadék szükséges. Ez a bemosó csapadék elmaradt az idén, s a kezelések hatástalanok lettek. Van pótlólagos megoldás a legtöbb kultúrában, az állománykezelés, de ez újabb, jelentõs költséget jelent, miközben a növény egyelõre nem kecsegtet jó terméssel. Napraforgóban fontos a parlagfû elleni védekezések eredményessége, ami ebben az évben nem teljesült, vagyis erõs parlagfû fertõzöttség várható. Azt várnánk, hogy ilyen helyzetben a károsítók kevésbé jelennek meg. Sajnos az óhaj csak szûk területen valósul meg, a kimondottan csapadékot, tartós nedvességet igénylõ betegségek korai fellépése maradt el, pl. nem okozott súlyos kárt a monília a csonthéjasokban, késõbb jelent meg, egyelõre alacsony szinten maradt az alma varasodás. A meleg és párás környezetet igénylõ lisztharmat-féleségek viszont minden érzékeny kultúrában felléptek, s a betegség terjed. A gyors felmelegedés következtében a kártevõk korán, óriási tömegben jelentek meg, s a védekezések ellenére is – változó mértékben – kárt okoztak.

Az õszi kalászosok tábláin a gabonalisztharmat jelen van, a fertõzöttség egyelõre az alsó leveleket érinti. Amennyiben folytatódik a levelek gyors öregedése, majd felsülése, úgy nem várható a betegség komolyabb kártétele. A tendencián csak egy csapadékos idõszak tudna változtatni, vagyis esõ(ke)t követõen várható a betegség terjedése a felsõ levélemeletekre. Hasonló a helyzet a kalászfuzárium fertõzésével is. Aszályos idõjárásban nem fertõz a betegség. Az elmúlt évek tapasztalatai és a betakarítási magtételek fuzáriumos belsõ fertõzöttségi értékei (14–15%) mégis arra intenek mindenkit, hogy a kalászfuzáriózis ellen védekezni kell. A cikk írásakor kezdõdött a búza virágzása, adott az érzékeny fenológiai stádium, a csapadék – ami a fertõzés elõsegítõje – pedig reméljük, megérkezik. A helmintosporiumos levélfoltosság szintén jelen van, szintén alacsony fertõzöttséggel, lassan terjed a betegség.Az õszi árpán megjelent a lisztharmat és a hálózatos levélfoltosság tünete, gyenge fertõzést mutatva. Az észak-keleti tájegységben megtalálták a barna levélfoltosság (Kohlioboluszos foltosság) tüneteit észlelési szinten. A porüszög szintén ebben a térségben okozott gyenge fertõzést.A Dunántúlon a kisebb mennyiségû esõ és a meleg biztosította körülmények között megjelent a vörösrozsda fertõzés búzában, árpában és tritikáléban. A fertõzés gyakorisága helyenként eléri a közepes mértéket. A kártevõk közül jelentõs, az Alföldön helyenként (pl. Hevesi sík) gradációs mértékû a vetésfehérítõ bogár felszaporodása, a védekezések ellenére helyenként súlyos kárt okoz. Az õszi árpa, majd az õszi búza leveleinek öregedésével, felsülésével egyre inkább áttelepül a tavaszi árpára. Megkezdõdött a gabona-levéltetvek felszaporodása, a kedvezõ környezeti viszonyok között kolóniákat képeznek, és jelentõs kárt okozhatnak. A fitofág poloskák egyedszáma növekvõ (0–4 db/tíz hálócsapás), a tojásrakás általános. A száraz idõjárásban komoly minõségi kárt tudnak okozni.

Május közepén befejezõdött a repce virágzása, ennek ellenére a repce fénybogár, a repcebecõ-ormányos és a repcebecõ-gubacsszúnyog a táblák többségén erõs, helyenként gradációs egyedszámmal megtalálható volt. A virágzás elõtt és közben átlagosan háromszor kezeltek a kártevõk ellen, mégis jelentõs virág- és becõkárt regisztráltunk. Május közepén megkezdõdött a káposzta-levéltetû betelepedése az Alföld északi peremén, a kártétel nem általános, kismértékû. Ennek ellenére figyelni kell a kártevõre, hiszen az idõjárás kedvez a levéltetvek felszaporodásának.

A kapásnövények lassan kinõnek a barkók foga alól. Betegségek a jelenlegi idõjárásban kevésbé veszélyeztetnek, viszont a kártevõk fellépése itt is fenyeget. Borsóban és cukorrépában már komoly levéltetû fertõzöttség alakult ki, napraforgóban május második felében jelentek meg az elsõ fekete répalevéltetû példányok. Burgonyában május közepén megkezdõdött a burgonyabogár lárvakelése, innen kezdve vegyes népesség ellen kell védekezni. Ebben a kultúrában is számítani kell a levéltetvek megjelenésére.



Tóth Miklós

MgSzH Központ NTAI