Kukoricahibridek csõpenész rezisztencia vizsgálatának tanulságai

Az 1. ábrán F. verticillioides tünetek vannak, jellegzetes a cirmos csíkoltság, vagy egy csövön számos független fertõzõdés is létre jöhet, eredete a bibeszálon lefelé haladó fertõzés, vagy más tünet (jobbra).

Ez hibrid jellegzetesség is. Szárazabb évek jellegzetes problémája, nedves nyarakon alig fordul elõ. Jelentõs termésveszteséget nem szokott okozni, a vetõmag minõségét is sokkal kevésbé rontja. A fumonizin szennyezés szempontjából ugyanolyan gond, mint a csõvégi rovarrágás után létrejövõ fertõzés, és ez a legfontosabb oka veszélyességének. Az irodalmi adatok és a mi adataink is igen jelentõs ellenállóság különbségrõl számolnak be, amit nemesítési programban is igen hatékonyan ki lehet használni. QTL-eket (mennyiségi tulajdonságot meghatározó lókusz) már találtak, de ezekbõl több van, gyakorlatilag poligénes rendszerrõl beszélünk, amivel nehéz hatékonyan dolgozni.

A F. graminearum inkább a nedves évjáratok problémája, sokkal súlyosabb problémát okoz, itt már a termésveszteség is jelentõs lehet, de ennél is fontosabb a dezoxinivalenol (DON), ill. a zearalenon toxinok termelése, amelyek hatása jól ismert mind humán, mind állati vonatkozásban. A vetõmagértéket igen erõsen rontja, az általa elpusztított szemek csávázással sem menthetõk meg. A rezisztenciakülönbségek igen jelentõsek, korábban mi is állítottunk elõ rezisztens vonalakat, most egy újonnan indult programban kívánunk elõbbre lépni. A 2. ábrán a gomba által okozott jellegzetes tünetet mutatjuk be, ezúttal mesterséges fertõzésbõl. Igen hasonló tüneteket okoz a F. culmorum is.

Az adatok arra utalnak, hogy a F. graminearum/F. culmorum, illetve a F. verticillioides fajokkal szembeni rezisztencia nagy valószínûséggel kapcsolt, ahogyan a búzában is. Ezt a vizuális tünetek és a toxintermelés is igazolja, bár kivételek, mint mindenhol, itt is vannak.

Az Aspergillus flavus, az aflatoxin csoport termelõje is megjelent hazai kukoricatábláinkon (3. ábra). A fertõzéshez nedvesebb virágzáskori idõ kell, ez egyébként a fusarium fajokra is érvényes, a toxinfelhalmozódáshoz azonban már forró száraz idõjárás kell. 2000, 2003, 2007, és most úgy tûnik, 2009 is ilyen lesz.

A megvizsgált hibrideknél sokszoros ellenállóság különbséget tapasztaltunk, nulla és 20%-ot közelítõ csõfelület fedettség is elõfordult, és meglepõen nagy arányban voltak a jók.

A 2009-es fuzárium hibrid rezisztenciavizsgálatok során az összes toxintartalom DON és fumonizinek tekintetében a kontrollban és a négy fertõzött variánsban (F. graminearum, F. culmorum, két F. verticillioides és a kontroll) 0,2 és 82,6 ppm között volt. Igen jó eredményt adott ismét a Csanád a maga 0,2 ppm-es össz toxintartalmával, és a Kenéz a maga 4 ppm-s koncentrációjával, még ez is huszada a maximális értékûnek. Ezek 2007-ben is az élbolyban voltak.

A többi gombafaj, beleértve az  A. ochreaceus-t (ochratoxin), a különbözõ Penicillium fajokat inkább raktári problémát okoznak, bár fogékony hibrideken õk is veszélyesekké válhatnak.

Az elmúlt idõszakban gyarapodtak a kukorica rezisztencia komponenseirõl is az adatok. Mi az eddigiekben a szemfertõzöttséggel szembeni rezisztenciafaktort mértük, mert itt voltak meg az összehasonlíthatóság feltételei leginkább (csõ közepén fertõzés, igen hasonló környezeti feltételek, a csuhélevelek alatt a páratartalom mindig ideális). A bibecsatorna közvetítette rezisztenciafaktor sokkal érzékenyebb, a csutka túlnövi a csuhéleveleket stb., ezért ezt ritkábban használják és pontatlanabb. Tény, az adatok szerint a két rezisztenciatípus elõfordulása nem mindig esik egybe, ezért ezt az aspektust is vizsgálni kell. Egy most induló FP7-es pályázatban lesz erre módunk. Az bizonyos, hogy a hibridek minõsítésénél hangsúlyozottan kell ezt figyelembe venni, így a nagyon fogékonyakat ki lehet zárni a köztermesztésbõl. Az sem ördögtõl való, ha a jelenlegi hibridsor ellenõrzését is elvégeznénk, ezzel igen gyors takarmánybiztonság-növelést lehetne elérni.



Dr. Mesterházy Ákos, Dr. Toldi Éva

Gabonakutató Kft., Szeged