Repce vetõmag csávázás - biztonság a kezdetektõl fogva

A vetést és a kelést követõen több kártevõ is veszélyezteti a repcét, amelyek – ha nem avatkoznánk be – súlyos tõszámcsökkenést idézhetnek elõ. A kiritkult állományú repce rosszul telel és tavaszra általában kitárcsázásra kerül. Ezért a kártevõk elleni õszi védekezési idényre idejében fel kell készülni.

A repce gyökerét a polifág talajlakók, pl. drótférgek, mocskos pajorok stb. támadhatják. A repce leveleit õsszel károsító rovarok közül a repcebolha és a repcedarázs álhernyó Magyarországon mindenütt megtalálható, kártételükre minden évben számítani lehet. Újabban egyes termesztési körzetekben felfigyeltek a kis t (Delia radicum) kártételére is. A repcebolha kártétele a növények kelési idõszakában – szikleveles állapotában jelentkezik.

Az imágók a kelõ repcén gyülekeznek, és az elsõ fagyokig hámozgatják a leveleket. A talajra rakott petékbõl folyamatosan kikelõ lárvák az alsó levelek nyelébe, fõerébe furakodva odvasítanak. A repcedarázs harmadik – legnépesebb – generációjának rajzása augusztus végétõl egészen október közepéig elhúzódhat. Ha az elhúzódó rajzás száraz és meleg õszi idõjárással és nagy számú tojásrakásra alkalmas területtel párosul, könnyen gradáció alakulhat ki. A repcedarázs fiatal lárvái a levelek hámozásával, az L2-L3 lárvák lyuggatással és karéjozásával okoznak kárt.

Szélsõséges esetben a levélzet teljesen eltûnik, a vetés megsemmisül. A kis káposztalégy nyüvének kártétele a 4-6. valódi levél megjelenésétõl számítva válik láthatóvá. A fiatal növények elfonnyadnak és elpusztulnak. A levelek szürkészöldekké válnak, az õket borító viaszréteg megvastagodik. A kisebb mértékben károsodott növények általában satnyák. Könnyen ki lehet õket tépni a földbõl. A nyüvek a növény gyökereit kívülrõl hámozgatják, vagy behatolnak a gyökérbe, és felfelé haladó járatokat készítenek, aminek hatására szövet elhalás, másodlagos rothadás következik be. Néha a fehér lárvákat (nyüveket) meg is lehet találni a növényt körülvevõ talajban vagy a fõgyökérben. A nyüvek rizsszemre emlékeztetnek, ezért sok helyen rizskukacnak is nevezik.

Ellado – egy új repce csávázószer

Csávázással a legegyszerûbben, ugyanakkor jó hatékonysággal védekezhetünk a fent felsorolt kártevõk ellen. Az Ellado hatékonysága kiterjed a talajlakó kártevõkre, illetve a fejlõdõ szárat, leveleket károsító repcebolhára, repcedarázs álhernyóra és a kis káposztalégy nyüvére is (lásd ábra: balra kontroll, jobbra Ellado-val csávázott). Két eltérõ hatásmechanizmusú összetevõje, a kontakt módon ható béta-cyflutrin és a felszívódó klotianidin biztosítják, hogy a repce már a kelés pillanatától védve legyen a kártevõkkel szemben.

Okszerû és eredményes védekezés a kártevõk ellen csak ott valósítható meg, ahol már a vetés elõtt számolunk azok megjelenésével. A repce vetésterület növekedése és a termesztési körzeteken belüli nagyobb elõfordulási aránya az összes megvalósítható agrotechnikai védekezési elem mellett (tábla kiválasztása, elõvetemény, árvakelés, tarlóápolás, vetésidõ stb.) a kémiai védekezési módszerek alkalmazását is szükségessé teszi. Ezek a ráfordítások többszörösen megtérülnek, mert általuk biztosított a négyzetméterenkénti megfelelõ tõszámú, egészséges és optimálisan fejlett állomány kifejlõdése.



Csorba Csaba

Bayer CropScience