MENÜ

Segéd-mellsõkerék hajtású traktorok gumiabroncsai

Oldalszám: 28
Antos Gábor 2014.03.17.

A traktor gumiabroncsok üzemeltetése során általában gondoskodni kell a gyári használati utasítások és az adott gumiabronccsal üzemelõ gép kezelési kézikönyvében a járószerkezetre vonatkozó elõírások betartásáról.



Így lehet elérni, hogy a gumiabroncs túlterhelés nélkül hordozza a gép súlyát, megfelelõ hatásfokkal transzformálja a motorteljesítményt vonóerõvé, felvegye az oldalirányú erõket (kormányzásnál, lejtõs területi munkáknál), a talajban ne okozzon az elkerülhetetlennél nagyobb tömörödést, a talajegyenetlenségekbõl származó lengések csillapításával megfelelõ vezetési komfortot biztosítson, és nem utolsó sorban hosszú, a hátsó kerekeken legalább 4000-5000 üzemóra legyen az élettartama. Utóbbi kritérium természetesen fontos az elsõ kerekek gumiabroncsaira is, de itt fokozottabb a kopás, ezért – különösen az összkerék-hajtású traktoroknál – nagy figyelemmel kell lenni a méretkiválasztásra.



A segéd-mellsõkerék hajtású traktoroknál az elsõ kerekek méretei kisebbek, mint a hátsók. Az átmérõkülönbségekbõl fordulatszám eltérés adódik. A megfelelõ kormányozhatóság, az elsõ híd és az osztómû túlterhelésének megakadályozása, az idõ elõtti gumikopások mérséklése miatt ezért az úgynevezett elõrefutás (sietés) biztosítása szükséges, azaz az elsõ kerekek többet forduljanak, mint a hátsók.

 


 


 

 



A kisebb méretû elsõkerék ugyanazon a haladási távolságon külsõ átmérõjétõl függõen 25–35%-kal több fordulatot tesz meg, mint a hátsó, ami intenzívebb bordakopáshoz vezet. A rendellenes kopások fellépése ellen fontos, hogy a hátsó és az elsõ kerék egymáshoz viszonyítva kerékcsúszásmentesen gördüljön. Ez akkor lehetséges, ha dinamikus gördülési kerületük aránya megegyezik az osztómû áttételével. Utóbbi mértéke a különbözõ konstrukcióknál általában 1,2–1,5 (2–5%) között kerül meghatározásra. Ha az elsõ kerekek esetleges gumicseréjénél a gyári elõírástól eltérõ méretû és típusú gumiabroncsot kívánunk felszerelni, akkor a hátsó gumiabroncs dinamikus gördülési kerületének és az adott traktor osztómû-áttételének ismeretében kiszámított elsõ gumiabroncs dinamikus gördülési kerülethez a legközelebbi méretet kell választani a csereabroncs katalógusából. A kiválasztásnál figyelembe kell venni a maximum 5%-os elõrefutási tûréshatárt, és természetesen a terhelési és sebességviszonyokat. Egyszerû számítással az alábbi képlet szerint ellenõrizni lehet az elõrefutási értéket:




 

 

Ismert, hogy a belsõ levegõnyomás változtatásával a gumiabroncs külsõ átmérõje és ezzel arányban a gördülési kerülete változik. Ha a belsõ levegõnyomás az elsõ gumiabroncsokban nõ, akkor az elõrefutás értéke nagyobb lesz. Ha a hátsó gumiabroncsokban nõ, akkor az elõrefutás értéke csökken. Ezek az összefüggések fordítva is igazak. Annak érdekében, hogy a segéd-mellsõkerék hajtás elõnyeit kihasználjuk, és elkerüljük az osztómû, illetve az elsõ kerekek gumiabroncsainak idõ elõtti tönkremenetelét, a méretkiválasztásnál érdemes és egyben szükséges a fentiek szerint eljárni. Fontos, hogy az „e” értéke mindig pozitív szám legyen.



Mint látható, a geometriai méretek mellett nagyon fontos a körülményeknek megfelelõ helyes belsõ levegõnyomás beállítása, üzemelés közbeni folyamatos ellenõrzése, korrigálása, hiszen elsõsorban ettõl függ a teherbírás, a vonóerõ kifejtés, a talajnyomás, a lengéscsillapítás, a fékhatás és az élettartam, míg az elsõ kerekek esetében a biztonságos kormányozhatóság.



A különbözõ belsõ levegõnyomásokhoz arányosan változó terhelhetõség tartozik. Ismert, hogy a gyártók a szántóföldi névleges terhelésadatokat radiál traktorabroncsokra 40 km/h, diagonálnál 30 km/h sebességhez adják meg. Magasabb sebességtartományban a különbözõ belsõ levegõnyomásokhoz tartozó terhelhetõséget csökkenteni kell, alacsonyabb munkasebességeknél a terhelés azonban jelentõsen (akár 150%-ra) növelhetõ. Az erre vonatkozó irányszámokat a gumikatalógusok tartalmazzák.



Mint a különbözõ összkerék-hajtású jármûveknél, így a traktoroknál is kellõ figyelmet kell fordítani fentiek mellett az elsõ futómû kerekeinek összetartására (spur), a dõlésszögeire és utánfutására. Ezek helyes beállítása biztosítja a megfelelõ kormányozhatóságot és önbeállást.



A kerékösszetartás mérésére ma a legalkalmasabb eszköz a lézeres mérõberendezés. Az elõírt értékre történõ beállítással minden traktornál megelõzhetjük a rendellenes bordakopásokat. Ugyancsak befolyásolja a kopások mértékét a nem megfelelõ kerékdõlés szög. Az elõírtnál nagyobb, akár pozitív, akár negatív dõlésszög az abroncsok széleit koptatja erõteljesen. A nem megfelelõ utánfutás pedig az önbeállást nehezíti. Utóbbi két futómû paramétert általában a traktoroknál nem lehet állítani, de azoknál, amelyeknél erre lehetõség van, érdemes figyelni rájuk a költségtakarékosság érdekében is.



Antos Gábor