Növényvédelmi helyzet és elõrejelzés

Március utolsó napján berobbant a tavasz. Napsütéses, kellemes meleg idõszak köszöntött be, s ez tartott egészen április 18-ig. Csapadék gyakorlatilag nem hullott ebben az idõszakban, s ez a talajok gyors kiszáradásához vezet.

A gyors felmelegedés és a tartósan magas hõmérséklet hatására felgyorsult a növények fejlõdése, igyekeztek behozni a március végén tapasztalt fejlõdésbeli elmaradásukat. Ez mutatkozott meg teljes szépségében a csonthéjasok virágzása során. A kajszi gyorsan elvirágzott, általában jól kötött, egyelõre biztatóak a terméskilátások. A kajszi virágzásának vége felé kinyílt a cseresznye és az õszibarack, s 1-2 nap múlva a meggy és a szilva, gyakorlatilag minden összevirágzott. A meggy még teljes virágban volt, amikor (április 13. tájékán) megkezdõdött a körte és az alma virágzása. A szántóföldeken is hasonlóan gyors fejlõdés vette kezdetét, az õszi árpa szárba szökken, az õszi búza a bokrosodás vége állapotot érte el (délen 1-2 noduszos fejlettségû), a repce virágzati tengelye kiemelkedett, a növények virágzása megkezdõdött.

Az elõbbi idõjárás csökkentette – a kimondottan száraz vidékeken megakadályozta – az ilyenkor szokásos gombás betegségek fellépését. Visszatérõen, minden tavaszon megfertõzi a virágzó csonthéjas fákat a csonthéjasok moníliás virág- és hajtásszáradása betegsége, de az idén úgy tûnik, hogy elmarad a kórokozó számára kedvezõ hûvös, csapadékos idõjárás, így elmarad a kórokozó fertõzése is. A meleg és száraz idõjárás nem kedvezett az õszibarack tafrinás levélfodrosodás betegségének és az alma varasodás fellépésének sem. Nem ilyen kedvezõ a kép a kártevõk tekintetében, a levéltetvek õsanyái kikeltek, s gyorsan szaporítják fel a kialakuló kolóniákat. Elsõként jelent meg a levélpirosító ribiszke-levéltetû, majd a közönséges levélpirosító alma-levéltetû, s vele együtt a zöld alma-levéltetû. Természetesen a többi faj megjelenése folyamatos. A kialakuló kolóniák ellen érdemes a felszaporodás szakaszában védekezni. Gyümölcsösökben megjelentek a sodrómolyok, korai kártételük alacsony szinten maradt. Szántóföldön a kora tavaszi védekezések egyik kiemelt eleme a repce kártevõk elleni védelme. Az idén repceszár-ormányosok március közepétõl aktivizálódtak, elõfordulásuk általános. A felmelegedés hatására rövid idõ alatt felkeresték a repcetáblákat, számuk emelkedõ tendenciát mutat, 1-3 (5) db/növény. Március végén – április elején a kártevõ megkezdte a tojásrakást a levélnyelekbe. Az elsõ védekezések március végén általában megtörténtek, de a jelentõs kártevõ tömeg miatt sok helyen meg kell ismételni a kezeléseket. Általában nagyobb gondot okoz a repcefénybogarak tömeges betelepedése a táblákra, a vetésterület

10-20 %-án gradációs mértékû felszaporodást regisztráltunk. A repce- és földi bolhák március végétõl jöttek elõ, de komoly kárt nem okoznak, illetve a fõ kártevõk elleni kezelések hatékonyan csökkentik ezek számát is. A repce betegségei közül a fómás levélfoltosság és szárrák elvétve, észlelési szinten, a fejlettebb állományok alsó levelein jelentkezett, de a fertõzés erõssége és a tavaszi induló idõjárás nem valószínûsíti komolyabb fertõzés kialakulását.

Az õszi búza állományokban a kórokozók közül a lisztharmat és a helmintospóriumos levélfoltosság jelent meg március végén, észlelési szinten. Az északi országrészen megjelent a szeptóriás levélfoltosság elsõ tünete.

Az elmúlt idõszak száraz idõjárása általában nem kedvezett a betegségek terjedésének, de a lisztharmat a sûrûbb állományokban lassú felszaporodásnak indult, az alsó leveleken és a szár alsó részén egyre több friss fertõzés tapasztalható. A vetésfehérítõ bogarak március 20-a után hagyták el a telelõhelyüket, betelepedésük március végétõl észlelhetõ. Az imágók már megkezdték károsításukat, de az egyelõre csak a gyenge-közepes szintet éri el. A kabócák aktivitása megfigyelhetõ. Gabonafutrinka kevés helyen fordul elõ, fõképp a Felsõ-Jászságban és Bács-Kiskun megye területén, Tolnában kevés helyen okozott károkat, védekezésre csak kevés helyen került sor.

Az õszi búza bokrosodásának végén károsítását abbahagyja, tehát ebben a tenyészidõszakban már nem kell foglalkozni vele. Az õszi árpa táblákban helyenként megjelent a hálózatos levélfoltosság és a gabonalisztharmat, egyelõre még csak észlelési szinten.

A következõ idõszakra az idõjárás elõrejelzés változékonyabb napokat ígér, kismértékû lehûlés mellett többször esõ várható, s ez alapjaiban változtatja meg a növényvédelmi helyzetet. A kalászos táblákon várhatóan erõsödik a levélbetegségek fertõzése, elsõsorban a lisztharmat és a helmintospóriumos betegségek támadására kell számítani. Meleg és csapadékos idõjárásban viszonylag korán bekövetkezik a búza kalászhányása, ez indokolja a kalászfuzáriózis elleni védekezés elõkészítését. Több éve nem tudjuk a fuzárium belsõ magfertõzöttséget 15% alá vinni, s ez súlyos technológiai hiba. Május elején várható a vetésfehérítõ bogarak lárvakelése, amely idõpontra indokolt egy védekezést idõzíteni, s ezzel egy menetben elintézhetjük a betelepedõ levéltetveket is.

A repce védelmében továbbra is a kártevõk elleni védekezés adja a feladatok gerincét.

A tömeges repcefénybogár kártétel mellett már a virágzás alatt megjelent a repcebecõ-ormányos és a repcebecõ-gubacsszúnyog támadására is számítani kell.

A kikelt kapásnövényeket a barkók támadják meg. Kártételük általában alacsony szinten maradt, de az utóbbi években számukat tekintve lassú emelkedést lehetett regisztrálni, ami indokolja a területek ellenõrzését, s szükség esetén a védekezés elvégzését.

Tóth Miklós MgSzHK NTAI