A kukorica tápanyag-ellátottságának ellenõrzése növényanalízissel

Szántóföldi kultúráink trágyaigényét alapvetõen a tervezett terméshozam, az egységnyi termés elõállításához szükséges fajlagos tápanyagigény és a talajvizsgálatok alapján határozzuk meg. Bármilyen jól kalibráltak is a talajvizsgálati eredmények és precíz a tápanyagszükséglet-becslési módszer, mégsem tudjuk elõre pontosan számszerûsíteni a talajok tápanyag-szolgáltatását, a növények tápelem felvételét, mert ezeket olyan tényezõk – mint vízellátottság, tápelem kölcsönhatások, talaj-mikrobiológiai tevékenység, növénygenetikai sajátosságok stb. – befolyásolják, melyek hatása elõzetesen nem mérhetõ. Így elõfordulhat, hogy szakszerûen tervezett és kivitelezett trágyázás mellett is egyes tápelemekbõl abszolút vagy relatív tápelem túlsúly vagy -hiány alakulhat ki, melyek esetenként terméscsökkenést és minõségromlást okozhatnak. Mindezekbõl következik, hogy nem egyszerû a növények trágyaigényének becslése csak talajvizsgálatok alapján. A harmonikus növénytáplálás gyakorlatának így szerves része kell hogy legyen a diagnosztikai célú növényanalízis.

A diagnosztikai célú növényanalízis elvi alapját az adja, hogy valamely tápelem felvehetõ mennyiségének változása a talajban összefüggésben van a növény tápelem-tartalmának változásával. A növény növekedése, terméshozama és minõsége az ásványi elemek koncentrációjának függvénye, melyet meghatározott növényi szervek a fejlõdés egyes stádiumában tükröznek. Egy-egy növényi szerv ásványi összetétele kifejezi mindazon tényezõk befolyását, amelyek a fejlõdés adott fázisáig hatottak a növény tápelem-felvételére.

Fenti elméleti összefüggés alapján a kukorica-trágyázási szaktanácsadásába akkor építhetõ be a diagnosztikai célú növényanalízis, ha az agrokémiai kutatások eredményeként meghatározásra kerülnek azok a tápelem-tartalom optimumok, határértékek, melyek jellemzik a kukorica harmonikus tápláltságát a vizsgált fejlõdési fázisban. Szarvason 1989-ben beállított mûtrágyázási tartamkísérletünkben, 2001–2008 között, 64 trágyázási kezelésben vizsgáltuk a kukorica tápláltsági állapota és terméshozama közötti összefüggéseket és határoztuk meg két fejlõdési fázisra (5-6 leveles állapot, címerhányás kezdete) a tápelem-ellátottsági határértékeket (táblázat).

A diagnosztikai célú növényanalízis alkalmazásával a kukorica gyakorlati növénytáplálása egzaktabbá, szakszerûbbé tehetõ, mert a növényanalízis lehetõvé teszi:

• a tenyészidõ alatt a kukorica tápláltsági állapotának megállapítását, a tápanyag-ellátottság ellenõrzését;

• a tápelemek közötti kölcsönhatások (antagonizmus, szinergizmus) kimutatását;

• a rejtett táplálkozási zavarok felderítését, látható tápelem hiány- vagy túlsúlytünet azonosítását;

• a fejlõdési rendellenességek okának feltárását;

• a talajvizsgálatok és a trágyázási gyakorlat ellenõrzését.

Fenti célokra a kukorica növényanalízise két idõpontban javasolható. Az elsõ alkalom 5-6 leveles állapotban lehet, az intenzív tápelem-felvételt és növekedést megelõzõen, amikor a diagnosztizált tápelem-hiányt még trágyázással pótolhatjuk. Ekkor a mintázandó növényi rész a középsõ zónában lévõ levél. Másik fejlõdési fázis a növényanalízisre a címerhányás kezdete lehet, amikor a csõvel szembeni levelet mintázzuk és határozzuk meg tápelem-koncentrációját. A laboratóriumban megállapított levél tápelem-tartalom értékeket összevetve a táblázatban közölt „etalon” határértékekkel megítélhetjük a kukoricaállomány tápláltsági állapotát. Mivel a tápelemek között kölcsönhatások vannak, melyek a talajban és a növényben egyaránt fennállhatnak, ezért a tápelem-koncentráció mellett a tápelem-arányokat is szükségszerû vizsgálni és értelmezni.

A címerhányás kezdetén a kukorica kiegyensúlyozott tápláltságára jellemzõ fontosabb tápelem-arányok a következõk: N/P 8-12, N/K 1.3-1.7, K/P 5-8, K/Ca 4-10, K/Mg 5-15, N/Cu 4000-7000, P/Fe 15-50, P/Mn 20-80, P/Zn 100-250, P/Cu 400-800, Mn/Zn 3-6, K/B 1000-3000.

Kétségtelen a növényanalízis eredményeinek széles körû használhatósága, de ismerve e módszer értelmezésének és alkalmazhatóságának korlátait – például nem alkalmas trágyaadag megállapítására–, így nem helyettesítheti a talajvizsgálatokat. A kukorica trágyázási szaktanácsadási rendszerében a talaj- és növényvizsgálatok csak együttesen, egymásra épülve és egymást kiegészítve adják a szakszerû tápanyagellátás alapját.



Prof. Dr. Izsáki Zoltán