Kocatakarmányozás kérdései a vemhesítés körül

A megfelelõ takarmányozásnak két fontos hatása is van gazdasági szempontból, az egyik hogy elõsegíti a koca kondíciójának minimális veszteség melletti megtartását, illetve a lehetõ legnagyobb alomtömeg választását. A nagyobb kondicióveszteség többlet takarmány felhasználással mérsékelhetõ a vemhesség elsõ harmadában, de ez mind közgazdaságilag (drágul az egy kocára jutó takarmányköltség), mind pedig szakmai szempontból (többlet tápérték, magasabb vér-inzulinszint, csökkent akadozó progeszteronszint, embrió felszívódás/FSH – LH ciklus indulása).

A másik a gazdálkodás hatékonyságát alapvetõen meghatározó, választási alomtömeg kocánként. A mai korszerû genetikáknál, ideális körülmények között (takarmányozás, környezet, állategészségügy, ember, genetika) már 90 kg feletti a leválasztott malacok össztömege kocánként.

Ahhoz hogy a fent említett két alapvetõen fontos elvárás teljesülni tudjon, ahhoz a szoptatás alatti takarmánykeverékkel szemben számos elvárás van, mind minõségi mind pedig mennyiségi oldalról.

Minõségi oldalhoz sorolható a takarmány alapanyagok megválasztása és az ideális kombináció kialakítása. Az ideális kombináció megalkotása, vagyis a takarmányoptimalizálás néhány alapvetõen fontos tényezõit figyelembe kell venni.

1. Alapanyagok kiválasztása

a. Folyamatos minõségi kontroll.

b. Toxin terheltségénél mielõbbi beavatkozás – legcélszerûbb az olyan összetett toxinkötõ (Fertiltox) használat, amelyben, megfelelõ arányban vannak az enzimatikus és az anyagásvány alapú toxinkötõk – így a hatás spektrum ki tud szélesedni.

2. Alapanyagok bekeverési korlátai

a. Közgazdasági tényezõk – drága.

b. Bekeverhetõségi maximum – speciális paraméterek miatt (pl. Hemoglobin – max. 3%).

3. Különösen fontos az ízletesség, hiszen ebben a fázisban a kocák napi takarmányfelvétele határozza meg a termelt tej mennyiségi és minõségi paramétereit.

a. A takarmánykeverék magas (6%) nyerszsír tartalma miatt jelentõs a hozzáadott zsírhordozók által bevitt nyerszsír mennyisége (3–3,5%). Ezen zsírhordozók abszolúlt nyerszsír tartalma szinte csak tájékoztató adat. Ennek emészthetõsége, értéke (mennyi az eszenciális zsírsavak mennyisége és annak aránya) lényegesen meghatározóbb adat.

b. A szóba jöhetõ zsírhordozók közül a fenti kritériumoknak csak néhány a magyar piacon beszerezhetõ takarmány alapanyag tud megfelelni:

• napraforgóolaj,

• fullfat szója,

• kukoricacsírák (nyerszsír tartalmuk 20–45% között ingadozik).

4. A takarmánykeverékbe beépülõ ipari elõkeverékkel (premix, koncentrátum) szembeni elvárás, hogy elégítse ki:

a. a tenyészállatok vitamin-, mikroelem igényét,

b. fedezze és segítségével ideális arányba hozza a táp makroelem tartalmát,

c. fontos, hogy legalább három limitáló aminosavra legyen optimalizálva,

d. tartalmazza a lehetõ legtöbb olyan kiegészítõt (savanyító, toxinkötõ, anyagcsere módosítók), amelyek szükségesek a hatékony és gazdaságos termeléshez.

A leválasztást követõen fontos lenne a magasabb tápanyag bevitel (flushing – befolyásolja a leváló petesejtek számát) miatt a szoptató kocatáp használata a sikeres újravemhesítésig ad libitum adagolás mellett.

A vemhesítés után, ahogy azt már a cikk elsõ felében leírtuk, fontos a visszafogott tápanyag adagolás a kocák számára.

A szoptatás alatti átlagos 5–7 kg, flushing alatti 3–4 kg napi fejadag 2–2,2 kg-ra való lecsökkentése indokolt. Ahhoz, hogy a nagyobb termetû kocák fokozott éhség- érzetét is ki tudjuk elégíteni, ajánlatos olyan rostforrás használata, amely az alábbi kritériumoknak meg tud felelni:

a. 100%-ban toxinmentes legyen,

b. stukturális rost legyen,

c. magas nedvszívó képességgel bírjon (akár 1:8 arányban).

Fõleg a harmadik tényezõ az, ami miatt kisebb fejadag mellett is a kocák teltség érzete megfelelõ lesz, nyugodtabbá válnak.

Tájékoztatásul felsorolnánk néhány fõbb beltartalmi paramétert a szoptató és vem-hes koca takarmánykeverékekre (táblázat). 

Lankó Ferenc