MENÜ

A mezõgazdasági õstermelõk 2009. évi adózásához kapcsolódó elszámolások II.

Oldalszám: 8
2014.03.21.



• A támogatások elszámolása

A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott vissza nem térítendõ támogatásokat akkor kell õstermelõi bevételként figyelembe venni, amikor felhasználásuk megtörtént. Átalányadózás esetén önálló tevékenységbõl származó bevételként kell elszámolni felhasználásakor, amelybõl a felhasznált összeg költségként levonható.

Azt az utólag folyósított támogatást nem kell bevételként beszámítani, amelynek a költségét korábban nem érvényesítette és késõbb sem számolja azt el.

Az egységes területalapú (földalapú) támogatást a folyósítás évében kell bevételként elszámolni.

• A területalapú (földalapú) támogatás a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése szerint nem minõsül költségek fedezetére, vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. Így még átalányadózás esetén is a folyósított földalapú támogatás összegét, mint õstermelõi bevételt kell elszámolni (nem önálló tevékenységbõl származó bevételként).

A 7 millió (2009. évben 8 millió) forintos értékhatárnál csak a támogatás nélküli – csupán az õstermelõi tevékenységbõl származó – bevételt kell figyelembe venni, ezért a bevalláson a támogatás összegét tájékoztató adatként külön soron kell szerepeltetni.

• Birto-összevonási támogatás: költségek fedezetére nyújtott támogatásnak minõsül, mivel a birtok-összevonási célú termõföldvásárlás vételárának kiegészítésére utólag folyósítják. Az adóbevallásban átalányadózás alkalmazása esetén egyéb jövedelemként kerül elszámolásra a támogatás bevételébõl az igazolt költségek levonása után fennmaradó összeg. Amennyiben a különbségükbõl összevonandó adóköteles jövedelem képzõdik, adóját a tárgyévi adókulcsokkal kell kiszámítani. Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.

• Veszteségelhatárolás szabályai

A keletkezett elhatárolt veszteség bármely késõbbi adóévben vagy visszamenõlegesen a megelõzõ két adóév jövedelmével szemben (az elõzõ 2 évi bevallás önellenõrzésével), az õstermelõ döntése szerinti megosztásban érvényesíthetõ.

(Kistermelõi költségátalány elszámolása esetén nem határolható el veszteség.)

• De: az õstermelõi tevékenység megkezdését követõ negyedik adóévben és az azt követõ adóévekben az adóhatóság engedélye szükséges, ha:

• az adóévi õstermelõi tevékenységébõl származó bevétel nem éri el az elszámolt költség 50%-át és/vagy,

• az õstermelõi tevékenysége alapján a megelõzõ két adóévben is veszteséget határolt el.

• Az engedély iránti kérelmet az adóévi bevallás benyújtásával egyidejûleg, de külön kell az adóhatósághoz benyújtani.

• Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy:

• az elhatárolt veszteség elháríthatatlan külsõ ok miatt keletkezett, vagy ha

• a mezõgazdasági õstermelõ a veszteség mérséklése érdekében mindent megtett a tõle elvárható módon, vagyis úgy járt el, ahogy adott helyzetben az tõle elvárható volt.





Amennyiben az õstermelõ egyidejûleg egyéni vállalkozó is



Õstermelõi bevételként kell figyelembe vennie az õstermelõi tevékenység során elõállított, de egyéni vállalkozásának értékesítés céljára átadott termékek értékét. Ezzel egyidejûleg vállalkozóként ezt az összeget költségként elszámolhatja, a termék értékesítésébõl származó bevétel pedig egyéni vállalkozói bevétel lesz.

Az õstermelõi és a vállalkozói tevékenységek folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartani.

A tevékenységek közös költségeit, a bevételek arányában meg kell osztani.





Közös õstermelõi tevékenységnél



A tevékenységükbõl származó bevételt – tételes költségelszámolás esetén – és az azzal kapcsolatos költséget az összes bevétel és összes költség családtagok létszámával történõ elosztásával állapítják meg, ekkor a költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékû, kivéve a gépjármû használat költsége.



Családi gazdálkodás esetén



A családi gazdálkodó és családtagja családi gazdaság nyilvántartási számát az adózással, adókedvezménnyel és adómentességgel összefüggõ valamennyi iratán köteles feltüntetni.

A nem foglalkoztatottként közremûködõ családtagok õstermelõi tevékenységük tekintetében mezõgazdasági õstermelõnek minõsülnek. Az adókötelezettséget, illetve a jövedelmet a bevételek és költségek létszám arányában történõ elosztásával kell megállapítaniuk.

A gazdálkodó család tagjai az éves jövedelmüket csak azonos jövedelemszámítási szabályok szerint állapíthatják meg. Ha az azonos jövedelemszámítási kötelezettség miatt a családi gazdaság tagjai által választott adózási mód eltér a nyilvántartásba vétel elõtt választott adózási módtól, azt a nyilvántartásba vételtõl számított 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóság részére.

Amennyiben a családi gazdálkodó családtagja kilép a családi gazdaságból, a bevételt és a költségeket a kilépés idõpontjával fel kell osztani a családtagok között.

A továbbiakban felmerült bevételt és az igazolt költségeket már csak a csökkentett létszám arányában lehet elosztani.

A kilépõ családtag az õstermelõi tevékenység tovább folytatása esetén az adóévben csak azt az adózási módot alkalmazhatja, amelyet a családi gazdaságban választottak.

 


 





Krenovszkyné Lovász Andrea

okleveles adószakértõ