Hogyan telepítsünk jól teljesítõ lucernást?

Mit értünk hosszú használati idõn? Legalább 5 évet, az utolsó vegetációs periódusban is teljes értékû használatot.

Mit értünk nagy takarmánytermõ képességen? A XX. század 70-es éveiben, amikor modellezték a fontosabb szántóföldi kultúrfajok maximálisan elérhetõ hozamait (IKI felkérésre), a takarmánylucerna életteljesítményét jómagam 100–120 t/ha/5 év szárazanyag termésre becsültem. Hogy ezt a mennyiséget soha még meg sem közelítettük annak természetesen vannak ökológiai (talaj, víz, vegetációs periódus) okai is, de nem kevés az a terméskiesés sem, amivel a rossz technológiára a lucerna válaszol (területkiválasztás, hibák a telepítésnél, nem megfelelõ tápanyagellátás, okszerû használat figyelmen kívül hagyása, szárazságtûrés félreértelmezése stb.). A részletekbe – terjedelmi okok miatt – nem belemenve hazánkban a genetikailag és ökológiailag maximális termés 50–60%-át el lehet érni. Ennek egyik feltétele a sikeres telepítés. A gyors kezdeti fejlõdésû zárt állomány több késõbbi agronómiai hibára is mérsékelt hozamcsökkenéssel válaszol, míg a vontatott kelésû, ritka, egyenlõtlenül fejlõdõ lucernásra késõbb bármennyit is áldozunk még az átlagot sem fogja megközelíteni.

Szintén helykímélés okán nem kívánok foglalkozni a telepítés „örökzöld” témájával, a tiszta vagy takarónövényes (védõnövényes) kérdéssel, sem pedig a füves lucernával. Jóllehet vannak helyzetek és igények, ahol és amikor létjogosultak ezek a termesztési módok is, kategórikus tagadásuk botorság lenne.

Azonban azok a gazdálkodók, akik hosszú idõn keresztül egyenletes, nagy fehérje koncentrációjú, sok termést szeretnének betakarítani, õk a lucernának megfelelõ talajon, tisztán telepítsenek! Azt is elõre kívánom bocsátani, hogy a jelenlegi fajták mindegyike kiváló termõképességû.

A sikeres telepítésnek tavaszi és nyár végi idõben is vannak elõnyei és hátrányai. Összegzésképpen elfogadott, hogy szárazmûvelésben (esetenkénti termésstabilizáló öntözéssel) a tavaszi telepítés célravezetõbb, a nyár végit pedig az intenzíven öntözött lucernást létesítõk válasszák.

A telepítés munkafázisait az Agro Napló korábbi számaiban már részletesen elemeztem. Most ismétlésképpen csak felsorolom:

• gyommentes, jó mészállapotú, eke- és tárcsatalp betegségtõl mentes talaj,

• a tervezett életteljesítménynek megfelelõ PK tartalékoló, vagy annak nagyrészét képezõ alaptrágyázás,

• a forgatásos mélymûvelés minimum 4–5 hónappal elõzze meg a vetést,

• a vetõágy feleljen meg a „kemény ágy puha takaró” elvének,

• tavasszal meg kell várni a vetõágy 6–8°C-ra történõ felmelegedését (03.15–04.15.), nyár végén szeptember 1. dekádja az utolsó kockázatmentes vetésidõ,

• csak ellenõrzött, fémzárolt vetõmag használható, amit házilag is ajánlott megvizsgálni (1. táblázat),

• tavasszal 1000–1100 cs/m2, nyár végén 1100–1250 cs/m2 vetõnorma ajánlott,

• a 2–3 cm mélységû vetés szigorú követelmény (2. táblázat),

• a vetést, különösen nagyobb parcellánál (EU szöveg, szokni kell!) a szegélyekkel kezdjük,

• a talajtól függõen a vetést sima, vagy gyûrûshengerrel zárjuk (a hatás függ a vontatási sebességtõl),

• a keléstõl az elsõ hármasan összetett levélig a „zöldkártevõk” elleni védekezés fontos,

• az elsõ hármasan összetett levél megjelenésétõl a 6–8 cm-es növénymagasságig tartó idõben kötelezõ az elsõ posztemergens herbicid használat.



Tulajdonképpen magunk is le tudjuk mérni a telepítés sikerét, ha idõt tudunk áldozni az állomány-vizsgálódásra.

A tõszám szerint sikeres a telepítés, ha tavaszi tiszta telepítésben van/megjelenik:

• vetés után a 15–18. napok között az állomány az elsõ három lombleveles állapotban van,

• 1000 cs/m2 vetési norma esetén a 15–18 napok között a növényszám 600–700 db/m2,

• a kelés utáni 50. napon még van 500–600 növény m2-ként,

• a betelelés (november 10–20. között) elõtt és 1., vagy 2. kaszálás után még van 400–500 db/m2 növény és hektáronként a sávos, foltos hiányhelyek nem érik el a 150–200 m2-et,

• a 40–50. napok között jelentõs számú gyökérgümõ van a gyökérszõrökön,

• a 40–50. napok között a földfeletti tömeg 20–22%-kal több, mint a gyökértömeg (tehát a sínylõdõ fiatal lucernás láttán senki ne nyugtassa magát azzal, hogy ez azért van, mert a „gyökérre nõ”).

Prof. Dr. Késmárki István