Célorientált organikus növénynemesítés és vetõmag elõállítás

E feltételeknek a mai termelési módok közül az egyetlen jogilag szabályozott (834/2007/EK rendelet) termelési mód, az ökológiai gazdálkodás felel meg, ahol az alapanyag termeléstõl a végtermék csomagolásig minden folyamat tanúsított. Azonban az, hogy egy termék organikus termesztésbõl származik, önmagában nem elegendõ a termék széles körû piacra viteléhez, mivel a piac ezen a területen is globalizálódik, és egyre nagyobb a verseny. Ennek oka, hogy az organikus piac növekedése még napjaink gazdasági krízise alatt is folyamatos, és a minõégi biotermékekért kapható extra felár számos gazdálkodót csábít a területre. Az alapanyagok termelésében egykor jellemzõ keresleti piac napjainkra kínálati piaccá átalakult, növekvõ minõségi követelményekkel. Ez közvetlen hatást gyakorol a hazai ökológiai gazdálkodás fejlõdésére is, mely döntõen export orientált, termékeink 94%-a kivitelre kerül. Ahhoz, hogy a hazai ökológiai gazdálkodás versenyképességét fenntartsuk, alapvetõ szükség van hazánkban is a végtermék orientált kutatás-fejlesztés részvételére.

Hazánkban (és sajnos világszerte) napjainkig az ökológiai gazdálkodás sikere elsõdlegesen a konvencionális nemesítés által elõállított fajták termesztésén alapul, melyek elõállítása a hagyományos termesztési követelményeknek megfelelõen történt. Ezek a fajták azonban elsõsorban a gazdálkodás hatékonyságát biztosítják, és nem mindig veszik megfelelõ súllyal figyelembe a termék (élelmiszer) elõállítás minõségi követelményeit. A probléma feloldására születtek meg a napjainkban intenzíven fejlõdõ úgynevezett célorientált nemesítési rendszerek.

Célorientált nemesítés

A célorientált nemesítés olyan növénynemesítési eljárás, mely a szokásos nemesítési szempontok és eljárások mellett figyelembe veszi az adott gazdálkodási mód támasztotta követelményeket, és a szelekció során elsõdlegessé teszi a végfelhasználók igényeit, oly módon, hogy a termék-elõállításban résztvevõ összes partner igényeit figyelembe veszi a fajta-elõállítás folyamatában. Ez a kissé kaotikusnak tûnõ eljárás elsõsorban azon alapul, hogy a nemesítési folyamat során, már a kiindulási keresztezések (nemesítési populációk) elõállítása is a várható felhasználók közvetlen részvételével történik, és elsõdlegesen nem a fajta termesztésével kapcsolatos követelményeken alapul, hanem a végtermék minõségét tekinti nemesítési célnak. Mindemellett természetesen figyelembe kell, hogy vegye az adott gazdaság speciális termesztési követelményeit is, és a termesztési mód feltételrendszerét. Vagyis ez a nemesítési eljárás elsõdlegesen azt célozza, hogy alkalmas legyen nagy biológiai értékû, vegyszermentes funkcionális élelmiszerek elõállítására. A folyamat legegyszerûbben a gyakorlatban alkalmazott példákon keresztül értelmezhetõ. A hazai elsõ ilyen jellegû kutatási projekt az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézete (Martonvásár) Genetikai tartalékok és organikus nemesítési Osztályán kezdõdtek mintegy 4 évvel ezelõtt magas olajtartalmú kukoricahibridek elõállítása területén.

A szokványos konvencionális Sc hibridek elõállításával szemben a nemesítési cél olyan magas olaj- és fehérjetartalmú populációk elõállítása, melyek telítetlen zsírsavtartalma alkalmas a tej konjugált zsírsavtartalmának növelésére, és a populáció részlegesen önfenntartó, annak érdekében, hogy a termelési költségek csökkenthetõk legyenek. A nemesítési programban a biotej-elõállítás összes résztvevõje tevékenyen részt vett, beleértve a nemesítõ, növénytermesztõ, takarmánykeverék-elõállító, állattenyésztõ szakembereket, bezárólag a biotej forgalmazásával foglalkozó gyártókat, annak érdekében, hogy kiválasszuk azokat a populációkat és fajtajelölteket, melyek segítségével a legjobb minõségû egészségvédõ biotej termelése megoldható. A szelekció során olyan speciális, funkcionális komponensek maximalizálására helyeztük a hangsúlyt, mint a konjugált zsírsavak mennyisége és minõsége, valamint az omega 3 zsírsavak mennyisége.

A kukoricához hasonló módon a termék-elõállítási lánc szereplõinek bevonásával sikerült nagy értékû öko fajtákat elõállítani alternatív gabonafélék esetében is, melyek elsõsorban kiváló ízükkel és magas zsíroldható antioxidáns tartalmukkal emelkednek ki a hazai fajtakínálatból.

Az elõállított új fajták és populációk azonban számos új problémát is felvetettek. Ugyanis az ökológiai gazdálkodás alapvetõen támogatja a saját fogású vetõmag használatát. Ez bizonyos szinten ellentmond a minõségi termesztés követelményeinek és az egészséges élelmiszer-alapanyag-elõállítás követelményeinek egyaránt. Ennek elsõdleges oka, hogy az ökológiai gazdálkodás tiltja a vetõmagok szintetikus vegyszerekkel történõ kezelését, és a gazdálkodók emellett elõszeretettel használják a termesztési tábláról származó magot vetõmagként. Ez sajnos jelentõs termelési és értékesítési kockázattal jár, különösen azokban az évjáratokban, amikor fuzáriumos fertõzés léphet fel. Ezért kidolgoztunk egy olyan önálló vetõmag-termesztési rendszert, melyet a gazdálkodó saját gazdaságában végezhet el (nem szorul vetõmagvásárlásra), de lehetõséget biztosít a megfelelõ vetõmag-minõség elõállítására saját feltételrendszer között.

Dr. Kovács Géza