Itatóvíz higiéniájának javítása szerves savakkal

Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – szeretném összefoglalni, hogy milyen hatásmechanizmusok alapján, mit várhatunk el a szerves savakkal történõ kezeléstõl, illetve mire érdemes odafigyelni a kivitelezés során.

Hatásmechanizmusok

A szerves savak a következõ módokon fejthetik ki hatásukat (lásd ábra):

• közvetett antimikrobiális hatás: megfelelõ dózisban a vízbe juttatva lecsökkentik a pH-t olyan értékre, amely kedvezõtlen a káros mikrobák elszaporodásának szempontjából (pH = 3,8–4,5).

• A közvetlen antimikrobiális hatás azon alapszik, hogy a rövid szénláncú, kissé lipofil szerves savak (mint pl. hangyasav) disszociálatlan formában képesek a gram-negatív baktériumok (pl. Salmonella sp, E. coli, Camphylobacter sp.) sejtfalán áthatolni. A sejt belsejében azután a savak protonra és sav anionra disszociálnak. A hidrogén kation csökkenti a pH-értéket a sejt belsejében, amelynek a helyreállítása csak nagy energiaveszteségek által lehetséges; az anion pedig közvetlenül beavatkozik a DNS-szintézisbe.

A táblázatból kitûnik, hogy különféle savakból milyen minimális mennyiségre van szükség az adott mikroorganizmus élettevékenységének gátlásához.

Alkalmazott dózisok

Az alkalmazott dózis esetében több dolog is mérlegelendõ:

• ha viszonylag tömény, tiszta savakat tartalmazó savkészítményt alkalmazunk, akkor – az adott sav típusától, a víz eredeti pH-jától, illetve a vízkeménységtõl függõen – relatíve kis mennyiség (0,05–0,1%) is elegendõ lehet ahhoz, hogy a pH-t számottevõen levigyük. Túlzott mértékû „savanyítás” nem is célszerû, hiszen akkor már az állatok ivóvíz-felvételét is negatívan befolyásolhatjuk, ami adott esetben termelésünk eredményességét is ronthatja;

• amennyiben pufferolt (ammonizált) savkészítményt használunk, akkor a pH-csökkenés nem annyira intenzív, de ebben az esetben is kedvezõ baktériumgátló hatásra számíthatunk. Ammonizált savakkal magasabb dózis (0,1–0,2%) is bejuttatható az ivóvízbe és ezzel erõsíthetõ a takarmányba kevert szilárd vagy folyékony szerves savak, illetve a pre- és probiotikumok hozamfokozó hatása.

A hatóanyagok egy részét ammonizált formában tartalmazó savkészítményekrõl tudni kell még, hogy kevésbé korrozívak, illetve a bõrrel érintkezve maró és irritatív hatásuk is kisebb.

Ha állatfajok szerint vizsgáljuk a kérdést, akkor elmondható, hogy sertések (különösen malacok) esetében eleve kedvezõ lehet az itatóvíz alacsony pH-ja, a baromfik esetében viszont inkább a közvetlen antibakteriális hatást ajánlatos figyelembe venni. Ezzel azt szeretnénk még egyszer kihangsúlyozni, hogy nem kizárólag a pH-érték szabja meg a szalmonella-mentesítés sikerességét.

A savkészítmények adagolása

A szerves savak kijuttatásához alapvetõen egy vízórával összekötött szivattyú szükséges, amely az elõbb már említett dózistartományban képes pontos adagolásra. A szerves savakat nem ajánlatos a gyógyszerekkel és vitaminkészítményekkel egyszerre kijuttatni, ilyen típusú kezeléskor érdemes szüneteltetni a „savanyítást”. Nagyobb korrozivitású készítmények alkalmazásakor ügyelni kell arra, hogy a vízvezeték rendszer alkalmas legyen a kívánt feladatra (saválló, mûanyag csövek).

A kezelés ellenõrzése

A kezelés elején elõfordulhat, hogy azonos dózis mellett ingadozik a kezelt víz pH-ja. Ez azzal lehet összefüggésben, hogy a savkészítmények „kimossák” az ivóvízrendszert, és a felszabadult vízkõ, illetve más szennyezõdések befolyásolják a pH-csökkentés mértékét. Késõbb, amikor már tiszta a rendszer, ez stabilizálódik. A megfelelõ dózis beállítása történhet a pH, a higiéniai hatások (pl. szalmonella-fertõzöttség mérése), illetve kontroll ellenében végzett konkrét üzemi kísérletek alapján. Ha sikeresen megállapítottuk a dózist, akkor az adagolást egyrészt a vízórán, illetve a szivattyú átfolyásmérõje alapján ellenõrizhetjük, de – fõként a kémhatáson alapuló kezeléskor – célszerû a pH-t is nyomon követni. Ez történhet úgy, hogy egy kézi pH-mérõvel idõnként megvizsgáljuk és feljegyezzük a kémhatás alakulását, de nagyobb üzemek esetében elõnyösebb egy, a rendszerbe beépített és adatgyûjtõvel ellátott pH-mérõ berendezés applikálása.

Karnóth Joris