Ültetvények gyomhelyzete, gyomszabályozása

 



Ebben a cikkben az almatermésûek, a csonthéjasok és a bogyós gyümölcsû ültetvények gyomhelyzetérõl, gyomszabályozásáról esik szó.

Ezen ültetvények közös jellemzõi

A sorközök gyomirtása döntõen mechanikai úton történik, míg a sorok gyomszabályozása a legtöbb esetben vegyszeresen (is).

További lényeges dolog az ültetvény kora. Az ültetvény kora nagyban befolyásolja, hogy milyen herbicides gyomirtási technológiát tudunk alkalmazni.

Általánosságban elmondható, hogy az ültetvények közül az almatermésû gyümölcsösökben és a szõlõültetvényekben van a legtöbb engedélyezett herbicid.

Lényegesen kevesebb készítmény használható fel a csonthéjas ültetvényekben, mely részben herbicid-érzékenységük miatt van!

A legkevesebb engedélyezett gyomirtó szer a bogyós gyümölcsûekben van, ami a termelõk részérõl igen nagy probléma, mivel szinte lehetetlen megoldani a megfelelõ szintû vegyszeres gyomszabályozást!

Az ültetvényekben elõforduló gyomnövények

Az ültetvényekben elõforduló gyomnövények köre sok tényezõtõl függ. A legfontosabb tényezõ a talajtípus, a telepítés elõtti mûvelési mód és az ültetvényben választott termesztéstechnológia!

Általánosságban elmondható, hogy a telepítés évében még hasonlít a gyomösszetétel a környezõ szántóföldi területek gyomflórájához, ami az eltelt évek alatt folyamatosan változik, mivel a mechanikai és a vegyszeres gyomirtás hatására megindul a gyomnövények szelekciója. Aminek az lesz, illetve lehet a következménye, hogy elszaporodnak az ellenálló gyomnövények: a sorközökben az egyéves és évelõ fajok, míg a sorokban döntõen az évelõ gyomnövények.

Ilyen ellenálló gyomnövény lehet például:

• a magról kelõ kétszikû betyárkóró (Conyza canadensis), a keszeg saláta (Lactuca serriola),

• az évelõ egyszikû csillagpázsit (Cynodon dactylon), a tarackbúza (Elymus repens),

• az évelõ kétszikû apró szulák (Convolvulus arvensis), a mezei acat (Cirsium arvense), az útszéli zsázsa (Cardaria draba) és a hamvas szeder (Rubus caesius),

de természetesen, más egyéb gyomnövény is elõfordulhat a területi adottságoktól függõen!

Az ültetvények gyomirtása, gyomszabályozása

A fentebb felsorolt ellenálló gyomnövények ültetvényekben való visszaszorítása, és ezáltal a károsításuk megakadályozása a rendelkezésünkre álló herbicidekkel többé-kevésbé megoldható, de csak a mechanikai gyomirtások alkalmazásával együtt!

A telepítés elõtti teendõk

Telepítés elõtt, a talajlazítást és a forgatást jól és szakszerûen (megfelelõ idõben, megfelelõ mélységben) kell elvégezni, illetve további mechanikai és kémiai gyomirtást (totális herbicidekkel) is kell alkalmazni (akár többször, a területi adottságoktól függõen), annak érdekében, hogy sikeres legyen a termesztés az adott ültetvényben.

A telepítés utáni gyomszabályozás-gyomirtás, az ültetvény korától függõen

A telepítés utáni egy-két évben nem kell komoly gyomproblémákkal számolnunk abban az esetben, ha az elõbb leírtak szerint jártunk el a telepítés elõtt! Ekkor a magról kelõ egy- és kétszikû gyomnövények ellen kell csak védekeznünk (az ültetvény típusa szerint, az engedélyokiratban foglaltak szem elõtt tartásával!): – preemergensen (kijuttatás a gyomnövények kelése elõtt, bemosó csapadék szükséges a megfelelõ gyomirtó hatáshoz) vagy – posztemergensen (a kétszikû gyomok kelése után, 2–4 leveles fenológiai állapotban). A felhasználható hatóanyagok ebben a korban az S-metolaklór, az acetoklór, a pendimetalin, a fluroxipir és a szelektív egyszikûirtók (szelektív egyszikûirtók alkalmazásakor az egyszikû gyomok 15–20 cm nagyságúak legyenek).

A telepítés utáni második évtõl az elõbb felsoroltakon kívül a napropamid, a diklobenil hatóanyagok is kijuttathatók (a diklobenil hatóanyag visszavonása várható!).

A telepítés utáni harmadik évtõl a linuron, az oxifluorfen, a flazaszulfuron, a glifozátok és a terbutilazin hatóanyagok szélesítik a palettát.

A telepítés utáni negyedik évtõl kijuttatható a flumioxazin, a propizoklór és az MCPA hatóanyagok.

A fent felsorolt hatóanyagokat az engedélyokiratban foglaltak szerint kell és lehet alkalmazni az ültetvényekben is!

Az ültetvényekben nem csak vegyszeres gyomirtással tudunk és kell a gyomnövények ellen védekezni, hanem megoldást jelent, jelenthet a mechanikai gyomirtás is. Ebben az esetben a sorközöket kombinátorral, rotációs kapával, fûkaszával tarthatjuk karban, a sorokat-tõközöket kézi kapálással tudjuk gyommentesíteni.

Különbségek az egyes ültetvények vegyszeres gyomirtásában

A csonthéjas gyümölcsû ültetvények gyomösszetételükben, alapjában véve nem különböznek az almás termésû ültetvényektõl, bár általában elhanyagoltabbak, több bennük az évelõ gyomnövény, ami azért van, mert a széles hatásspektrumú és tartósabb hatású gyomirtó szerek a csonthéjasokban nem alkalmazhatóak! Okok: herbicid érzékenység (sekélyebben gyökereznek, bõséges a sarjhajtás)! Eredmény: kevesebb herbicid engedélyezett, és azoknál is ajánlott az alacsonyabb dózisok alkalmazása.

A málna ültetvényekrõl köztudott, hogy a gyors leromlás egyik legjelentõsebb oka az elgyomosodás. Kémiai úton nincsen sok lehetõség a gyomok irtására, mivel kevés készítmény van engedélyezve, így a sorokban a mechanikai gyomirtás a döntõ ezen ültetvényekben.

A ribiszke gyomszabályozásakor az ültetvény korának elõrehaladtával, ugyanazokkal a tendenciákkal, problémákkal találkozunk, mint a málnaültetvényben. Itt a mechanikai és a vegyszeres gyomszabályozás technikáját és arányát még a termesztési mód is nagyban befolyásolja, mivel nem mindegy, hogy kézi szedésre, vagy gépi (nagyüzemi) szedésre van telepítve a ribiszkeültetvény!

A köszméte gyomszabályozásánál az al-kalmazott gyomszabályozási-gyomirtási technológiát nagymértékben a mûvelési-termesztési mód szabja meg (bokormûvelés vagy törzses mûvelés). Továbbá a mechanikai gyomirtás alkalmával gyomnak kell tekinteni a tõsarjakat is, amelyeket kapálás során gondosan, ügyelve a törzsre, el kell távolítanunk.

A szamóca gyomszabályozása: a szamóca rövid (3–4 év) élettartamú, intenzív termesztéstechnológiát igénylõ növény. Ennél a kultúrnövénynél már az a megállapítás igaz, hogy a vegetációs idõszakban csak úgy tarthatóak megfelelõ szinten a gyomnövények, ha a kémiai gyomszabályozást kiegészítjük többszöri mechanikai mûveléssel, jelen esetben kézi kapálással, illetve gyomlálással.

A bodza és a szeder gyomszabályozásánál sajnos azt kell mondani, hogy Magyarországon nincsen engedélyezve egyetlen gyomirtó szer sem. Mivel azonban csak mechanikai gyomirtást nem lehet minden ültetvényben alkalmazni, ezért valamilyen herbicid alkalmazására szüksége van a termelõnek. Abban csak bízni tudunk, hogy a termelõ a felhasználandó készítményre minden esetben megkéri az eseti engedélyt az illetékes Növényvédelmi Hatóságtól!

Összefoglalva elmondható, hogy az ismertetett ültetvényekben a gyomnövények elleni harcot csak úgy tudjuk eredményesen megvívni, ha már a telepítés elõtt körültekintõek vagyunk a terület kiválasztásában, figyelembe vesszük az ültetvényünk legalapvetõbb igényeit, a telepítést megelõzõ évben/években elvégezzük a totális gyomirtást, majd a telepítés után szakszerûen alkalmazzuk a kémiai és a mechanikai gyomirtás adta lehetõségeket!

Hornyák Attila herbológus

Nógrád megyei MgSzH NTI