Nemzetközi vetõmag konferencia Siófokon

A rendezvény kiváló alkalom a kontinens keleti és nyugati cégeinek kapcsolatteremtésére, valamint a még nem uniós tagországok szövetségeinek megismerésére. Hazánkban a 80-as évek közepe óta nem volt hasonló jelentõségû „vetõmagos” esemény. A korábbi évek tapasztalatai alapján a rendezõ ország cégei nagy számban jelentek meg, mintegy reprezentálva az ágazat súlyát, jelentõségét. A konferencia összes elõadásának közlésére terjedelmi okok miatt nincsen lehetõség, azonban az érdeklõdõk számára bõvebb információt nyújt az Agro Napló honlapja. Két elõadás kiemelt jelentõséggel bírt a konferencia résztvevõi számára, ami úgy gondolom, hogy az Agro Napló olvasói számára is hasznos információkat tartalmaz. Gráf József agrárminiszter megnyitó beszédében méltatta a vetõmag szektor jelentõségét a hazai mezõgazdaságban. Marcel Bruins a Nemzetközi Vetõmag Szövetség (ISF) fõtitkára a nemzetközi vetõmagágazat helyzetével és a GMO növények elterjedésével kapcsolatban osztotta meg nézeteit.

Gráf József: a vetõmagágazat szerepe a hazai mezõgazdaságban

Öröm és megtiszteltetés, hogy Magyarország ilyen jelentõs nemzetközi szakmai konferenciának adhat otthont. A rendezvényen 30 országból több, mint 250 résztvevõ érkezett, amely jól mutatja, hogy milyen fontosak ezek a találkozók a vetõmaggal foglalkozó szakemberek számára. Az ilyen üzleti találkozóknak különleges jelentõsége van, hiszen mindenki elõtt ismert az a pénzügyi válság, amely ránk is komoly kihatással van. Ebben a helyzetben úgy gondolom, hogy a személyes kapcsolatok egyre inkább felértékelõdnek, hiszen semmi sem rosszabb a bizalmi válságnál.

Magyarország elhelyezkedésébõl adódóan mindig is fontos szerepet töltött be az Európa keleti és nyugati fele közötti kapcsolatteremtésben. Ez a pozíció most teljes mértékben összhangban van a Közép-Kelet-Európai Vetõmag Hálózat (EESNET) szellemiségével, amelynek 1999-es megalakulásakor deklarált célja volt, hogy elõsegítse a két térség közti információ áramlást és az üzleti kapcsolatokat.

A vetõmagtermesztés a magyar mezõgazdaság jelentõs, nagy hagyományokkal rendelkezõ ágazata. A vetõmag, amely kiinduló pontja és döntõ mértékben meghatározója a növénytermesztés sikerének, mindig is fontos szerepet töltött be a gazdaságban. A piacot jellemzõ kínálati viszonyok, az élesedõ verseny és a szigorúbb minõségi elõírások megkövetelik a jó minõségû, igazolt eredetû vetõmag használatát.

A vetõmag-minõsítés Magyarországon több, mint egy évszázados múltra tekint vissza, amelyet már 1895-ben törvény szabályozott. E tevékenységnek ma is alapját képezi a magas színvonalon végzett hatósági munka, amely elõsegíti azt, hogy a hazánkban elõállított vetõmag minõségi garanciát jelentsen.

A biológiai alapok védelme ma is az alapvetõ nemzeti agrárprogram céljai között kell, hogy szerepeljen. A megfelelõ minõségû, a helyi adottságokhoz legjobban alkalmazkodó fajta és az azt megtestesítõ jó minõségû vetõmag a növénytermesztés alapját jelenti. A magyarországi adottságok, a klimatikus viszonyok nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a vetõmagtermesztés a hazai mezõgazdaság meghatározó ágazatává fejlõdjön.

A vetõmagtermesztés aranykorát az 1980-as évek jellemezték, amikor 300–350 ezer hektáron történt vetõmag-szaporítás. Az 1990-es éveket jellemzõ átalakulás és az azzal járó gazdasági hatások következtében módosult a vetõmagtermesztés szerkezete és megváltozott a vetõmag-kereskedelem (rendszere) is.

Napjainkban a vetõmagtermesztés túlnyomó részével az állami gazdaságokból létrejött részvénytársaságok, társas vállalkozások, szövetkezetek foglalkoznak. A multinacionális cégek beruházásai mellett az elõzõekben említett társaságok kezében mûködik a vetõmag-feldolgozó kapacitások jelentõs része is. Az állami vetõmagszektor megszûnésével gyors ütemben kialakult a privát vetõmag-kereskedelmi szektor, amelyek a teljes belföldi piacot lefedik.

Az átalakulással a külkereskedelmi kapcsolatok sem maradtak érintetlenek. A korábban jelentõs mennyiséget felvevõ Középkelet-európai piacokon a korábbi kapcsolatrendszer és pénzügyi elszámolási rendszer felbomlása miatt a vetõmag-kereskedelem megszûnt. A nyugati piacokon viszont részesedésünket sikerült megõrizni. A multinacionális vállalatok megjelenése jelentõs tõkebevonást és technológiai fejlesztést eredményezett.

Vetõmag-szaporításunk 120 ezer hektáron stabilizálódott, a szántóterületek 3%-át foglalja el, jelentõs súlyt képviselve az Európai Unióban. E területen évente több mint száz faj 1200 fajtájának szaporítása folyik. Az összes megtermelt vetõmag mennyiség évente 240 ezer tonna.

Az ágazatban nagyságrendileg 200 egyéni vállalkozó és 600 társas vállalkozás 70–80 milliárd Ft értékben állít elõ és forgalmaz vetõmagot, több ezer embernek munkát és megélhetést adva. A belsõ igények kielégítése mellett a megtermelt vetõmag jelentõs része (25–30%) a külpiacokon talál gazdára. Vetõmagexportunk legnagyobb része az EU-ba, azon belül Franciaországba, Németországba, Hollandiába és Olaszországba irányul.

A bel- és külpiacokra termelt vetõmag ma már részben nemzetközi cégek fajtái közül kerül ki, azonban számos hazai szaporító gazdaságnak, vetõmag-feldolgozó üzemnek, valamint disztribútornak ad megélhetést. Az ágazatnak igen nagy szerepe van a kisebb gazdaságok jövedelmezõségének fenntartásában, ezáltal nagymértékben hozzájárul a vidéki lakosság foglalkoztatásához. A vetõmagtermesztés nagy hozzáadott értékkel rendelkezõ tevékenység, ezért már akár az 5 hektáron végzett hibridkukorica vetõmag-szaporítás is jelentõs területnek tekinthetõ. A kisebb növényfajoknál (virágmag és zöldség) néhány száz négyzetméter területen végzett vetõmag-elõállítás annyi árbevételt hozhat, mint a nagy szántóföldi kultúráknál egy hektár.

Pozitív folyamatként említhetõ a FÁK országok vetõmagpiacainak újraépítése. A vetõmagszállítás és a közös nemesítési tevékenység a rendszerváltás után szinte a nullára csökkent. Az újrakezdés nem volt egyszerû, mivel a régi fajták már nem voltak forgalmazhatóak és az utódállamokban külön-külön kellett a fajtákat újra regisztráltatni. Mára több, mint húsz hazai nemesítésû napraforgó- és kukoricafajta kapott állami elismerést, amelynek alapján újra indulhattak a vetõmagkiszállítások.

A növekedési potenciál fenntartása érdekében, azonban további erõfeszítésekre van szükség a vetõmag ágazatban szereplõ hazai cégek részérõl. Az Európai Unión kívüli országokba jelenleg nincs vetõmag- export-támogatás, azonban az FVM sokat tesz a kapcsolatok építéséért. Az orosz-magyar, ukrán-magyar miniszteri szintû találkozók rendszeresek, melyen lehetõséget biztosítunk a vetõmag szakma képviselõinek is, hogy véleményüket elmondhassák a szükséges fejlesztési irányokkal kapcsolatban.

A hazai vetõmag ágazat versenyképességéhez, fejlõdéséhez többféle, különbözõ fajta támogatásokat biztosít a minisztérium. Az FVM kiemelten kezeli és támogatja az öntözés-fejlesztési területén megvalósuló programokat, beruházásokat. Ez kulcsfontosságú a szakma számára, hiszen ma a megfelelõ, korszerûen öntözhetõ területek hiánya az egyik legnagyobb gátló tényezõje a vetõmag-szaporítás fejlesztésének.

Szintén elõkészítés alatt áll az a rendelet tervezet, amely a hibridüzemek korszerûsítését célozza. A hazai vetõmagüzemek döntõen a ’90-es éveket megelõzõen épültek, amelyek az akkori idõszak átlagos igényeit meghaladó minõségû vetõmag elõállítására voltak képesek, de a mai kor változó minõségi követelményeinek megfelelõ fejlesztéseket igényelnek.

Annak érdekében, hogy a hazai vetõmag szektor lépést tudjon tartani a robbanásszerû technológiai fejlõdéssel, ami a vetõmagszárítás, -tisztítás területén jelentkezik, a folyamatos korszerûsítés elengedhetetlen. A fejlesztés ugyancsak nélkülözhetetlen az egyre szigorodó környezetvédelmi elõírások betartásának érdekében.

A vetõmagszektor alapvetõ érdeke, hogy a Magyarországon szaporított vetõmag hazánkban kerüljön feldolgozásra, magas hozzáadott értéket és ezzel együtt munkát, megélhetést teremtve a vállalkozások számára.

Most már hosszú évek óta tendencia, hogy a kalászos vetõmag-felújítás jóval alatta marad a szakmailag indokolt mértéknek. A minisztérium eszközei korlátozottak a kialakult helyzet javításához. A többlettámogatás folyósítása uniós jogszabályokba ütközik, míg a támogatások lehívásának meghatározott arányú fémzárolt vetõmag vásárlásához kötését a termelõi érdekképviseletek nem támogatták.

Az FVM, az IRM-el és a Szabadalmi Hivatallal közösen kívánja elõsegíteni a szellemi tulajdon védelmét a hazai növénynemesítõk számára. A Szabadalmi törvény módosításával lehetõség nyílik a nemesítõket megilletõ fajtahasználati díj beszedésére az utántermesztett vetõmaghasználat tekintetében is.

Az FVM a háttérintézményein keresztül a törvény adta keretek között minden olyan információt meg fog adni a fajtatulajdonosok számára, amely segítségével jogaikat érvényesíteni tudják. Ez az intézkedés várhatóan indirekt módon Magyarországon is a vetõmag-felújítás élénkülését fogja okozni, mint ahogy ez Európa több országában már megtörtént.

Marcel Bruins: GMO növények, kihívások és következményük a vetõmagiparra

Az ISF 73 országban 197 taggal rendelkezik, mely kiterjedt taghálózat segíti hozzá az ISF-et ahhoz, hogy a határokon átívelõ vetõmag kereskedelemrõl (annak mennyiségérõl is) átfogó képet kapjon. A nemzetközi vetõmag kereskedelem 96%-a az ISF tagságán belül zajlik. A világ vetõmag piaca 36,5 milliárd US dollárra tehetõ, ebbõl 6,5 milliárd US dollár értékû vetõmag nemzetközi kereskedelemben kerül értékesítésre, valamint az utántermesztett vetõmag értéke 6,4 milliárd US dollár körül becsülhetõ.

A világ vetõmag piacának értéke 1985 és 2007 között 20 milliárd US dollárról 36,5 milliárdra nõtt, azonban ami ennél is érdekesebb az a tény, hogy a nemzetközi vetõmag kereskedelem ugyanezen idõszak alatt 1,3 milliárdról 6,2 milliárdra nõtt, tehát 4–5-szörösére. A kereskedelem koncentrációjával kapcsolatban szintén fontos megemlíteni, hogy míg 1985-ben a teljes forgalomból 8%-kal részesült az 5 legnagyobb cég, addig 2007-ben ez az arány már 33,8% volt.

A vetõmagpiac szignifikáns növekedése elsõsorban három fõ okra vezethetõ vissza: a hibridek fejlõdésére, a vetõmag csávázás terjedésére, a transzgénikus fajták fejlõdésére.

Nem csak a globális vetõmagpiac növekszik, hanem nemzetközi vetõmag kereskedelem is, mely 2007-ben meghaladta a 6 milliárd US dollárt. Ez a növekedés is elsõdlegesen három tényezõre vezethetõ vissza: a szállítás olcsóbbá és gyorsabbá válására, a hibridek fejlõdésére, valamint a nemesítés és a termesztés felgyorsulására (keresztévszakos termelés két, néha három generáció évente).

A GM növények termesztése 23 országban engedélyezett. A GM növények térhódítása mind az ipari országokban, mind a fejlõdõ országokban nagyon gyors. Jelenleg a szója, kukorica, kisebb mértékben gyapot és repce GM fajtáit termesztik, azonban további 20–25 növényfaj áll az engedélyezés küszöbén. A GM növények legnagyobb része növényvédõ szer toleráns RR), jóval kevesebb a kártevõkre toleráns fajta (fõként Bt). Azon fajták száma, melyek mindkét tulajdonsággal rendelkeznek (herbicid rezisztens és kártevõ toleráns fajták), növekszik. Az EESNET országok közül Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában termesztenek GM növényeket.

Világszerte 12 millió gazdálkodó termeszt GM növényeket. A transzgénikus növények termesztése fõként a fejlõdõ országokban kulcskérdés. Az elõzõ évben Kínában 50%-kal nõtt a Bt gyapot termésátlaga, Indiában pedig 10%-kal, eközben mindkét országban csökkent a növényvédõszer-felhasználás, méghozzá 50%-kal. A csökkent növényvédõszerfelhasználás pedig környezetkímélõ. A fent említett szegény gazdálkodóknak nõtt a bevételük, Indiában 250 US dollár/ha lett, Kínában 220 US dollár/ha. A többletbevétel hozzásegíti az elmaradott országok lakóit ahhoz, hogy egészségügyi ellátásra, gyermekeik iskoláztatására is fordíthassanak pénzt, ne csupán a mindennapi megélhetésre legyen elegendõ a gazdálkodásból származó bevétel.

A technológia segítségével új tulajdonságok hozhatók létre. Az új tulajdonságok között vannak minõségi és agrotechnikai értelemben vett új tulajdonságok. Minõségi tulajdonságok közül a leghíresebb az arany rizs, melynek magas az A-vitamin tartalma, ezen kívül azonban sok más tulajdonságot is sikerült kialakítani: frissebb, egészségesebb, ízletesebb zöldségek és gyümölcsök, rák ellenszereként használható paradicsom, vitaminnal dúsított kukorica-, mustár-, repceolaj, allergénektõl mentes szója, rizs és búza. Új termesztési tulajdonságokat is sikerült kifejleszteni, melyek nagy része növényvédelmi szempontból jelentõs, különféle kórokozókra, betegségekre rezisztens, valamint abiotikus tényezõkkel szemben ellenállóbb fajtákat fejlesztettek, illetve fejlesztenek ki (pl.: szárazságtûrés, vírusrezisztencia).

A GM növények megjelenésének azonban következményei is vannak: a vetõmagipar koncentrációja, szabályozási terhek, a véletlen jelenlét (Adventitious Presence- AP) és természetesen a finanszírozás terhei.

A vetõmag kereskedelem 1996-ban 30 milliárd US dollár, 2007-ben pedig 36,5 milliárd, a GM vetõmag kereskedelem ebbõl 1996-ban 0,12 milliárd US dollárral részesült, azaz 0,4%-kal, 2007-ben azonban ez az arány 19,2%-ra nõtt.

Annak idején a vetõmag ára csupán a benne rejlõ genetikai tartalomtól függött, a vetõmagos cégeknek csupán azzal kellett számolniuk, hogy mennyire jók a szaporító anyag genetikai tulajdonságai. Napjainkban még két tényezõ van, ami meghatározza a vetõmag árának mértékét. Az egyik a vetõmagkezelés, csávázás, a másik a hozzáadott technológia, a biotechnológia által hozzáadott új tulajdonságok. Attól függõen, hogy egy, vagy több módosított tulajdonsággal rendelkezik a fajta, hogy bizonyos esetekben a hagyományos genetika a vetõmag árának csupán a harmadát teszi ki.

A vetõmag szakma is rengeteget tett azért, hogy minimalizálja a véletlen jelenlét (AP) elõfordulását. A megfelelõ izolációs távolsággal a konvencionális táblák GM-mel történõ szennyezõdését kívánják megakadályozni. Az eszközök, felszerelések GM növények vetése, betakarítása, ápolása utáni tisztítása, a virágzás alatti felügyelet, a laboratóriumi vizsgálatok mind azt a célt szolgálják, hogy a véletlen jelenlétet minél jobban visszaszorítsák.

A vetõmagos cégekre háruló költségek szintén fontosak, minél alacsonyabb az AP határérték, annál nagyobb költségterheket ró a vetõmagos cégekre a betartása. A kis cégek költségei hamarabb növekednek, mint a nagyobb cégeké, ebbõl következik, hogy amennyiben alacsony lesz a határérték, a kisebb cégek kerülnek a fennmaradás határára.

Összefoglalva az ISF szeretné a nemesítõket hozzásegíteni ahhoz, hogy a lehetõ legjobb fajtákat hozhassák létre és ennek egyik módszere a biotechnológia lehet. Az ISF álláspontja az, hogy a „koegzisztencia” tisztán gazdasági kérdés, semmi köze a termék biztonságához azután, hogy a kötelezõ elõírásoknak már megfelelt és forgalomba került. Az ISF a GM fajtákra is úgy tekint mint a konvencionális fajtákra, amennyiben az összes szükséges vizsgálaton megfelelnek. Az ISF azonban elvárja a GM termékek kifejlesztõitõl, hogy bocsássák rendelkezésre azt a technológiát, amellyel ellenõrizhetõ a GM technológiával elõállított termékek esetleges alacsony szintû jelenléte a hagyományos környezetben.

–a. n.–



Hanganyagok, videok és képgalériák a www.agronaplo.hu szakportálon.