Termésbiztonság az eltérõ évjáratokban

Erre számtalan példát említhetnénk, de elég csak a legutóbbi két-három év idõjárási és közgazdasági helyzetének változásait, anomáliáit említeni. Nagyon fontos tehát a kiváló termõképesség szem elõtt tartása mellett a termésbiztonságról is szót ejteni, mely alatt a különbözõ évjáratokban mutatott termésstabilitást értjük.

Azok a gazdálkodók járnak el tehát a legkörültekintõbben, akik a legutóbbi benyomások mellett a korábbi évek hibrid teljesítményeit is számításba veszik. Nagyon fontos szempont ezért, hogy a termelésbe vont hibridekrõl több év tapasztalata is rendelkezésre álljon.

Még inkább megalapozott lesz a döntésünk, ha a vizsgált évek idõjárási körülményei is eltérõek, hiszen ekkor ismerjük meg igazán egy adott hibrid tulajdonságait. Információt kaphatunk róla jó és rossz körülmények között is, láthatjuk, mire számíthatunk ha teljesen mások lesznek a körülmények. Most abban a helyzetben vagyunk, hogy két teljesen eltérõ évjárat tapasztalatait tudhatjuk magunk mögött. A hibridek teljesítményének, tulajdonságainak jobb és pontosabb megismerése szempontjából nevezhetjük ezt akár szerencsés helyzetnek is, hiszen 2007 és 2008 egymástól meglehetõsen különbözõ évek voltak.

A fenti megfontolásból mutatjuk be a Pioneer hibridek teljesítményét két évet egymás mellé téve, hogy jobban érzékelhetõ legyen az új generációs hibridjeink termésbiztonsága. A közölt eredmények tekintetében a független, GOSZ-VSZT Kukorica Posztregisztrációs Kísérletekre hagyatkozunk. Azonban meg kell jegyezni, hogy a többi kísérleti rendszer tendenciái is hasonlóak, bármelyiket is néznénk hasonló következtetésekre jutnánk.

Az 1. számú ábra a FAO 300-as éréscsoport 2007-es eredményeit tartalmazza, majd közvetlenül utána a 2. számú ábrán ugyanez az éréscsoport látható de már a 2008-as teljesítményekkel.

Ha ránézünk a két diagramra az elsõ megállapítás amit tehetünk, hogy 2007-ben az akkori termésszinten nagyobb volt a különbség a hibridek között, különösen nagy volt a különbség – a terméselõny – a Pioneer hibridek javára. A termésben jelentõsen kiugró két hibrid a PR37N01 és a PR37Y12 voltak, az elõnyük 500–1000 kg a fontosabb versenytársakhoz képest. 2008-at tekintve a hibridek közötti különbség már kisebb eltéréseket mutat, a legjobbak között továbbra is ott van azonban a PR37N01 és PR37Y12.

Ha a hibridteljesítményekhez hozzátesszük az aktuális évjárat közgazdasági viszonyainak megfelelõ végtermékárát is, a jövedelemben realizált különbségek még nagyobbak lesznek egy aszályos évet tekintve.

A 3. és 4. számú ábrákon ugyanígy a 2007-es és 2008-as VSZT-GOSZ kísérletek szerepelnek, de már a FAO 400-as csoport hibridjeivel.

A két diagramra ránézve ugyanazt a megállapítást tehetjük, mint az elõbb is: 2007-ben nagyobbak voltak a különbségek a hibridek között, mint 2008-ban. 2007-ben, ebben az éréscsoportban is a Pioneer hibridek szerepeltek a legjobban, a terméselõnyük jelentõs, már tonnákban is mérhetõ. Különösen a PR37F73-at kell kiemelni, hiszen az aszályos évben mutatott kimagasló teljesítménye után a jó évjáratban, 2008-ban, minden hibridet maga mögé utasított. A Magyarországon termelésbe vont hibridek között az éréscsoportjában nincs még egy hozzá hasonlítható kukorica, melynek rekord termõképessége ilyen jó adaptációs tulajdonságokkal párosulna. Az idei évtõl már sztenderd hibridje is az MgSzH fajtaminõsítõ kísérleteinek, magasra téve ezzel a mércét az új fajtajelölteknek.

A két év eredményeinek tükrében nézzük meg, mit is tart tehát fontosnak, merre tart a Pioneer nemesítési irányvonala?

A legfontosabb hibridtulajdonság természetesen a termõképesség, azonban ki kell egészíteni a termésbiztonsággal is. Ez azt jelenti, hogy a hibrid kiváló termõképességét, versenytársaihoz mért terméselõnyét minden körülmények közt megõrzi, akkor is számíthatunk rá, ha mostohábbra fordulnak a körülmények. Adaptációs tulajdonságnak is hívjuk a hibrideknek ezt a tulajdonságát, mely a megváltozott környezeti tényezõkhöz való alkalmazkodóképességet jelenti. Többek között ezért is alapított a Pioneer új nemesítõ és kutató állomást Magyarországon, Hódmezõvásárhelyen, hogy már a nemesítés, tesztelés folyamatában a Kárpát-medencére jellemzõ éghajlattal találkozzanak az új hibridek.

Az elõbb már utaltunk rá, hogy a kukoricatermesztés számára rosszabb évjáratokban a végtermék árak általában magasabbak, mint a mostani sajnálatosan alacsony terményárak. Ennek tükrében talán még jobban érzékelhetõ mennyire fontos a termésbiztonság és adaptációs képesség alapján hibridet választani. A Pioneer új generációs hibridjei már két-három teljesen eltérõ évjáratban bizonyították terméselõnyüket – köszönhetõen kiváló termésbiztonságuknak. Ezekhez a hibridekhez tartozik az elõbbi diagramok kapcsán említett PR37N01, PR37Y12 és PR37F73, valamint a PR38A79, P9400, PR36V52 és a PR35F38.



Kedves Termelõ!

Pioneer hibridek választásával egyben a termésbiztonságot is választja! Hívja területileg illetékes agronómus kollégánkat, aki segít az Ön körülményeihez legjobban illõ hibrid kiválasztásában.

Fábián László

termékmenedzser