Sok, vagy kevés?

2008-ban a Summit-Agro vezette be Magyarországon a páratlan Duo System kukoricatermesztési technológiát. Ennek a kukoricában gyomosító fûfélékre gyakorolt merõben újszerû hatását és kimagasló hatékonyságát már számos cikkben, prospektusban, elõadásban; a legkülönbözõbb médiahordozókon fellelhették már. Egy valamivel azonban még adósai vagyunk a gazdatársadalomnak; és az nem más, mint az ez évi üzemi eredmények (1. és 2. ábra). Természetesen – a teljesség igénye nélkül – szeretnék alapinformációkat adni a cikk címében felvetett kérdések megválaszolásához.

Mielõtt azonban ezeket feltárnám – ezzel is közelebb kerülve a válaszadáshoz – tennék egy fontos és szorosan ide illõ kitérõt. Ez pedig az adott táj – Cegléd környezetének – kukoricatermesztését leginkább befolyásoló gyomnövényeinek közlése. Ennek aktualitását – a Duo System kukoricatermesztési technológia bevezetésén túl – az is indokolja, hogy most zajlik az ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezés. Cegléd ebbõl a szempontból kedvezõ környezetben helyezkedik el, ugyanis Ceglédbercel és Abony is felvételezési helyszínek.

(Pest megye dél-keleti szegletének 3 felvételezési helyszínét – Ceglédbercel, Abony, Jászkarajenõ – a 2007/2008-as felvételi idõszakban nekem állt módomban felvételeznem.) Mind a bemutatóhoz, mind pedig az üzemi területhez Ceglédbercel esik közelebb, ráadásul a gyomflórája is jobban reprezentálja Cegléd határát; köszönhetõ ez az azonos talajtípusnak. Az további négy táblázat Ceglédbercel vizsgált területének három legfontosabb kukorica gyomnövényének borítási százalékát mutatja.

A grafikonok elemzése során talán a leginkább szembetûnõ, hogy minden esztendõ, minden aszpektusában a legdominánsabb kukorica gyomnövény az évelõ fenyércirok! Borítása ráadásul a vegetáció során erõsödõ tendenciájú (2007: 18% ->21%, 2008: 11% ->15%). Az idei esztendõben ráadásul a kukorica generatív differenciálódásának idõszakában a három uralkodó gyomnövény fûféle egyszikû növény volt! Látható tehát, hogy a térség kukorica gyomirtását leginkább a domináns évelõ fenyércirokra és a magról kelõ egyszikûekre együttesen hatékony gyomirtási eljárások határozzák meg. (Mindazonáltal a kétszikûek elleni védekezést döntõen a magról kelõ T4-es gyomnövények befolyásolják.) Mindez azért nehezíti hagyományos árukukoricákban az eredményes beavatkozásokat, mert a hatóanyagcsoportok közül nincs olyan, ami egyszerre alkalmas lenne a két probléma egyidejû felszámolására! (A szulfonil-karbamidok valamelyest alkalmasak az évelõ fenyércirok lokalizálására, de a gyökérváltás környéki magról kelõ egyszikûek már nem/kevésbé érzékenyek a hatóanyag- csoportra. Ráadásul az ide tartozó herbicidek nem pusztítják a tárgyévi újrahajtást is eredményezõ alvórügyeket. Egy másik hatóanyagcsoport – a triketonok – képesek a fejlett magról kelõ fûfélék zömét kontrollálni; de az évelõ egyszikû növényeken a hatás csak átmeneti, így az ide vonatkozó hatás is korlátozott.) A Duo System technológia, és annak rugalmassága adja az elsõ teljes körû megoldást a kukoricatábláink egyszikûek elleni hatékony és tartós mentesítésére!

Ezen kitérõ után térjünk vissza a felvetett kérdésünkhöz, miszerint sok-e, vagy kevés-e a jelzett hozam?

Mindenféleképpen segíti a válaszadást, amennyiben az alábbi információk közül minél többet tudunk beszerezni, majd objektíven összevetni.

Ezek közül a legmeghatározóbbak:

• talajtípus összevethetõsége

• elõvetemény hatás és az ebbõl származtatható esetleges herbicid hatás,

• tápanyag-gondoskodás,

• biotikus és abiotikus termést korlátozó tényezõk (pl. gyomviszonyok, talajtömörödöttség…),

• meteorológiai feltételek,

• géppark, gépkapacitás és az ezekbõl származtatható idõzítések (pl. vetésidõ és körülményei, ápolási beavatkozások ideje és körülményei…),

• táblaméret,

• FAO szám.



Nézzük elõször az elsõ kérdéshez tartozó alapadatokat. (Nettó 8,5 t/ha kukorica hozam cv. 11 t/ha.) Mindkét eredmény Cegléd azonos talajtípusú – mészlepedékes csernozjom – határából származik és természetesen a vetett hibrid is azonos: ES Ultrafox Duo.

Összevethetõek az állományok évjárathatását befolyásoló meteorológiai tényezõk is, a földrajzi közelség miatt (4 km), sõt még a tápanyagellátásuk is.

Ezen túlmenõen pedig minden más adottság, személy és paraméter különbözik.

A különbözõségek abból adódnak, hogy a magasabb hozamot a hibrid egy fajtasorban érte el, ahol a talaj kultúrállapota kedvezõ volt, a környezõ tájnál kedvezõbb gyomtársulással és gyomnyomással. Az elõvetemény õszi búza volt, melynek gyomirtása során utóveteményre gyakorolt káros hatással nem kellett számolni. A vegetációban „vis maior” nem befolyásolta a hibrid életciklusát, minden beavatkozás és input idõben és okszerûen érkezett. Ebben az esetben az ES Ultrafox Duo a meglévõ terméspotenciáljának bemutatására és teljes kibontására alkalmas közegben növekedhetett, így az eredmény sem volt meglepõ (nettó 10,98 t/ha). Természetesen a láthatóan nagy terméseltérés miatt, kardinális különbségeknek és eltéréseknek is kellett (illett) lenniük.

Jelentõs – hozamot befolyásoló – eltérés volt, hogy a szerényebb eredmény, évelõ fenyércirokkal erõsen fertõzött, nehezen felszedett cukorrépa utóveteményeként lett betakarítva. Itt minimum három termésdepressziót okozó hatás konstellációja már a tábla kiválasztása során „sújtja” az utóveteményt. Ebben az esetben sem kellett azonban éven túlnyúló gyomirtó szer hatással számolni. A cukorrépa utóveteményre gyakorolt terméselvonó hatása 20–25% is lehet, de az érzékenyebb kukoricánál akár 30% hozamcsökkenést is elõidézhet ez az egy esemény. Extrém esetben – azokban az években, amikor a cukorrépát „bányászni kell/kellett” a csapadékosra fordult idõjárás végett – az erõteljes talajroncsolás addittiv hatása miatt az utóvetemények terméscsökkenése a 40%-ot is elérhette. Erre rakódott rá a tájegységre oly jellemzõ évelõ fenyércirok robosztus, fojtogató jelenléte is. Ezek után – amennyiben a többi vizsgált paraméter azonos is lenne – már látható, hogy a hozameltérések elkerülhetetlenek. Ebben az esetben a termõterületek több nagyságrendbeli eltérése is torzít, ugyanis a fajtasorban a hibrid tenyészterülete 0,1 ha volt (eredmény: 10,98 t/ha); míg az üzemi terület 46 ha-os táblarész volt (eredmény: 8,52 t/ha). Azért, hogy a feltett kérdésre még inkább pontos és megnyugtató választ adhassunk érdemes az ismert eredményeket, adatokat más „tükör” elõtt is megvizsgálni. Ezért az azonos, de hosszú évek óta javuló kultúrállapotú táblarészben termesztett azonos FAO számú martonvásári hibrid teljesítményét is érdemes vizsgálni. (Ez jelen esetben azért szerencsés lehetõség, mert a jelzett hibrid a fajtasorban is szerepelt; így a tájegységre jellemzõ genetikai potenciálját szintén bemutathatta. Eredmények: azonos FAO számú martonvásári hibrid 9,53 t/ha, ES Ultrafox Duo 10,98 t/ha, fajtasor átlag 10,24 t/ha.) Az üzemi összevethetõséget a közel azonos FAO számok és területnagyságok könnyítik. Az azonos FAO számú martonvásári hibrid 50 ha-on, õszi búza elõvetemény után, perzisztáló herbicid hatástól mentes környezetben, a termõtájra jellemzõen átlagos gyomviszonyok mellett 9,61 t/ha nettó terméseredményt produkált.

Végezetül a vidék betakarítási eredményei:

1. évelõ fenyércirokkal erõsen fertõzött táblák átlaga (n=11) a fenyércirok ellen hatástalanságot mutató herbicides kezelések után: nettó 3,71 t/ha!

2. évelõ fenyércirokkal erõsen fertõzött táblák átlaga (n=17) a fenyércirok ellen üzemileg elfogadható herbicides kezelések után: nettó 7,89 t/ha.

3. évelõ fenyércirokkal alig fertõzött táblák átlaga (n=7) herbicides kezelések után: nettó 10,82 t/ha!



Ezen kiegészítõ – orientáló – eredmények megismerése után válik láthatóvá, hogy az ES Ultrafox Duo nagyon szorongatott körülmények közepette is meghaladta a tájegységben az évelõ fenyércirokkal erõsen fertõzött üzemi táblában a hagyományos hibrid + herbicid kombinációk termésátlagát! Ezen felül a genetikai potenciálja is kissé magasabb, mint a vizsgált hibridek átlaga. Sõt! A technológiában a fenyércirok terméselvonó hatása – óriási tömege ellenére – alig mutatható ki, ugyanis a fajtasori eredményt (10,98 t/ha) összevetve az üzemi átlaggal (8,52 t/ha) – az eltérés 29% – és ez megközelíti a cukorrépa önmagában okozott terméselvonó hatását. Mindezek mellett pedig a Duo System technológia az egyetlen, mely kukoricában az évelõ fenyércirok alvórügyeit is pusztítva valóban eredményesen mentesíti a területet!

Ezek alapján mindenki tud véleményt alkotni és felelni a címben feltett kérdésre.

További információk: Szabó Roland

www.summit-agro.hu