Napraforgó kísérleti eredményeink legfontosabb tanulságai 2008-ban

A „harmonizált” vagy „egységes” jelzõ arra utal, hogy teljesen azonos fajtasorokat, azonos „check-hibrideket” vetettünk, azonosak voltak a legjellemzõbb versenytárs hibridek. Ezen túlmenõen azonos megfigyelési- és mérési módszereket követtünk, sõt, az adatok rögzítésére teljesen azonos adattáblázatokat küldtünk szét a magyar, a szlovák és a román fejlesztõ kollégáknak. Az adatok feldolgozása ugyancsak azonos értékelési módszerek szerint történt, és hála központi adat-koordinátorunknak, az adatbázisba már csak az elõírt statisztikai próbák alapján megfelelõnek ítélt kísérleti adatok kerülhettek, az adatbázisból pedig az egységes termõtájakra, biozónákra vonatkoztatott eredménytáblázatok, grafikonok születtek. Nagy elõrelépés ez, hisz végre elértük, hogy az egyes országokénál gazdagabb, megbízhatóbb adatokkal dolgozhatunk, és így egyik fõ feladatunkat: a minél pontosabb és sokoldalúbb termékpozicionálást magasabb színvonalon teljesíthetjük.

Visszatekintve az évjáratra, azt kell mondanunk, hogy jó évünk volt, de azt is tudni és érezni lehetett, hogy a napraforgó reakciója a csapadékosabb viszonyokra nem ugyanolyan, mint a kukoricáé. Míg a kukorica a 2008-as csapadékos évben rekorderedményeket ért el, és nem voltak ritkák a 13–14 t/ha-os termések üzemi táblákon sem, és a tavalyi aszályos évhez viszonyítva csaknem megduplázódott a termés, vagy legalábbis 40%-kal nagyobb lett a tavalyinál, addig a napraforgó csak jóval kisebb növekedést mutatott fel. Igaz ugyan, hogy az országos átlag (2,55 t/ha!) így is rekord lett – nemcsak magyar. de európai vonatkozásban is! – ez mindössze 24%-os növekedés a 2007. évihez hasonlítva. Az ok a napraforgó élettanában és betegségekre való hajlamában keresendõ, hisz könnyû belátni, hogy a csapadékos-párás viszonyok – megfelelõ meleggel párosulva – a gombás megbetegedések fellépésének, a fertõzési gyakoriság növekedésének, a fertõzés súlyosbodásának kedvez. A gyakoribb esõket, magas hõmérsékleteket csak tetézték a gyakori szélviharok, melyek az ország egyes részein – különösen a nyugati, dél-nyugati országrészeken, Zalában – Baranyában súlyos dõléseket, szártöréseket okoztak. S míg szegény gazdák mérgelõdtek, vagy csalódtak, addig mi, fejlesztõk ezeket az eseményeket úgy fogtuk fel, mint újabb információs lehetõséget, amibõl újra tanulhatunk, amibõl újabb következtetéseket kell levonnunk.

Egyrészt több hibridrõl megtudtuk, hogy a szár- és gyökérrendszere gyengébb az elvártnál vagy a többiekénél, másrészt éppen az ilyen problémák világítanak rá a termesztéstechnológia fontosságára, a helyes tápanyag-visszapótlásra, a szakszerû talajmûvelésre, az optimális vetésidõk és tõszámok alkalmazására, a gombaölõ-szeres kezelések és a deszikkálás szakszerû és idõbeni elvégzésének fontosságára. Szinte törvényszerû, hogy minden év más, minden év hoz valami váratlant, s szinte biztos, hogy minden rossz következmény hozzásegít a jövõben alkalmazandó jó következtetések levonására. Ebben az évben tehát arra, hogy a termesztés sikerének ugyan rendkívül fontos eleme a hibrid, s annak meghatározó tulajdonsága a termõképesség, azonban az állandóan változó környezeti hatások kivédésében rendkívül fontos a termés biztonságát meghatározó ellenálló-képesség, stabilitás és a minden technológiai elemre kiterjedõ gondos agrotechnika.

S ha ebbõl az aspektusból értékeljük hibridjeinket, – több eltérõ jellegû kísérleti évet tudva magunk mögött! – elmondhatjuk, hogy igen, a DK napraforgó hibridek ebben erõsek: egészségesebbek, ellenállóbbak, az évjárati hatásokhoz jobban alkalmazkodók, tehát stabilak, ami a termesztõ számára a legfontosabb.

Kísérleti hálózatunkról annyit, hogy Magyarországon összesen 35, Szlovákiában 14, Ny-Romániában ugyancsak 14 üzemi fejlesztési – ún. „fact” kísérletet vetettünk. Ezeket egészítették ki a kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek: Magyarországon 8, Romániában 2, valamint a csak Magyarországon beállított agrotechnikai (vetésidõ, tõszám, érésdinamikai, fungicides és gyomirtási) kísérleteink. A kísérletek termésszintje 4,2 t/ha körül alakult, ami nagyon szép eredménynek számít. A kevésbé fertõzött területeken elértünk 5 t/ha-os hibridteljesítményt is, sõt elõfordult 5 t feletti kísérleti átlag is (Ászár!).

Ugyanakkor a nagy fertõzési nyomásnak (elsõsorban a Sclerotiniás szárfertõzés okozott károkat!) és a szélviharoknak kitett területeken elõfordultak 1t körüli, vagy értékelhetetlen termések is a nagyfokú dõlés következtében.

Portfoliónk hibridjei idén is kiemelkedõ teljesítményt értek el.

Rövid összegzés

A PIKASOL – portfoliónk bázishibridje, idén is remekelt, és a nagyon erõs mezõny egyik legjobbja volt. Stabilitása újra beigazolódott, amit a check-hibridek azonos teljesítménye, a kiterjedt kísérleti hálózatban elért állandó vezetõ pozíciói, évjárat-stabilitását pedig az immáron 3. éve a legjobb 1. és 2. helyezés bizonyít. A kiváló termés természetesen már „eredõje” annak a sok hasznos és értékes tulajdonságnak, amirõl a PIKASOL esetében újra meggyõzõdhettünk. Újra örülhettünk kiváló megtermékenyülésének, ellenálló-képességének, szárszilárdságának, gyors korai fejlõdésének, és nem utolsó sorban kiegyenlítettségének, szép szabályos növényeinek. Biztosak vagyunk abban, hogy a PIKASOL-ban senki sem fog csalatkozni.

A RUMBASOL OR – legnagyobb erõssége a kiemekedõ ellenállóképesség a betegségekkel szemben. Idén is elsõ helyen végzett a legfertõzöttebb kísérletekben is, és most már az OR változat a szádor ellen is ellenállóságot biztosít. Magas termete ellenére stabil és erõs a szára, dõlést egyáltalán nem tapasztaltunk. Ugyancsak kiemelendõen magas az olajtartalma, mely több évre visszatekintve is a legjobb olajtermések elérését teszi lehetõvé. Tavasszal a legjobban indul, nagyon széles a vetésidõ-optimuma, a különbözõ tõszámokat is jól tolerálja. S bár a tenyészidõ végén nem mondhatjuk el róla, hogy a legszebb hibrid – visszanyakló tányérja miatt – de azt igen, hogy az egyik legmegbízhatóbb és legjobban teljesítõ hibridünk!

A RIGASOL PR – „meglett” kora ellenére is az egyik legkedveltebb hibridünk. Minden termelõ megtapasztalhatta már értékeit, a kimagasló alkalmazkodóképességét, igénytelenségét, a jó viszonyok meghálálását, páratlan stabilitását, szép kaszattermését, koraiságát. A hazánkénál melegebb, szádorral fertõzött hatalmas területeken (Ukrajnában, Romániában, Bulgáriában) máig a legkeresettebb hibridek egyike.

Az ULTRASOL magas olajsavas napraforgó hibridünk, mely tavaly váltotta Franciaországban is az addig piacvezetõ AURASOL-t. Az AURASOL-nál lényegesen nagyobb termõképességû hibrid már az új generációs hibrideket képviseli, mely a már említett nagy termõképességben, a kiváló ellenálló képességben nyilvánul meg. Középérésû, magas, nagyon szép kiállású növény, mely kiváló olajtartalom mellett az elvárt 85%-os olajsavszintet garantáltan produkálja. Eddigi méréseink szerint ez az érték 85–87% körül alakul. Idei szárdõléses tapasztalataink ismeretében azt ajánljuk, hogy a gyökérrendszer kellõ megerõsödése érdekében végezzünk altalajlazítást, készítsünk egyenletes magágyat, ne vessünk túl korán, és a termõtõszám semmiképpen ne legyen több 50 000-nél hektáronként. Kerüljük az egyoldalú N mûtrágyázást, melléje adjunk P-t és K-ot is a gyökér és a szár megerõsítésére, mely mellesleg az olajképzést és a szárazságtûrést is elõsegíti.

A DKF3333 ugyancsak a magas olajsavas hibridek csoportjába tartozik, és tovább erõsíti azt. Idén vizsgáltuk elõször üzemi kísérleteinkben, és nagy megelégedésünkre szolgál, hogy termelõ partnereink már a jövõ évi vetéseikben kipróbálhatják. Termõképességben az ULTRASOL szintjén van, ugyanolyan jól ellenáll a betegségeknek, sõt! Ez már a Plasmopara mind a 8 ismert rassza ellen védelmet nyújt, a Sclerotiniával szembeni toleranciája is kiemelkedõ. És ami még tovább erõsíti, az a legjobbakéval vetekedõ, vagy azokét túlszárnyaló olajsavtartalom, mely értékben 88–90%-ot jelent.

Összességében elmondható tehát, hogy hibridjeink egy versenyképes, erõs portfoliót alkotnak. Mindemellett rendelkezünk szép számú agrotechnikai kísérleti eredménnyel, melyek elõsegítik, hogy fajtára szabott technológiákat javasoljunk. Meggyõzõdésünk, hogy a napraforgó esetében hatványozottabban, mint más kultúráknál, a genetika és az agrotechnika együttes fejlesztése és összhangja hozhat csak kiemelkedõ eredményeket. Ennek kapcsán pedig bátran leszögezhetjük, hogy a DK hibridek mindkét oldalról rendelkeznek a legjobb értékekkel és ismeretekkel.

Dr. Kiss Erzsébet

napraforgó project felelõs

Monsanto, Magyarország