Permetezõgépek felkészítése az idényre

Az idény elõtti felkészítés során az elsõ feladat a gép alapos átvizsgálása. A hibák jelentõs része szemrevételezéssel is megállapítható. Ellenõrizni kell az alváz, futómû, kardántengely, permetlétartály, abroncsok, tömlõk és csatlakozók épségét. Az üvegszállal erõsített poliészter tartályoknál a kisebb hibák ragasztással viszonylag egyszerûen javíthatók, a polietilén tartályok sérülései azonban csak megfelelõ felkészültséggel, hegesztéssel szüntethetõk meg. Fontos feladat a szivattyú, ventilátor, permetlétartály, szórókeret rögzítésének ellenõrzése, mivel a fellazult részegységek komoly meghibásodást okozhatnak. Az esetleg hiányzó kötõelemeket pótolni kell, a csavarokat, anyákat meg kell húzni. Az elöregedett tömlõket, tömítéseket célszerû kicserélni, mert ezek idény közben kiszakadhatnak, és akkor ez már a bosszúság mellett idõkieséssel jár. Meg kell vizsgálni a szûrõk állapotát (1. ábra), ellenõrizni kell, és szükség esetén cserélni a manométert, ha mutatója nem tért vissza „0” helyzetbe, vagy nyomásváltozás hatására nem mozdul a mutató.

Szántóföldi szórókereten ellenõrizni kell, hogy nincsenek-e deformációk, repedések, vagy törések. A kerettagoknak kitérés után azonnal vissza kell az eredeti helyzetbe térniük. A szórókeret nyitásának-zárásának, valamint emelésének és süllyesztésének akadálymentesen kell végbemennie. Hidraulikus mûködtetés esetén a rendszer tömítettségét, a mozgatás egyenletességét, a véghelyzetek biztonságos elérését kell ellenõrizni. Fontos, hogy a talajjal párhuzamos helyzet biztosítható legyen, mivel ez a megfelelõ keresztirányú szórásegyenletesség feltétele. A keret javítása történhet egyengetéssel, hegesztéssel, vagy egyes elemek cseréjével, házilag azonban csak megfelelõ felkészültség esetén végezhetõ el, általában szakmûhely igénybevétele szükséges.

Légszállításos permetezõgépeknél a ventilátor épségét, a lapátokat, a burkolatokat, a fokozatkapcsoló mûködését kell ellenõrizni.

A külsõ átvizsgálás és a szemrevételezéssel is megállapítható hibák elhárítása után kerülhet sor a próbaüzemeltetésre. Elõtte azonban még a hajtómûveknél (szivattyú, ventilátor) meg kell vizsgálni, hogy nincs-e olajszivárgás, ha van, akkor annak okát meg kell állapítani, és hibát megfelelõ módon (például tömítéscserével) meg kell szüntetni. A hajtómûvekben ellenõrizni kell az olajszintet (2. ábra), szükség esetén a cserét, vagy az utántöltést el kell végezni.

Az olajcserék szükségességérõl, az alkalmazható olajféleségekrõl, a szükséges mennyiségrõl a kezelési utasításból tájékozódhatunk. A szivattyún lévõ nyomáskiegyenlítõ tartályban biztosítani kell az elõírásnak megfelelõ levegõnyomást. Ha ez nem lehetséges, akkor ellenõrizni kell a légüst membránjának és szelepének épségét, szükség esetén cserélni kell a sérült alkatrészeket.

A permetlétartályba a kipróbáláshoz szükséges mennyiségû (mérettõl függõen 100–300 dm3) vizet kell tölteni. Célszerû a nyomást a minimális értékre beállítani, a szórószerkezetet lezárni, a ventilátort kikapcsolni. A gépnek a hajtás bekapcsolása után nyugodtan, egyenletesen, rezgésmentesen kell mûködnie. Ha rendellenességet tapasztalunk, azonnal le kell állni, a hibát meg kell keresni, és ki kell küszöbölni. Ellenõrizni kell, hogy nincs-e valahol folyás vagy csepegés. A permetlé- tartályban megfigyelhetõ a keverõ berendezés mûködése, és a visszafolyó ágon áramló folyadék. A gép megfelelõ mûködése esetén a nyomás az üzemi értékre növelhetõ.

Ha a nyomás nem éri el a kívánt értéket, a próbaüzemet meg kell szakítani, és ellenõrizni kell a nyomásszabályozót, mert ez is lehet az elégtelen nyomás oka, majd a szivattyút kell megvizsgálni. A hibát membránszivattyúnál leggyakrabban membránszakadás, dugattyús szivattyúnál a karmantyúkopások vagy a szelep fennakadása, illetve törése okozza. Membránszakadás esetén a permetlé a hajtómûbe kerül, ezért a javítás során a korrózió megakadályozása érdekében, a hajtómûvet alaposan meg kell tisztítani és megfelelõ minõségû és mennyiségû olajjal fel kell tölteni. A szivattyú állapotát a szállított folyadék mennyiségének meghatározásával kell ellenõrizni. A szórófejekhez, a keverõ berendezéshez és a visszafolyóhoz vezetõ tömlõket leszerelve az összes folyadékot ismert térfogatú edényben (például hordóban) kell felfogni. Mérni kell az edény megteléséig eltelt idõt. Akkor megfelelõ a szivattyú állapota, ha a mért folyadékszállítás nem kevesebb, mint a névleges gyári érték 90%-a. A szivattyú felújítása megfelelõ felkészültség esetén történhet házilag, vagy szakmûhelyben, végsõ esetben új szivattyú beépítése válhat szükségessé.

A manométer, szabályozó armatúra és a szivattyú ellenõrzése után kerülhet sor a szórószerkezet bekapcsolására. A szórás kikapcsolása után csepegés nem jelentkezhet, a permetlé áramnak pillanatszerûen kell megszûnnie. Utólagos csepegés esetén a visszacsapó szelepeket meg kell vizsgálni, meg kell tisztítani, és szükség esetén a membránokat, vagy rúgókat ki kell cserélni. Több fúvóka befogadására alkalmas, illetve elzárható szórófejeknél vizsgálni kell a különbözõ helyzetekben a mûködést, illetve az elzárhatóságot. A kopott, sérült fúvókákat feltétlenül ki kell cserélni. Ezek nemcsak a szükségesnél több folyadékot bocsátanak ki, hanem egyenlõtlen eloszlást okoznak és a cseppek is durvábbak lesznek. A fúvókák állapota az egy perc alatt kiáramló folyadék mennyiségének mérésével ellenõrizhetõ. A folyadék mennyisége mérõhengerben, vagy mérlegen meghatározható (3. ábra).

A kapott értékeket az adott fúvóka névleges szállítási teljesítményével kell összevetni. Ezt a kezelési utasítás táblázatosan tartalmazza, de ezek az adatok rendszerint a gépen is megtalálhatók matrica formájában. Ha a mért értékek a névleges, gyári adattól 10%-nál nagyobb mértékben eltérnek, akkor a fúvókákat ki kell cserélni. Általában a fúvókák kopása egyszerre történik, tehát cseréjüket is egyidejûleg kell végrehajtani. Feltétlenül jó minõségû, precíziós fúvókákat építsünk be, mert csak ezek biztosítanak pontos adagolást, egyenletes eloszlást és megfelelõ cseppképzést.

A permetezõgépet az álló helyzetben végzett ellenõrzés után haladás közben is ki kell próbálni. Ilyenkor fedezhetõk fel az álló helyzetben nem észlelhetõ hibák. A szokásos terepviszonyok és munkasebesség mellett nem engedhetõk meg nagyobb keretlengések, a kitért kerettagoknak gyorsan, de csillapítva kell az eredeti helyzetbe visszatérniük.

A permetezõgép ellenõrzésével egy idõben elvégezhetõ az elsõ munkákhoz szükséges beállítás is. Az alkalmazandó fúvókák méretét az üzemi nyomás függvényében az adagolási táblázatból határozhatjuk meg. Ültetvény permetezõknél a szórófejeket illetve a légterelõket a növényzet elhelyezkedésének megfelelõen kell beállítani úgy, hogy a cseppek közvetlenül a célfelületre jussanak, és elkerülhetõ legyen a permetlé talajra rakódása, elsodródása, vagy elpárolgása.

A gép beállítása után tiszta vízzel célszerû próbapermetezést végezni, amelynek során meghatározott mennyiségû vizet kell ismert távolságon belül kiszórni. Számítással lehet ellenõrizni, hogy elértük-e a kívánt fajlagos szórásmennyiséget. Ha nem, akkor elsõsorban a munkasebesség megváltoztatásával célszerû a szükséges módosítást végrehajtani.

Dr. Dimitrievits György