III. Magyar Növényorvos Nap

Az évente megrendezett Növényorvos Nap a tapasztalatszerzést is szolgálja, hiszen a mai, rendkívül nehéz helyzetben a helyes döntések meghozatalához elengedhetetlen a kellõ információ. A kamara ez évi rendezvényén elõtérbe kerültek a növényvédelmet érintõ jogszabályi változások. Megnyitó beszédében Kárpátiné dr. Gyõrffy Katalin fõtitkár a határozott és egységes együttmûködés szükségességét hangsúlyozta annak érdekében, hogy felkészülten érje a tagságot a várható európai uniós új szabályozás. Fenn áll a veszélye ugyanis annak, hogy a tervezett új szabályozás nem kellõen szolgálja a magyar és a 25-ök élelmiszereinek, mezõgazdasági termékeinek versenyképességét.

A szakembereknek már eddig is jelentõs gondot okozott az, hogy az uniós csatlakozásunk óta 308 készítményt vontak ki és 187 új terméket engedélyeztek (MgSzH Központ adatai). Ennek alapján fokozottan szükséges a döntéshozók figyelmének felhívása a várható következményekre. Elõfordulhat ugyanis, hogy egy-egy károsítóval szemben nem lesz lehetõség az eredményes védekezésre, ahogy például ez évben ezt a pocokinvázió is jelezte.

A hatásos, biztonságos és környezetkímélõ növényvédelem csak szakmai összefogással valósulhat meg, melynek érdekében tervezik, hogy a következõ esztendõre minden megyei kamara rendelkezik majd elõrejelzõ készülékkel s adatszolgáltatással, amellyel egymás munkáját is segítik.

A növényvédõ szerek engedélyezésével kapcsolatosan a tervezett változások legsúlyosabb elemeire hívta fel a figyelmet Dr. Tõkés Gábor engedélyezési szakértõ, aki elõadásában szólt arról, hogy a hazai hatóság szakemberei, a mezõgazdasági termelõk és a növényvédõ szer gyártók is egyetértenek abban, miszerint a tervezetnek rendkívül káros következményei lesznek – vagyis a legfontosabb érdekelt felek egy véleményen vannak a tervezet lényeges elemeinek elutasításában.

A minden tudományos alapot nélkülözõ hármas zónarendszer és az ezen alapuló kötelezõ kölcsönös elismerés bevezetésével megfosztja a tagállamokat az optimális és az adott körülményekhez igazodó növényvédelmi technológiák engedélyezésének lehetõségétõl. Az éghajlati viszonyok, mezõgazdasági technológiák, fajták, károsítóhelyzet és a növényvédõ szerek felhasználásának kultúrája olyannyira eltérõek az egy zónába sorolt országokban, hogy ez a rendszer nem biztosítja a biztonságos, kellõen hatékony, de a legkisebb szükséges vegyszerterheléssel járó technológiák kidolgozását.

Az új szabályozás másik fontos eleme még súlyosabb hatással lesz a növényvédelmi szakmára és a termelõkre nézve. Az úgynevezett kizáró (cut off) kritériumok alapján a készítmények jelentõs részét kell majd visszavonni. A következmény európai szinten a termések jelentõs visszaesése, a jövelmezõség és az európai mezõgazdaság versenyképességének romlása lehet. Természetesen az EU-n kívüli országok továbbra is használhatnák a nálunk betiltott szereket, és az import tolerancia határérték el nem érése esetén a kezelt terményeket is behozhatnák, ami egyértelmû versenyhátrány az EU termelõinek.

A helyettesítõ rendszert elsõsorban a környezetvédõ csoportok támogatásának megnyerése érdekében alkották, de sajnálatos módon ennek környezetre gyakorolt hatása elhanyagolható lesz, miközben komolyabb problémákat generál. Az azonos károsító ellen hatékony növényvédõ szer hatóanyag számának csökkenése a rezisztencia-veszélyt fokozza, vagyis a károsítók ellenálló képességének növekedését idézi elõ. Az esetlegesen monopol helyzetbe kerülõ anyagok esetében az árak drasztikus emelkedésével is kell számolni.

A Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamarának az új uniós növényvédelmi szabályozással kapcsolatban megtett lépéseirõl Dr. Vályi István elnök beszámolóját hallhatták az érdeklõdõk. A konkrétumok felsorolása bizonyította, hogy a kamara milyen fontosnak ítéli a szakma véleményét és érdekképviseletét, illetve milyen elengedhetetlennek tartja az állandó szoros kapcsolatot az EP képviselõkkel és a hazai döntéshozókkal.

Az 5. országos szántóföldi gyomfelvételezés tapasztalatairól Dr. Dancza István számolt be a nagyszámú érdeklõdõnek. Az elõzõ (mintegy tíz évvel ezelõtti) gyomfelvételezés óta rendkívül jelentõs átalakulások történtek a mezõgazdaságban. A privatizációval, kárpótlással megtörtént a földterületek tulajdonviszonyi átrendezõdése, megnõtt a kisebb területeken gazdálkodók száma és az általuk mûvelt területek nagysága. A vegyszeres gyomirtás területcsökkenése szintén fontos szerepet játszott egyes gyomfajok felszaporodásában. Az adatok teljes elemzése csak az adatbázis minõségi ellenõrzését követõen valósul meg 2009-ben.

A 3. Magyar Növényorvos Nap rendezvényérõl természetesen a kitüntetések átadása sem maradhatott el, amelyet a büfét követõen szakmai elõadások követtek: különös tekintettel a kukoricabogár kártételének kimutatására, illetve a védekezés gyakorlati tapasztalataira; az alma molykártevõi ellen alkalmazott légtértelítéses védekezésrõl – záróelõadásként pedig a Növényorvos és a FEOR-szám címmel kaphattak aktuális információt a megjelentek.

A jól sikerült összejövetelen ismét megfogalmazódott, hogy a növényvédõs társadalomnak hallatnia kell hangját annak érdekében, hogy egészséges élelmiszer kerüljön mindannyiunk asztalára.

Keresztes Júlia