Hitel-, bankgarancia-, lízing- és faktoring szerzõdésekhez nyújtott kezességvállalás – ez az, amit kínál ügyfeleinek az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA). Minderre azért van nagy szükség, mert a tapasztalatok szerint az agrárium kis- és középvállalkozásai nehezen tartanak lépést a multinacionális cégekkel, s esetükben általános probléma, hogy nincs elegendõ fedezetük a hiteligényléshez. Az agráriumban szembe kell nézni a szezonalitással is, ami miatt a költségek és a bevételek év közben változnak, ezzel likviditási problémát okozva.
Ez évtõl megújult formában, pénzügyi vállalkozásként tevékenykedik az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány. Ennek nemcsak a társaság saját mûködése szempontjából van jelentõsége, hanem az ügyfelek, azaz a tervezett projektjeikhez finanszírozási lehetõséget keresõ mezõgazdasági termelõk számára is fontos. Ez évtõl azonban az eddigieknél is érdemesebb megkérdezni esetleges ajánlatairól az alapítványt azoknak, akik hitelhez, bankgaranciához, lízinghez, illetve faktoring szerzõdésekhez van szükségük további fedezetre, hiszen ezekhez nyújt kezességvállalást a társaság. Az alapítvány 2007-ben hozta létre az AVHA Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t, amely kiegészítõ tanácsadási szolgáltatással segíti a vállalkozókat a vissza nem térítendõ támogatások és más pénzügyi források elérésében, majd a késõbbiekben racionális felhasználásában, s nem utolsó sorban a gördülékeny ügymenet kialakításában – tudtuk meg Ulrich Anikótól. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezetõje hozzátette: a lényeg tehát, hogy pénzügyi és szakmai segítséget nyújtanak az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében finanszírozott vidékfejlesztési projektek megvalósításához.
Nem könnyû a pályáztatásban és a forrásszerzésben kevésbé jártas gazdálkodóknak kiigazodniuk az elérhetõ pályázati, illetve más különbözõ forrásszerzési lehetõség között. Nehezen tudják kiválasztani a vállalkozók a nekik legkedvezõbb konstrukciót és a megfelelõ forrásokat. Mindezt megfejeli, hogy a tájékoztatás nem elég széles körû, ezért az információhiány általánosnak mondható – magyarázta az ügyvezetõ, aki szerint a vállalkozásoktól nem is várható, hogy akár a támogatások, akár a hitelek közül maguk válasszák ki a számukra legideálisabbat.
A kezességet a hitelfelvevõk közül leggyakrabban azok kérik, akik a termelési feladatok elvégzéséhez igényeltek forgóeszköz-, illetve forgóeszköz típusú kölcsönt, legyen szó folyószámla-, forgóeszköz- vagy úgynevezett rulírozó hitelrõl. Második helyen az épület-, építmény- és ingatlan-beruházásokhoz kért kölcsönök mellé nyújtott kezességvállalás van a népszerûségi listán, ezt is meglehetõsen gyakran veszik igénybe a vállalkozók. Valamivel kevesebb a gépberuházási hitelekhez, illetve a vidéki szolgáltatások létesítéséhez igényelt kezességi kérelem.
Elsõsorban a nyugat-magyarországi térségben és a fõváros közelében valósítanak meg nagyobb költségvetésû, komolyabb beruházásokat a gazdálkodók hitelgarancia segítségével, a kisebb hitelekhez kapcsolódó kezességvállalási kérelmek pedig a mezõgazdasági hagyományokkal rendelkezõ, hátrányosabb helyzetû térségekbõl érkeznek nagyobb számban. A legtöbb ilyen kérelmezõ Bács-Kiskun megyében tevékenykedik, majd a sorban Békés, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdálkodói szerepelnek, szinte azonos mennyiségû igényléssel. A legkevésbé aktívak pedig Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád és Vas megye agráriumának szereplõi.
A hitelgarancia intézményét mind többen ismerik. Jó jel, hogy a régi ügyfelek visszatérnek az alapítványhoz, és más esetekben, más célra újra kérnek segítséget a finanszírozásban. A leggyakrabban akkor vállal szerepet az alapítvány a mezõgazdasági projektek megvalósításában, ha a vállalkozónak van konkrét elképzelése és kidolgozott terve, amelynek valóra váltásához hitelkérelmet nyújt be a kereskedelmi bankok valamelyikéhez. Sokan ilyenkor szembesülnek azzal, hogy nem tudnak elegendõ biztosítékot adni a hitelkérelemhez, és ennek kapcsán fordulnak az alapítványhoz kiegészítõ fedezetet kérve, amelyet egy kezességvállalás formájában kapnak meg. Így a likviditási nehézségek elkerülhetõek, és valamennyi érintett számára biztonságosabb az ügylet. A kezességet a bank igényli az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványtól, ahogy a kezesség ügyintézését szintúgy a pénzintézet végzi el. Az alapítvány ügyvezetõje azt szeretné, ha a jövõben minél több vállalkozó maga kezdeményezné a hitelintézetnél ennek a biztosítéknak az igénybe vételét.
Fontos tudni – Ulrich Anikó szerint –,
hogy az alapítvánnyal együttmûködõ pénzügyi intézmények igényelhetik a kezességet a belföldi vállalkozással kötött hitel, kölcsön, bankgarancia, lízing, vagy faktoring szerzõdéseikhez. Feltétel ugyanakkor, hogy a vállalkozásnak bele kell férnie a kis- és középvállalkozások sorába, ezt pedig egy szigorú kritériumrendszerrel vetik össze. Azt vizsgálják meg, hogy a foglalkoztatottak száma kevesebb-e 250 fõnél, ezen túlmenõen szempont még, hogy az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió euró – azaz mintegy 12–13 milliárd forint –, vagy a cég mérlegfõösszege maximum 43 millió euró – azaz mintegy 10 milliárd forint – lehet. Csak azok a kkv-k igényelhetnek kezességet, amelyeknél az állam, az önkormányzat vagy a kis- és középvállalkozáson kívül esõ vállalkozások tulajdoni részesedése – jegyzett tõke vagy szavazati jog alapján – külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25 százalékot. A kezességvállalási díj mértékére vonatkozóan konkrétumot nem említett Ulrich Anikó, mindössze azt, hogy az függ a futamidõtõl, a kezességvállalás mértékétõl, összegétõl és a kezesség kategóriájától. Példaként említette, hogy aki gépvásárláshoz szeretne 5 millió forint hitelt felvenni 3 éves futamidõvel, s ehhez 80 százalékos támogatást vesz igénybe, akkor a normál díj 48 ezer forint, a piac díj pedig 72 ezer forint lesz.
A gazdálkodók ÚMVP keretén belül megvalósított projektjeinek finanszírozásánál a legnagyobb gond az ügyvezetõ szerint az, hogy a legtöbb esetben a vállalkozó nem tervezi meg elõre a teljes projektet, és csupán a támogatás igénylésének lehetõségét látja. Ebbõl adódóan a szükséges források nem állnak rendelkezésre, hiszen a támogatás általában nem haladja meg a költségek 40–50 százalékát, s csak utólag számolható el. Egy elõzetesen igényelt banki hitelígérvény például sokat segíthet abban, hogy teljes körû, részletesen kidolgozott pénzügyi terv alapján az egész fejlesztés megvalósítható legyen. Mindez meggyorsíthatja a támogatás lehívásának ügymenetét is.
Mivel a finanszírozási piacon meglehetõsen nagy a verseny, ezért próbálnak a hitelintézetek is a mikro- és a kisebb vállalkozások felé nyitni. Ez már Ulrich Anikó szerint pozitív elmozdulás, amely idõvel megoldást jelenthet a kkv-k likviditási problémáinak áthidalására is.
Az ügyvezetõ ajánlja, aki bizonytalan, hogy miként intézze kölcsönügyleteit, bizalommal forduljon az általa vezetett alapítványhoz, az AVHGA szakértõi segítenek neki.
Elérhetõségek:
Cím: 1054 Budapest, Kálmán Imre utca 20.
Postacím: 1392 Budapest, 62. Pf: 289
Telefon: (36-1) 474 5070 • Fax: (36-1) 474 5075
Ingyenesen hívható zöld szám: (36-80) 203 3760
e-mail: [email protected] • www.avhga.hu