MENÜ

Biztonság, termésstabilitás a kukoricatermesztésben = Pioneer

Oldalszám: 16-17
2014.03.31.

A 2007-es szélsõségesen aszályos év után bizakodhattunk, talán 2008 jobb évjárat lesz a kukoricák számára. A tavaszi, nyár eleji idõjárás csapadékeloszlása jobb is volt az egy évvel korábbinál, és egészen július végéig sokan még rekordterméseket vártak. Augusztusban azonban a szemkitelítõdés idõszakában bekövetkezett hõstressz és csapadékmentes idõszak rányomta a bélyegét a várható termésekre.

 

 

 

 



A kukorica, mint általában, az idei évben sem az optimális idõjárási viszonyokkal találkozott. A Pioneernál a termésstabilitást, termésbiztonságot ezért rendkívül fontos tulajdonságnak tartjuk, amely alatt a szélsõséges idõjárási körülményekre, aszályos idõszakokra adott hibridválaszt értjük. Magyarország éghajlata a kukoricatermesztés szempontjából a száraz, kontinentális típusba tartozik, ezt mutatja az 1. ábra.

 

 


 

 

 

Többek között ezért is létesített kutató és nemesítõ állomást a Pioneer Hódmezõvásárhelyen, hogy a nemesítés, tesztelés folyamatában már itt Magyarországon találkozzanak a leendõ hibridek azzal az éghajlati körülménnyel, amelyben aztán bizonyítaniuk kell. A termésbiztonság szempontjából a nemesítõi munka már a gyakorlatban is megmutatkozott az elmúlt évben, amikor a Pioneer új generációs hibridjei messze a legjobban viselték a szélsõséges évjáratot. Csak két hibridet említve, a PR37N01 és a PR37Y12 a 2006-os csapadékos évben az MgSzH vizsgálataiban is a legjobban szerepelt a fajtajelöltek között (N01 az elsõ helyezett volt). Ezt követõen 2007-ben, amikor aszálytûrésbõl is bizonyítani kellett szintén ez a két hibrid volt az elsõ kettõ az államilag elismert hibridek versenyében, mely kísérleteket a VSZT-GOSZ felügyelte. Két teljesen eltérõ évjárat és mégis ugyanaz a két hibrid teljesített a legjobban!



Az idei évjáratra visszatérve, elõször nézzük meg mikor, és milyen hatásai lehetnek a szárazságstressznek a kukoricákra.



• Vegetatív fejlõdéskor jelentkezõ szárazság: hatására kisebb növénytömeg alakul ki, kisebb asszimilációs felülettel. A 2007-es évben az aszály korán jelentkezett, ezért részben ezzel a hatással is találkozhattunk.



• A virágzást megelõzõ idõszak (7–17 leveles kor) csapadékviszonyai döntõ hatásúak a szemszám és a csõnagyság kialakulására, a virágzáskor jelentkezõ szárazság pedig a bibefejlõdést és a termékenyülés mértékét határozza meg. Ebben az idõszakban a Pioneer vizsgálatai szerint a termésveszteség az érzékenyebb hibridek esetében akár 370 kg is lehet naponta. Erre is példa a 2007-es évjárat, amikor a súlyos termésveszteség nagy része a virágzási idõben tapasztalt aszálynak is volt köszönhetõ.



• Szemkitelítõdési idõszakban tapasztalt aszály: hatással van a kukoricaszemek méretére, ezerszem tömegére. A Pioneer vizsgálatai szerint az erre érzékenyebb hibridek termésvesztesége akár 180 kg is lehet naponta. Ez a típusú szárazságstressz az idei 2008-as évjárat jellemzõje az ország nagy részén, fõként keleti-, délkeleti területein.





Nemesítõink mindhárom idõszakban elõforduló stresszes helyzetekre szelektálják a hibridjeinket. A Pioneer hibridek termésbiztonságát az elõbb vázolt stresszes körülményekre a következõ tulajdonságok támogatják:

a korai, vegetatív fejlõdés idõszakában a gyors, korai fejlõdési erély elõnyös lehet a korán jelentkezõ aszállyal szemben. Köztudott, hogy a Pioneer hibridjei ebben a tekintetben a legjobbak, nagyon intenzív, kiváló korai fejlõdési eréllyel rendelkezik például az A79, D25, A24, N01 és az új V52-es hibridünk. Ennek a Pioneer hibridekre jellemzõ fejlõdési erélynek köszönhetõ, hogy ki tud alakulni a kellõ vegetatív tömeg, ami késõbb az alapját képezi a generatív növekedésnek, és az asszimilációs felületnek. Ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy az ilyen hibrideket korábban is vethetjük, amivel a virágzási idõt is elõrébb hozhatjuk.



A virágzási idõben a kukoricát terhelõ szárazságstresszt a nemesítõink a Pioneer hibridek termékenyülési képességének javításával ellensúlyozzák, mely a következõ tulajdonságok javítását jelenti:



• a kétivarú virágzás összehangoltságának javítása,

• szárazságban is hatékony bibe-fejlesztési erély,

• a pollenernyõ tartósságának javítása,

• a pollenek hõtûrõ képességének javítása.





Ezekben a megtermékenyülés idõszakában fontos tulajdonságokban élen jár a D25, N01, Y12, F73, V52 és F38. A 2007-es évjáratban a körülményekhez képest jól viselték a megporzáskori hõstresszt, ezért is emelkedtek ki termésükkel a versenytársaik közül.



A szemkitelítõdés idõszakában tapasztalt szárazságstressz hatására kevesebb szárazanyag épül be a szemekbe, a szemek ráncosodnak, nem tudnak „kitelni”. Az alábbi fényképen (1. kép) a PR37N01-es hibrid nagyon jól kitelt csöve látható, mellette ugyanerrõl a helyrõl származó szemkitelítõdési stresszre érzékeny hibrid.

 

 


 

 



Immár köztudott a termelõk között is, hogy a Pioneer hibridjeire jellemzõ, hogy fajsúlyosabbak, nagyobb az ezerszemtömegük, nagyobb, jobban kitelt szemekkel rendelkeznek. Ez a tulajdonság több száz kg-os, akár tonnás terméselõnyt is jelenthet.



A 2. ábra az elmúlt három év akkumulált hõösszegeit mutatja, melyrõl jól látszik, hogy a 2007-es és 2008-as meleg, száraz évjárat nagyban hasonlít egymásra ebben a tekintetben, mindkét évben gyorsabban halmozódtak a hõösszegek, mint a 2006-os csapadékosabb, a kukorica fejlõdésének lényegesen kedvezõbb évben.

 

 


 



2008 fõként abban különbözött az elõzõ évtõl, hogy júliusig jobb volt a csapadék eloszlása. Látványos, nagy növények alakultak ki, helyenként rekordtermést sejtetõ csövekkel. A növények 1–2 héttel elõrébb is voltak a fejlõdésüket tekintve a kapott átlag feletti hõösszegnek köszönhetõen. Ezek a fejlõdésben sokévi átlaghoz képest elõrébb tartó kukoricák ezután a szemkitelítõdés idõszakában hõ- és szárazságstresszt szenvedtek el augusztus hónapban. Az erre érzékenyebb hibridek nem tudtak kitelni, apró, ráncos szemeik, alacsony ezerszemtömegük miatt termésveszteséget könyvelhettek el. A Pioneer hibridjei ebben a tekintetben is terméselõnyt mutatnak, a következetes nemesítõi munkának köszönhetõen hibridjeink kiváló termésstabilitást, termésbiztonságot mutatnak a stresszes helyzetekben is. Fent már említésre került néhány kukorica melyek már a termelésben is bizonyították, hogy a legjobb termést tudják realizálni a Magyarországra jellemzõ éghajlati viszonyok között.

Összefoglalásképpen tehát ezek a következõk: PR38A79, PR37D25, PR38A24, PR37N01, PR37Y12, PR37F73, PR35F38. A genetikai elõrehaladásnak köszönhetõen pedig az új hibridek sora 2009-tõl tovább bõvül: P9400, PR37K92 és PR36V52.



Fábián László Termékmenedzser