Kecsketenyésztés a vidékfejlesztés szolgálatában

A kiállításon a korábbi elnök Miklós Dezsõ és az új elnök Dr. Póti Péter mondta el a kecsketenyésztés rövid helyzetértékelése után terveiket a sajtkóstolóval egybekötött bemutatón.

A magyarországi kecsketenyésztés fõbb problémái:

A kecske Egyedi Azonosítási és Nyilvántartási Rendszer (ENAR) az elmúlt években nem mûködött. Ennek hiányában lehetetlen a származás ellenõrzés, így a tenyésztõi munkát megalapozó termelési adatok gyûjtése és az erre alapuló tenyészértékbecslés. Állategészségügyi kockázata is jelentõs, ugyanis a kecske és vele együtt a juhállomány állategészségügyi státuszát is veszélyezteti. Lehetetlen a kecsketermékek nyomon követhetõsége, valamint a támogatások kifizetést is akadályozza. A kecske ENAR helyzete az idei évben jelentõsen javult, ez köszönhetõ annak, hagy a Magyar Juhtenyésztõk és Juhtenyésztõ Szervezetek Szövetsége (MAJUSZ) végzi ezt a munkát 2008 január elsejétõl.

A fajtakérdés és tenyésztési programok is átgondolásra szorulnak. A pusztán szín alapján megkülönböztetett ideiglenesen elismert (magyar tejelõ fehér, magyar tejelõ barna, magyar tejelõ tarka) „fajták”, tényleges fajtastandard és tenyésztési koncepció hiányában nehezíti a fajtakérdés rendbetételét. A külföldi eredetû fajták (szánentáli, alpesi, búr stb.) és a magyar nemesített kecske tenyésztési programjai jelenlegi formájukban nem teszik lehetõvé a fajtakérdés egyértelmû rendezését, valamint nem kellõen alapozza meg a fajta, környezet és piac összhangjának megteremtését. Nem volt meghatározva, hogy az adott fajtákat milyen termelési környezetre, milyen termelési színvonalra, és milyen termékek (folyékony tejkészítmények, sajtok, tejpor stb., illetve tejes gida, pecsenyegida stb.) elõállítására kívánják nemesíteni, illetve tenyészteni. A kecsketartás környezetre gyakorolt hatása sem tisztázott, illetve számos téveszme és hiedelem él a kecskékkel kapcsolatban.

A tenyésztésszervezés nem megoldott. Nincsenek ténylegesen a szakmai és törvényi elõírásoknak mindenben megfelelõ törzstenyészetek, esetlegesen szaporító tenyészetek, és az elõzõektõl jól elkülöníthetõ árutermelõ állományok. Ennek következménye, hogy nincs tény-

leges teljesítmény ellenõrzés és tenyész-értékbecslés. A javító hatású tenyészállat (bak) elõállítás így hiányzik.

Hiányoznak a modellként is szolgáló, innovációt folytató, integrációt is felvállaló tenyésztõ és feldolgozó üzemek.

Az ASZE a fenti problémák megoldását célzó javaslatokat, tenyésztési programot dolgoz ki, valamint ezt realizáló tenyésztõi munka alapjait teremti meg. Ezen túlmenõen a Magyar Állattenyésztõk Szövetségével, egyetemekkel, kutatóintézetekkel, innovációban érdekelt cégekkel közösen a kecskeágazat résztvevõit (tenyésztõket, termelõket, feldolgozókat stb.) a minden részletében jól kidolgozott tenyésztési-, tartási- és takarmányozási programokkal, szaktanácsadással kívánja segíteni.

Ezért az ASZE a következõ programokat dolgozta ki, illetve feladatokat hajtja végre:

a külföldi eredetû fajták (szánentáli, alpesi, búr stb.) és a magyar nemesített kecske tenyésztési programjainak átdolgozását. Ezek kidolgozásánál külön hangsúlyt kap, hogy középtávon olyan egyöntetû (küllemükben, értékmérõ tulajdonságaikban, természeti és technológiai környezettel szemben támasztott igényeikben stb.) fajták alakuljanak ki, amelyek lehetõvé teszik fajtákra alapozott teljes technológiák kialakítását és bevezetését. Az alpesi és szánentáli fajtákat ennek megfelelõen egyhasznú intenzív tejelõ, a búrt egyhasznú húsfajtának tekintjük a továbbiakban is. A magyar nemesített fajta esetében van lehetõség a hazai legelõ- és környezeti viszonyokhoz jól alkalmazkodó, ezeket gazdaságosan hasznosítani tudó, fajta kialakításához. Ennek a fajtának a tenyésztésénél nem elsõsorban a kiemelkedõ termelés kap hangsúlyt, hanem a biztonságos, a hazai legelõ és takarmányozási viszonyokhoz alkalmazkodó termelés, amely így ezt a fajtát a ráfordítás/hozam viszonyok, és a speciális piaci igények figyelembevételével teszi versenyképessé. Ennél a fajtánál a rövid laktációból adódó hátrányokat, a két ellés közötti idõ rövidítésével tartjuk célszerûnek csökkenteni.

A tenyésztés szempontjából döntõ fontosságú a termelési adatok gyûjtése. Az ASZE új tenyésztési koncepciójával összhangban a tejelõ kecskék teljesítmény ellenõrzését, a tejelõ szarvasmarháéhoz hasonlóan, az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft-vel szerzõdéses formában közösen végzi. Felhasználva annak kifejezetten erre a célra kialakított infrastruktúrális rendszerét és szakmai potenciálját.

Gyakorlatilag egyedüli kecsketenyésztõ szervezetként (két korábbi kecsketenyésztõ szervezet, mint tenyésztõ szervezet megszûnt, a KeNOE tenyésztési programját átadta az ASZE-nek – tagjai átigazolhattak –, az MKSZ a fajtafenntartási jogáról lemondott) célunk az, hogy megújulva a felvázolt célok megvalósítása érdekében, a múlt értékeit megtartva, a kecsketenyésztõket és -tartókat szolgáljuk. Ezért minden kecsketenyésztõt és -tartót várunk az ASZE tagjai sorába! A jogszerû mûködés érdekében a korábbi ASZE és KeNOE tagok esetében, akik ezt 2008 május 29-éig nem tették meg, egy egyszerû tagmegerõsítõ nyilatkozat kitöltésével és az elõzõ évben megállapított tagdíj befizetésével tehetik meg. Új tagokat a belépési nyilatkozat kitöltése után az elnökség javaslatára a Közgyûlés veszi fel a tagdíj befizetése után az ASZE tagjai közé. Az ASZE tagoknak a különbözõ szolgáltatások (pl. teljesítmény ellenõrzés) olcsóbbak lesznek, mint a tagsággal nem rendelkezõknek.

Dr. Póti Péter

Az egyesület Gazdanapi díjai az agronaplo.hu hírek rovatban található!