MENÜ

A gyomszabályozás aktuális kérdései õszi káposztarepcében

Oldalszám:
2014.04.09.

A termesztés jelentõségét növeli, hogy a repcemag sokoldalúan felhasználható alapanyag, az õszi káposztarepce a vetésszerkezetbe könnyen beilleszthetõ, kitûnõ elõvetemény és talajszerkezet javító növény is egyben.

Magyarországon átalakulás elõtt áll a repcetermesztés. A megnövekedett kereslet biztos piacot teremtett az õszi káposztarepcének, illetve a magas felvásárlási árak reményében egyre több termelõ vonja be a termesztésbe, illeszti be a vetésszerkezetébe ezt a növényt.

Az õszi káposztarepce életciklusa az õszi gabonafélékhez hasonló, ebbõl adódóan a megjelenõ gyomnövények is szinte azonosak az õszi gabonatáblákon elõforduló gyomnövényekkel, de a jól fejlett repce, az õszi búzánál sokkal kevesebb gyomnövénynek ad teret az intenzív növekedési szakaszban. Ahhoz viszont, hogy a fejlõdés kezdeti idõszakában, amikor még nem olyan jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik a repce, akkor is gyommentes legyen a táblánk, ma már biztosan kijelenthetjük, hogy a dupla gabona sortávra, kis vetõmagmennyiséggel (4–5 kg/ha) vetett repcében elengedhetetlen a vegyszeres gyomirtás.

Az õszi káposztarepce a kezdeti fejlõdése során, gyomelnyomó képességgel nem rendelkezik, így az egyetlen védekezési lehetõségünk, ha õsszel vegyszeresen gyomirtunk. Ha a vegyszeres gyomirtást elhagyjuk, akkor a nyár végén, õsszel hulló csapadék hatására nemcsak az elvetett repcemag indul fejlõdésnek, hanem a gyomok is hatalmas tömegben jelennek, jelenhetnek meg. Ezzel akadályozva van a repce a zavartalan õszi fejlõdésben, így fokozódik a legyengült repceállomány téli kifagyásának veszélye. Ezért a vetés utáni 1–2 hónap az egyik legfontosabb szakasza az õszi káposztarepce termesztésének. Ebben az idõszakban kell gyommentesen tartani az állományt. Ha ezt sikerül megoldani, akkor a repcénk optimális fejlettséggel, tehát jó eséllyel megy a télbe, ezáltal könnyebben viseli el a tél viszontagságait, majd könnyebben regenerálódik a tavasz folyamán.

 

 


 

Mely gyomnövények jelentenek problémát, és kihívást a repcetermesztõknek? Megjelennek, megjelenhetnek az õsszel csírázó, kora tavaszi áttelelõ, és az õsszel és tavasszal egyaránt csírázó nyár eleji egyéves gyomnövények, az úgynevezett T1-es T2-es életforma csoportba tartozó gyomnövények: a tyúkhúr (Stellaria media), a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), az árvacsalán (Lamium spp.), a veronika (Veronica spp.), a parlagi nefelejcs (Myosotis arvensis), a ragadós galaj (Galium aparine), a nagy széltippan (Apera spica-venti), a pipacs (Papaver rhoeas), a kamilla (Matricaria chamomilla), az árvácska (Viola spp.), a pipitér (Anthemis spp.), a kék búzavirág (Centaurea cyanus), a szarkaláb (Consolida spp.), a mezei tarsóka (Thlaspi arvense), a sebforrasztó zsombor (Descurainia sophia), a parlagi ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides). De megjelenhetnek más életforma csoportba tartozó gyomnövények is, mint például az ebszikfû (Matricaria inodora), a vadrepce (Sinapis arvensis), a repcsényretek (Raphanus raphanistrum), a libatop (Chenododium spp.), a disznóparéj (Amaranthus spp.), a parlagfû (Ambrosia artemisiifolia), az egynyári szélfû (Mercurialis annua), a tarackbúza (Elymus repens), a mezei acat (Cirsium arvense), az apró szulák (Convolvulus arvensis) és nem utolsó sorban az árvakelésû gabonafélék is. Nagyon fontos, hogy a termelõk tisztába legyenek azzal, hogy a saját területükön mely gyomnövények jelennek meg, illetve jelenhetnek meg! Ehhez ismerni kell a terület gyomflóráját, amihez elengedhetetlen a megjelenõ gyomnövények ismerete (felismerése). Ha tudjuk, hogy milyen gyomnövények megjelenésére kell számítanunk akkor ki tudjuk választani az engedélyezett készítmények közül azon gyomirtó szereket, amelyek területi adottságainkat figyelembe véve, a legoptimálisabb gyomirtó spektrummal rendelkeznek. A megfelelõ gyomirtó szer kiválasztása, és annak megfelelõ idõpontban való kijuttatása az egyik kritikus pontja a repcetermesztésnek!

A másik kritikus pont a téli idõjárás. A rosszul telelt repce kiritkul, a téli fagyoktól erõsen károsodik, így tavasszal a gyomok teret nyernek, ami a termesztés biztonságát oly mértékben veszélyezteti, hogy több esetben a kiritkult repce kitárcsázásra is kerül! Ennek elkerülésére a cél, hogy az õsszel kellõen fejlett, gyomnövényektõl mentes (vagy legalább is alacsony gyomborítottságú), egészséges repceállományunk legyen!

A tél elmúltával, az idõjárás által meggyötört repcére még egy megpróbáltatás vár, ami remélhetõleg a gyomszabályozás szempontjából az utolsó kritikus idõszak, amikor is a tavaszi vegetáció kezdetén a repcének versengeni kell az áttelelõ és a tavasszal kelõ gyomnövények ellen! Ekkor ismételten kellõ figyelmet kell fordítani az állomány gyommentességére, a kelõ gyomokra, illetve a gyomnövényborítás alacsony szinten tartására. Ha ezen idõszakban is tudjuk tartani az alacsony gyomborítottságot, és a kultúrnövényünk egészséges (kártevõktõl, kórokozóktól mentes), a szükséges tápanyagokkal megfelelõen ellátott, akkor már a gyomnövények sem okozhatnak gondot, mivel ezen idõszakot követõen a repce minden gyomnövényt elnyom maga körül!

Az alacsony gyomborítottsági szintû, gyommentes repceállomány természetesen nem létezhet, ha csak abban az adott évben végzünk megfelelõ gyomirtást, amikor repcét termesztünk, hanem ezt a munkát (agrotechnika és a vegyszeres gyomirtás) a megelõzõ években is folyamatosan magas szinten kell alkalmaznunk! Továbbá a kalászos elõveteményben a gyomirtás kevesebb ráfordítással megoldható, illetve ha megfelelõ betakarítógépekkel végezzük el a gabona betakarítását, akkor az árvakeléstõl sem kell félnünk az õsz folyamán. Fontos az is, hogy az elõvetemény lekerülése után megfelelõ idõben végezzük el a talajmunkákat, és a kultúrnövény kezdeti fejlõdésének biztosításához az optimális tápanyagellátás biztosítva legyen. Szükséges még a megfelelõ idõben történõ vetés, a fajtának, hibridnek elõírt vetõmagmennyiség talajba juttatása, és az optimális idõben elvégzett vegyszeres gyomirtás! Ha ezeket biztosítjuk, akkor a repce egyenletesen, gyorsan fog kelni, ezáltal a gyomnövényeknek nem lesz terük, idejük felülkerekedni a repcén.

A vetést megelõzõ minden talajmûvelési eljárás célja a gyomirtás, illetve a talaj nedvességtartalmának megõrzése. Ennek érdekében a gabona betakarítás után amint lehet, a tarlóhántást és a tarló lezárását el kell végezni, annak érdekében, hogy a talajban lévõ gyommagok, illetve az elpergett gabonaszemek mielõbb csírázásnak induljanak, illetve minél több nedvességet megõrizzünk a talajban. Ha szükséges, tehát évelõ gyomnövényekkel is fertõzött a területünk, akkor semmi esetre sem szabad elhagyni a vegyszeres tarlókezelést (valamilyen glifozát tartalmú készítménnyel), mivel a legegyszerûbb és a legolcsóbb védekezési mód az évelõk ellen, a vegyszeres tarlókezelés!

De hogyan is tudjuk az õszi káposztarepcében megoldani a gyomnövények szabályozását a vetés elõtti idõszaktól kezdve a betakarításig?

• A vetés elõtti bedolgozásos technológia (PPI) alkalmazásakor a trifluralin hatóanyagcsoport áll a termelõk rendelkezésére. Ennél a technológiánál a legfontosabb alapszabály, hogy a kipermetezés után, az aprómorzsás talajba szinte azonnal egyenletesen be kell dolgozni a készítményt, 7–12 cm mélységbe. A megfelelõ gyomirtó hatás eléréséhez nincsen szükség csapadékra, mivel a hatóanyag gázosodása következtében pusztulnak el a magról kelõ egyszikû gyomnövények és jónéhány magról kelõ kétszikû gyomnövényfaj csíranövénykéi. A bedolgozást követõ néhány nap múlva már vethetõ a repce!

• A vetés után, kelés elõtt (preemergensen) mind az egyszikû, mind a kétszikû magról kelõ gyomok ellen hatékonyan lehet védekezni. Fontos, hogy a vetést követõ néhány napon belül el kell végezni a permetezést, a repcén jelentkezõ fitotoxikus tünetek elkerülése érdekében. A hatékony gyomirtás érdekében a permetezést követõ 1–2 hétben bemosó csapadékra (legalább 10–15 mm-re) szükség van. Alkalmazható, engedélyezett hatóanyagok a napropamid, a klomazon, a dimetaklór + klomazon és a metazaklór + quinmerak. Az alaklór hatóanyagot visszavonták!

• Az õszi állománykezelésre (õszi poszt) alkalmazható hatóanyagok a kétszikû gyomnövények ellen a klopiralid (a repce 4 leveles korától, a gyomok 2–4 leveles koráig) és a klopiralid + pikloram (a repce 2–4 leveles korában, gyomok 2–4 leveles koráig) használható. Az egyszikû gyomnövények ellen a szelektív egyszikûirtók alkalmazhatóak: a propaquizalofop, a cikoxidim, a fluazifop-P-butil, a quizalofop-P-tefuril, a haloxifop-R-metilészter, a kletodim és a quizalofop-P-etil. Fontos, hogy a megfelelõ gyomirtó hatás érdekében az egyszikû gyomnövények a kezeléskor 10–20 cm magasak legyenek!

• Tavaszi állománykezelések (tavaszi poszt): alkalmazható a klopiralid (a repce virágbimbóinak megjelenéséig), a klopiralid + pikloram (a repce virágbimbóinak megjelenéséig), a metazaklór + quinmerak (a magról kelõ gyomok 2 leveles állapotában).

• Az érésgyorsítás és a lombtalanítás: fontos, hogy kellõen körültekintõek legyünk a kijuttatáskor. Legfontosabb a vegyszerelsodródás megakadályozásának elkerülése, így minden esetben tartsuk be az elõírásokat, annak érdekében, hogy ne okozzunk a szomszédos növényállományokban károkat. Minden esetben tartsuk be a kijuttatás azon elõírásait is, amelyek a repce fenológiájára (érettségi állapotára) vonatkoznak, annak érdekében, hogy a szemek a betakarításig beérjenek, illetve ne peregjenek ki a becõkbõl a földre! A kipergés nem csak termésvesztést okoz, de a talaj gyommagkészletét is gyarapítja, ami már õsszel problémákat tud majd okozni! Az érésgyorsításra és lombtalanításra alkalmazható hatóanyagok: a bromotril (kijuttatáskor a becõk 75–80%-a aranybarna színû, a magvak barnák), a dimetipin (kijuttatás a betakarítás elõtt 2–3 héttel, mikor a repceszemek 50–40%-os nedvességtartalmúak), a diquat-dibromid (kijuttatás a tervezett betakarítás elõtt 3–6 nappal), a glufozinát-ammónium (kijuttatás a betakarítás elõtt 7–10 nappal).

Összegezve az õszi káposztarepce termesztését, ezen belül a vegyszeres gyomirtást, elmondható, hogy a jelenleg termesztésben lévõ fajták és hibridek már nem termeszthetõk vegyszeres gyomirtás nélkül. A vegyszeres gyomirtásnál elengedhetetlenül fontos a gyomnövények ismerete, mivel csak így tudjuk kiválasztani az engedélyezett készítményekbõl a legoptimálisabb gyomirtóspektrummal rendelkezõ készítményeket! Mivel az idõjárást nem tudjuk sem befolyásolni, sem elõre jelezni, annyit tudunk tenni a repce termesztésénél is, hogy a gyomnövények borítottsági értékeit amennyire lehet, minimális szintre szorítjuk, és a repceállományunkat egészségesen, kártevõktõl, kórokozóktól mentesen, megfelelõ tápanyag-ellátottsági szinten termesztjük. Ha ezen szabályokat betartjuk, és a technológiákat megfelelõen alkalmazzuk, akkor bízhatunk a megfelelõ termésmennyiségben, a biztos haszonban!

Hornyák Attila herbológus

Nógrád megyei MgSzH NTI