Egyre több olyan kis- és középvállalkozást találunk, amely – a korábban jósolt – csendes elmúlás helyett megerõsödött, sõt valamilyen formában külföldi érdekeltségei is vannak.
A nem nagyméretû, ám egyre izmosodó vállalkozások egyik lehetséges fejlõdési lehetõségérõl, az ún. „nemzetköziesítésrõl” tárgyaltak a közelmúltban Budapesten az európai országok hitelgarancia szervezeteinek vezetõi, hitelintézetek, pénzügyi szolgáltatók, vállalkozások egyesülésének képviselõi.
A kis- és középvállalkozói szektor – a várakozásokkal ellentétben – igencsak életképes és elérkezett az ideje annak is, hogy kilépjen a nemzetközi gazdaság porondjára is. Mindez történik annak ellenére, hogy a hazai pénzügyi, gazdasági körülmények és a központi szabályozás köztudottan nem kedvezett e vállalkozásoknak. Mire lennének képesek, ha a közgazdasági környezet kedvezne! Ezt a lehetõséget kezdik egyre inkább felismerni a politikai, gazdasági irányítók, intézmények, szervezetek – köztük a hitelintézetek is.
Nem véletlen, hogy a kis- és középvállalkozások hiteleit garantáló szervezeteket tömörítõ Európai Garanciaszervezetek Szövetsége (AECM) 2008. május 15–16-án Budapesten tartott éves közgyûléséhez kapcsolódó nemzetközi konferencia témája éppen a kisvállalkozói szektorban mutatkozó nemzetközivé válás folyamata volt. Jellemzõ, hogy bár az európai országok számára lett meghirdetve a rendezvény, érkeztek érdeklõdõk Jordániából, Dél-Koreából, Malajziából, Thaiföldrõl is. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány szervezésében zajló konferencián több nemzetközi szervezet vezetõi, s az Európai Bizottság képviselõi is részt vettek.
A konferencia elõadói – jórészt pénzügyi szakemberek – egyértelmûen megállapították, hogy az erõsödõ kis- és középvállalkozói kör kilép a nemzetközi piacra, nemzetközivé válik a tevékenysége. Rögtön hozzá kell tenni, hogy ez nem csupán exportot jelent, hanem ennél szélesebb, összetettebb a folyamat, amibe beletartozik az exportorientáció, a külföldi értékesítést, vagy termelést végzõ leányvállalatok alapítása, valamint a licenc megállapodások, a beszállítói tevékenységek, alvállalkozói szerzõdések kötése. Ugyan ebbe a körbe tartozik a különféle stratégiai partnerségek, vállalati szövetségek kialakítása, a nemzetközi tõkekihelyezés, akár a kockázati tõkealapok igénybe vételével is.
A kis- és közepes vállalkozásoknak testre szabott támogatásra van szükségük!
Bátorfi Edit, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fõosztályvezetõje elõadásában elhangzott, hogy a KKV-knek a nemzetköziesítésen belül testreszabott támogatásokra van szüksége. Ilyen segítség lehet többek között a júniusban megjelenõ hazai forrás „A KKV-k Versenyképes vállalkozói tudás” támogatására, a különbözõ speciális oktatási és képzési programok EU-s forrása a „Társadalmi megújulás Operatív Programja” TAMOP pályázataiban. A vállalkozások fejlesztésére a GVOP-n belül a támogatott hiteleket kínáló Jeremie program ad lehetõséget. A minisztérium a téma minél szélesebb körhöz való eljutása érdekében 2008 februárjában létrehozta a „Külgazdasági Kerekasztal Konferencia” sorozatát. A tanácskozások célja olyan szakmai fórumot teremteni, ahol párbeszéd formájában feltárják azokat a tényezõket, amelyek ma még nehezítik az exportõr vállalkozói szegmens bõvítését.
Amint dr. Ulrich Anikó a szervezõ Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezetõ igazgatója elmondta, hazánk lévén nyitott gazdaságú ország, ezért fontos támogatni, hogy a kis- és közepes vállalkozások kilépjenek a nemzetközi piacra. Ezt most már figyelembe kell venni, mind a gazdaságpolitikában, mind a hitelezés, mind a garanciavállalás gyakorlatában.
AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY
1054. Budapest, Kálmán Imre utca 20.
Telefon: (06 1) 474 5070
Fax: (06 1) 474 5075
E-mail: [email protected]
Internet: www.avhga.hu