MENÜ

A gyümölcsfa-permetezõgépek és szakszerû üzemeltetésük

Oldalszám: 58-59
2014.04.10.

Gyümölcsültetvényekben az eredményes védekezéshez megfelelõ permetezõgépet kell alkalmazni, és a gépet az adottságoknak megfelelõen helyesen kell üzemeltetni.

 

 

Jelenleg a permetezõgépek rendkívül nagy választéka kapható, a 2007 évi gépkatalógusban több, mint 1000 gyümölcsfa permetezéshez alkalmas típus található. A nagy kínálat lehetõvé teszi, hogy mindenki az igényeinek és lehetõségeinek megfelelõ típust válassza. Nem könnyû feladat azonban a méretben, felszereltségben, kivitelben, és nem utolsó sorban, árban igencsak különbözõ gépek között eligazodni.

A permetezõgép döntõ mértékben meghatározza a védekezések teljesítményét és minõségét, a termelés eredményességét, ezért a vásárlás elõtt célszerû alaposan tájékozódni, a számba vehetõ ajánlatokat mérlegelni, a kiszemelt gépet alaposan megvizsgálni.

A permetezõgépek kiválasztásánál általános irányelv, hogy célszerû igényes kivitelû, jó minõségû, üzembiztos típus mellett dönteni. Figyelembe kell venni többek között a telepített növények faját, fajtáját, korát, a telepítési módot, a kezelendõ terület nagyságát, a terepviszonyokat, valamint az üzemeltetõ erõgép felépítését, teljesítményét. A védekezéseknél a költségek nagyobb részét a vegyszerek teszik ki, a korszerû permetezõgépek nagyobb ára a vegyszerek megtakarítása, illetve jobb hasznosulása révén általában gyorsan megtérül. A permetlé egyenlõtlen kiszórása vagy a gyakori üzemzavarok, meghibásodások a gép beszerzési költségénél lényegesen nagyobb károk forrása lehet.

A permetlé tartályok térfogata a függesztett gépeknél elõforduló 200–300 litertõl a vontatott típusoknál jellemzõ 2000–4000 literig terjed. Még nagyobb különbségek tapasztalhatók akkor, ha az árakat vizsgáljuk: kapható függesztett gép 200 ezer Ft alatti áron, de van nagyobb és speciális igényeket kielégítõ gép, amelynek az ára meghaladja a 10 millió Ft-ot is. A drágább gépek nemcsak nagyobb méretûek, hanem általában felszereltségük jobb, kivitelük lényegesen igényesebb, várható élettartamuk is nagyobb.

Az 5–10 hektáros területen alkalmazhatók a kisebb, 300–600 literes tartállyal szerelt gépek. Általában hegesztett idomacél vázon helyezkedik el a polietilén permetlé tartály, a szivattyú, valamint a nyomásszabályozó és kapcsoló armatúrák a manométerrel. Két vagy háromkamrás membránszivattyú szállítja a permetlevet a szórófejekhez. A függesztett gépeknél fontos szempont, hogy olyan traktor álljon rendelkezésre, amellyel a stabilitás a gép felszerelése és feltöltése után is megfelelõ marad. Az egyszerû kivitelû, olcsó gépek üzembiztossága és tartóssága nem mindig kielégítõ, megfelelõ üzemeltetésükhöz megfelelõ hozzáértés és nagy gondosság szükséges. A kis tartályméret miatt gyakori tankolásra van szükség, és ez ezért a teljesítményt korlátozza.

Nagyobb felületeken 1000–3000 dm3-es tartállyal vontatott permetezõgépek alkalmazása lehet célszerû, ezekkel gyorsabb és gazdaságosabb munka végezhetõ. Ebben a kategóriában a legnagyobb a választék, különbözõ kivitelû, felszereltségû és minõségû gépek kaphatók.

Ezeken a gépeken a legtöbb esetben 3–6 kamrás, 15–20 bar nyomású membrán-szivattyút alkalmaznak a folyadék szállítására. A permetlé tartály fontos tartozéka a pontos szintjelzõ, amely segítségével követni lehet a tartályban lévõ folyadék mennyiségét, így a töltést a kezelendõ terület nagyságának megfelelõen lehet elvégezni.

Gyümölcsösökben leggyakrabban a megfelelõ hatótávolság elérése, és a lombkorona egyes zónáinak egyenletes kezelése okoz nehézséget. Ezért is fontos a szórószerkezet helyes megválasztása, mert az eldönti, hogy milyen minõségben tudjuk az adott ültetvényben a munkát elvégezni. Ha különbözõ ültetvények kezelésére van szükség, akkor különösen fontos, hogy a gép állítási lehetõségei (légteljesítmény, a szórás iránya stb.) megfelelõek legyenek.

Az ültetvényekben általában ventilátoros szórószerkezetekkel juttatható ki megfelelõ minõségben és teljesítménnyel a permetlé, és a sûrûbb lombozatú ültetvények is eredményesen kezelhetõk. A ventilátor légárama a cseppeket a munkasebességtõl függõen nagyobb távolságra is eljuttatja, megmozgatja a lombozatot, így a megfelelõ behatolást, a levelek fonákoldali fedését is biztosíthatja.

A gépeken leggyakrabban légszállításos axiálventilátoros szórószerkezeteket alkalmaznak (1. ábra). A gép kiválasztásánál feltétlenül figyelemmel kell arra lenni, hogy az ilyen gépek teljesítményigénye általában jelentõs, ezért üzemeltetésükhöz megfelelõ teljesítményû traktor szükséges. Ez különösen a nagyméretû axiálventilátorok esetében fontos szempont. Hiába vásárolunk ugyanis 50–60 000 m3/h légteljesítményû ventilátorral felszerelt gépet, ha csak 50 LE teljesítményû traktorunk van. Ezzel nem lehet megfelelõ fordulatszámmal a gépet üzemeltetni, nem érhetõ el a kívánt munkaminõség, a traktort túlzottan igénybe vesszük, ami idõ elõtti elhasználódáshoz, meghibásodáshoz vezet.

 


 



A korszerû axiálventilátorok általában kétfokozatú hajtómûvel készülnek, és a lapátszög állításával is szabályozható a kibocsátott levegõ mennyisége, illetve sebessége. A kilépõ légsebesség nem haladja meg a 25–30 m/s-ot, a levegõ gyorsan lefékezõdik, ezért ha a szórófejek és a lombozat között a szórási kúpszög kialakulásához szükséges távolság megvan, akkor a növények sérülése kizárható. A permetezés minõségét jelentõsen befolyásolják az alkalmazott szórófejek. A fúvókák, illetve a folyadék megvezetésére alkalmas magjuk rendszerint bronzból, rozsdamentes acélból vagy kerámiából készülnek. A kopásállóság, illetve az élettartam ennek a sorrendnek megfelelõen jelentõs mértékben növekszik. Tehát nagyobb éves teljesítménnyel üzemelõ gépekhez feltétlenül érdemes kopásálló fúvókákat választani, mert így a szükséges állandó szórásteljesítmény és a megfelelõ munkaminõség hosszabb idõre biztosítható. Az olcsó, igénytelen fúvókák alkalmazása a pontatlanságokból adódó hibák mellett a gyakori cserék miatt jelentõs költségnövekedést is okoz. A különbözõ védekezési feladatokhoz eltérõ kialakítású és méretû fúvókák alkalmazása lehet célszerû. A korszerû gépeken rendszerint kettõs szórófejek vannak, amelyeket elfordítva különbözõ kivitelû, vagy méretû fúvókák mûködtethetõk megfelelõ szögbe állítva. Erre gyakran van szükség, hiszen az egyes ültetvényekben a lombozat mérete a különbözõ irányokban és magasságokban eltérõ lehet. Ezek a szórófejek megfelelõ helyzetbe állítva el is zárhatók.

A ritkábban alkalmazott légporlasztású permetezõgépeknél a radiálventilátor légárama a cseppek képzését és szállítását is biztosítja. A permetezés iránya rendszerint jól állítható, azonban a viszonylag kisebb mennyiségû levegõ – különösen kisebb ventilátornál – a kilépés után rövid távolságon belül lefékezõdik. Ezért a légporlasztású gépek elsõsorban intenzív ültetvények kezelésénél jöhetnek számításba, alkalmazásuknál kerülni kell a nagyobb munkasebességek alkalmazását.

A védekezések hatékonyságát a lombozat kezelésének egyenletessége mellett a veszteségek nagysága jellemzi. A jelenleg alkalmazott technológiáknál jelentõs, 15–40%-os, a lemosó permetezésnél pedig 80–90%-os veszteségek is adódnak. A veszteségek mértékének csökkentésére számos fejlesztés történt, és ma már ilyen megoldások is szerepelnek a gépkínálatban.

A permetveszteségek egyik oka az, hogy a kezelt ültetvényekben rendszerint nem folyamatos és egyenletes a lombfal. A veszteségek csökkentése érdekében ilyen ültetvényekben különösen elõnyösen alkalmazhatók a növényérzékelõ berendezéssel felszerelt permetezõgépek. A Kertitox permetezõgépeken mûködõ infravörös rendszerek a szórófejek magasságában érzékelik a lombozatot, illetve annak hiányát, és ennek függvényében szelepek segítségével pillanatszerûen nyitják, illetve zárják a szórófejeket, tehát csak ott történik szórás, ahol van lombozat. A növényérzékelõ berendezéssel végzett kezelés a vizsgálatok szerint egyenértékû a folyamatos permetezéssel. A permetlé megtakarítás mértéke természetesen nagymértékben függ az ültetvény lombozat folyamatosságától. Fiatal ültetvényekben, amelyekben a növények lombozata nem ér össze, vagy a tavaszi elsõ permetezéseknél a megtakarítás elérheti a 40–50%-ot. Összefüggõbb lombozat kezelésénél is lehet általában 10–20% közötti megtakarítással számolni. A berendezések alkalmazása a permetlé megtakarítás, illetve az üzemidõ jobb kihasználása következtében a területteljesítmény 10–20%-os növelését is eredményezi. Elõnyös, hogy ezek a növényérzékelõ berendezések nemcsak új, hanem használt gépekre is felszerelhetõk.

Az eredményes védekezés érdekében a megfelelõ géptípus kiválasztása és alkalmazása mellett fontos a szakszerû üzemeltetés. Ennek során a gép adottságait és az ültetvény jellemzõit egyaránt figyelembe kell venni. A permetezõgépek helyes beállítása tehát csak valamennyi fontos tényezõ számbavételével és megfelelõ gondossággal történhet. Az üzemi nyomást általában a 15–20 bar tartományban célszerû megválasztani. Ezeknél a nyomásoknál már megfelelõ méretû cseppeket képeznek a szórófejek. Nagyobb nyomás használata nem célszerû, mivel jelentõsen növekszik az energiaigény és a szivattyú igénybevétele.

A szórófejeket, illetve a szórószerkezetet a növényzet elhelyezkedésének megfelelõen kell irányítani úgy, hogy a cseppek a célfelületre jussanak, és elkerülhetõ legyen a permetlé talajra rakódása, elsodródása, vagy elpárolgása. Feltétlenül biztosítani kell, hogy a lombozat belsejébe és felsõ részére is elegendõ mennyiségû hatóanyag jusson. Ehhez célszerûen megválasztott munkasebesség szükséges. Figyelembe kell venni, hogy a sebesség növelése minden esetben a hatótávolság és a penetráció csökkenését eredményezi. Haladás közben ugyanis a ventilátor légárama a nyugalomban lévõ levegõ hatására elterelõdik és lefékezõdik (2. ábra). Ezért, ha kisebb teljesítményû ventilátor áll rendelkezésre, és a hatótávolság, illetve a penetráció nem megfelelõ, az egyedüli megoldás a haladási sebesség csökkentése. A kisebb munkasebesség a területteljesítményt ugyan kedvezõtlenül befolyásolja, azonban a védekezés eredményessége szempontjából a legfontosabb szempont a megfelelõ mértékû és egyenletes kezelés biztosítása.

 


 



Mivel a fedettség függ a területegységre kiszórt folyadék mennyiségétõl, gyakran elõfordul, hogy a lombozat távolabbi részein a fedettséget nagyobb permetlé-felhasználással igyekeznek növelni. Ez azonban a védekezés hatékonyságát rontja, és vegyszerpazarlással jár. A nagy fajlagos szórásmennyiség alkalmazása esetén ezenkívül nagyobb a gép- és eszközigény, kisebb a teljesítmény, nõ a védekezés költsége.

Gyümölcsültetvényekben tehát csak megfelelõen kiválasztott gép szakszerû üzemeltetésével érhetõ el a növényvédõ szerek hatékony, környezetkímélõ kijuttatása, és biztosítható a termés kellõ mennyisége és jó minõsége.



Dr. Dimitrievits György