Növényvédelmi helyzet május elején - tennivalók a földeken

Csapadék tekintetében még inkább jellemzõ a változékony kifejezés, helyenként a zivatarokból hirtelen jelentõs mennyiségû csapadék hullott, máshol – ahol ez elmaradt – viszont a sokéves átlag alatt maradt az esõ, több helyen csak nyomokban esett. Általában késõ délután, vagy éjjel érkezett a csapadék, így lassabban száradtak fel a levelek. Gyakoriak voltak a záporesõk, zivatarok, április 7-én az ország északi részén, több körzetben jégesõ is esett, majd 11-én megismétlõdött a Csereháton. Még ezzel sem lett vége, 21-én este erõs vihar vonult át az ország felett, kiadós esõvel. Az esõs, felhõs napokon nappal alacsony maradt a hõmérséklet, de a néhány napsütéses napon már 20°C fölé emelkedett a hõmérõ higanyszála. Összességében megállapítható, hogy a tavalyi tavaszkezdetnél lényegesen kedvezõbb körülmények alakultak ki az idén, s ezt a növényállomány is mutatja, biztatóbb a kép.

A cseresznye-, meggy-, szilva- és õszibarackfák virágzásban voltak a csapadékos, viharos idõszakban, a kialakult körülmény kedvezett a moniliás fertõzésnek. Sok helyen, fõként házikertekben igen súlyos fertõzések alakultak ki. A járványt csak intenzív védekezéssel lehetett elkerülni. Szintén kedvezõ feltételeket talált az õszibarack tafrinás levélfodrosodás betegsége, a hónap végéig újabb és újabb fertõzések történtek.

Szántóföldön a mezei pocok kártétele a növények intenzív növekedésének köszönhetõen már kevésbé szembetûnõ. Több helyen, repcében és õszi kalászosban is csökkent a károsítás. Gyenge–közepes népesség azonban, szinte minden õszi vetésû táblán megtalálható, így még betakarításkor is okozhatnak kárt. A hörcsög március legvégén kezdte meg kotorékának kibontását, Szolnok megyében és Heves megye déli részein, több körzetben erõs (2–5 kotorék/ha) a fertõzöttség.

Az õszi búza a számára kedvezõ idõjárásban intenzíven fejlõdött, a cikk írásakor 2–3 nóduszos állapotban volt. A jól bokrosodott, sûrû állományokban egyelõre észlelési szinten károsít a gabona lisztharmat, de Veszprém megyében az alsó 1–2 nódusz magasságában a micéliumtelep „porzását” figyelték meg. Az alsó leveleken a helminthospóriumos levélfoltosság és levélszáradás gyenge fertõzését lehet megfigyelni. Az õszi kalászosokban enyhe és csapadékos periódusban várhatóan megnõ a lisztharmat és a helmintospóriumos levélfoltosság veszélye. Május elsõ felében várhatóan megkezdõdik a búza kalászhányása, ami fokozott érzékenységet jelent a fuzárium fertõzésére. A tavalyi példa mutatta, hogy a legszárazabb nyáron is elõfordul a kalászhányás és virágzás idõszakában 1–2 csapadékos nap, s ez elég lehet a fertõzéshez. Éppen ezért nem érdemes kivárni, idõben elvégzett kezeléssel meg lehet elõzni a betegség fellépését.

A vetésfehérítõ bogarak betelepedése megkezdõdött a táblákba, az imágók észlelési szinten vannak jelen. A hûvös, helyenként csapadékos körülmények lelassították felszaporodásukat, a tojásrakás csak a hónap végén kezdõdött el. A monokultúrás táblákban kissé emelkedett a gabonafutrinka lárvák károsítása, Bács-Kiskun megyében helyenként erõs a kártételük.

Az õszi káposztarepce sárgabimbós–virágzás kezdete állapotban van, a repcefénybogarak betelepedése intenzív a táblákba, a táblaszegélyekben már közepes az egyedszám, de a táblák belsejében még alacsony. A hûvös idõ miatt lassan indul a virágzás (április 24-én), ezért jelentõs kártételre kell számítani. Megjelentek a repcebecõ-ormányos elsõ imágói a szegélyeken.

A kapásnövények vetése folyamatos, a csírakori kártevõk nem jelentek meg. Monokultúrás területeken igényelnek különös figyelmet.

Az alma általában a teljes virágzás–virágzás vége állapotban van, a körte kicsit elõrébb tart. Az Erwinia amylovora a cikk írásáig nem fertõzte meg a virágzó fákat. A virágzás elsõ szakaszában a megfelelõ hõmérséklet és az epifita fertõzési potenciál hiányzik a fertõzés létrejöttéhez. Az április 26-tól várható felmelegedés hozhat fertõzésre alkalmas körülményeket, remélhetõleg akkorra már a virágok „elöregednek”, s kevésbé lesznek érzékenyek a kórokozó támadására. Általában április 7-én (alma zöldbimbó-virágzás kezdete) esett az elsõ jelentõs mennyiségû csapadék, az almavarasodás aszkospóra szóródása ezután indult. Április közepére a levelekbõl az aszkospórák közel 30%-a szóródott ki, az esõs idõjárás kedvezõ a fertõzésre. Az almafalisztharmat az érzékeny fajtákon gyenge-közepes fertõzéssel jelent meg. Almában a hamvas alma-levéltetû, a zöld levéltetû és a levélpirosító alma-levéltetû tömeges károsítása figyelhetõ meg. A sodrómoly fertõzöttség kertenként változó, a tünetek jól láthatók. Az aknázómolyok rajzása megkezdõdött, az almalevél-törpemoly, az almalevél-sátorosmoly, az almalevél-aknázómoly változó idõponttól, de április elsõ felétõl repül. Április elejétõl megindult a körtésekben a körte-levélbolhák lárvakelése.

A szõlõnél a rügyfakadás általános, általában elérte az elsõ kiterült levéllemez állapotot. A 2 éves szálvesszõ rügyeiben, kérge alatt a levél-, gubacs- és szilva-takácsatkák száma változó (0–30 db), helyenként korai védekezés is szükségessé válhat. A tarka szõlõmoly április közepétõl rajzik. Mád térségében kisebb gócokban az ékköves faaraszoló rügykártétele elõfordul, de kártétele nem jelentõs (2–5%). Sokak szerint tavaly nem alakult ki jelentõs peronoszpóra fertõzés, ezért az idén nem lesz induló fertõzõ tömeg. Ennek némileg ellentmond, hogy a nyár végi–õszi idõszakban történtek fertõzések, s ott kialakult az oospóra, ami viszonylag jól telelt. Ebbõl következõen május közepétõl figyelni kell az idõjárás alakulását, a hõmérséklet és a csapadék összefüggését, hogy észleljük a kezdeti fertõzést. A lisztharmatnál egyértelmûbb a kép, az õszön nagy mennyiségû telelõ képlet alakult ki, amelyek szintén jól teleltek, s idõjárástól függõen jelenik meg a betegség.

Tóth Miklós

MgSzH Központ NTAI